Elnyújtott és unalmas Egy minőségi és értékes témákat boncolgató film esetében is elvárás, hogy valamelyest szórakoztató legyen, és ésszerű hosszúságú. Ez most annyira nem jött össze A brutalista készítőinek sajnos. Noha Adren Brody jó alakítást nyújt, a rendezés (Brady Corbet) és a script (Mona Fastvold) túlságosan belemegy a pszicho-látszat moralizálásba, ami unalmassá teszi az egészet.
Érzelmes romantikus sztori Kiválóan elvoltam ezzel a kis romantikus sztorival. A kolumbiai származású Sofia Carson szerintem remek alakítást nyújt, és sok a jó szám is, ami bizonyítja, hogy a filmezés mellett zenével is foglalkozó színésznő tényleg tehetséges énekes is. A sztori nagyon egyszerű, kapunk bonyodalmakat, szerelmi történetet, pici romantikát, és főleg emberi konfliktusokat érdekes karakterekkel. Két fiatal összecsiszolódását láthatjuk, akik kezdetben két külön világlátást képviselnek. A fiú katona, az erőskezű irányítás híve, a rend és kicsit konzervatív világkép követője. A lány viszont liberális felfogású, szabadságvágyó. Ám bebizonyosodik: a működő párkapcsolathoz csak szerelem kell. Főleg akkor, ha a f... több»
Egyszerre vígjáték, akció és krimi rengeteg poénnal Nem tudom megmagyarázni (sem megérteni), de óriási kedvencemmé vált azonnal A tolvajok hadserege, melynek nemcsak főszereplője, de rendezője is Matthias Schweighöfer.
Az egyedi humorral megáldott fickó egyébként a filmben is egyedi nevet visel: Sebastian Schlencht-Wöhnert, melyet maga is túlzásnak érez (nem beszélve arról, hogy társai sem tudják megjegyezni vagy kiejteni), így megváltoztatja Ludwig Dieterre. Karaktere egy hétköznapi német fickó valahol Németországban, aki egy bankban dolgozik. Különleges hobbija azonban, mely a legbonyolultabb széfek feltörését jelenti, egy nap kiemeli a szürke hétköznapokból. Beállít hozzá ugyanis a gyönyörű Gwendoline (Nathalie Emmanuel), és ráveszi, hogy... több»
Kicsit unalmasra sikeredett Biztosan lehetett volna ezt a témát valahogy izgalmasabbra, változatosabbra vagy szórakoztatóbbra csinálni, de most nem nagyon jött össze. De Niro jól játszik, igazából nem is vele van baj, hanem sokkal inkább a rendezéssel. A téma volt már sokszor különböző feldolgozásokban: kibertámadás az USA ellen, bla-bla-bla. Lassan és kicsit nyűglődve követik egymást a részek, akad néhány hiteltelenség, de összességében egyszer meg lehet nézni, már ha nagyon ráérsz, és tényleg tudsz szakítani erre az egészre 6 alkalommal egy-egy teljes órát.
Sci-fi-akció műfajban az egyik legjobb Doug Liman rendezésében 2014-ben jelent meg a Holnap határa című sci-fi-akciófilm Tom Cruise és Emily Blunt főszereplésével. Nekem az első 15-20 perc azonnal magasra tette a lécet, mert különlegesen vezeti fel az eseményeket. Adott egy amerikai tiszt, bizonyos Bill Cage őrnagy (Tom Cruise), aki egy elképzelt jövőben játszódó háború egyik tudósítója a hadsereg kötelékében. A harcot idegen lények ellen vívja a Föld, és szükség van olyan katonákra, akik tájékoztatják a lakosságot a katonai helyzetről. Ám Cage őrnagy egy nap hatalmas hibát vét: a frontparancsot kiadó, és ezzel őt a harctérre küldő tábornokot megzsarolja, hogy vonja vissza parancsát, különben rossz hírét kelti. Kétségbeesése sark... több»
Mélyebb tartalom, izgalmas jelenetek, remek sztori Ha három jellemzőt kellene kiemelnem ezzel a filmmel kapcsolatban, akkor azt mondanám: mélyebb tartalom (annál, amit elsőre mutat), izgalmas jelenetek és végül: remek sztori.
A Lopott idő, Andrew Niccol 2011-es rendezése olyan sci-fi akciófilm, mely megragadja az élet szürreális lényegét, azt a küzdelmet, amit mi magunk is mindannyian folytatunk túlélésünkért. Ugyanis minden perc, óra, nap és hónap, amit életünkben megélünk, kőkemény anyagiakba kerül. Dolgozunk, hogy élhessünk, hiszen a levegővételen kívül minden pénzbe kerül.
A Lopott idő ezt az érzést jeleníti meg sajátosan realizált világgal. Ebben a világban minden emberben 25 évesen bekapcsol egy olyan biológiai óra, mely akár meg is ... több»
Az elsőnél picit gyengébb Az első rész sikerében óriási szerepet játszott a helyszínválasztás. A bangladesi Dakka városa ugyanis a maga túlzsúfoltságával, koszos utcáival, elvadult, bármikre képes utcai gyerekbandáival és korrupt rendőrségével adott valamiféle pluszt az akciókhoz. Chris Hemsworth pedig, a megkeseredett, életunt, és kisfiát elvesztett kommandós kőkemény elszántsággal vetette magát a reménytelen küzdelembe egy indiai maffiafőnök fiának kimenekítéséért. Ezzel szemben a második részben már a hegyes, havas Grúzia a helyszín, majd furcsa módon Bécs. A tét itt is hasonló: kimenekíteni egy családot (anyát és két gyermekét), akik ráadásul volt felesége rokonai a maffia uralta Grúziából. A rendezés idővel áthe... több»
Olyan közepeske Fede Alvareztől Szeretem az Alien filmeket, és a Predator franchise is a kedvenceim közé tartozik. Az Alien versus Predator részeket viszont nem tartom túl erőseknek. Nálam ha Alien, akkor a Bolygó neve halál és a Nyolcadik utas a halál ma is az első, melyeket aztán az Alien 3 követ (David Finchertől), és a Prometheus fej fej mellett.
A Prometheus sztoriban erős, mert ad egy eredetmítoszt mind az Alien faj, mind pedig az emberi faj keletkezéséről, ami szerintem nagyon érdekes. Az összes többi rész csak az említett epizódok után jön. A leghátul a második versus rész van, és a Covenant, ami szerintem nagyon gyenge lett (látványban, történetben és hangulatban egyaránt).
Erre a listára a Romulus elhelyezése n... több»
Az első és eredeti Rambó-sztori Az eredeti, 1982-es Rambo-film David Morrell 1972-es regényét feldolgozva egy 60-as években jellemző problémát dolgoz fel: a vietnami háború poklából hazatérő amerikai katonák problémáját és pszichés gondjait (az átélt borzalmak miatt).
John Rambo (Sylvester Stallone) is ilyen katona, aki poszttraumás stressz-zavarban szenved (szakszerű nevén: PTSD), és nem találja a helyét hazatérve, saját hazájában. Beleköt egy kisvárosi zsaru (Brian Dennehy) is ráadásul, mégpedig a külseje miatt (hosszú haj, koszos ruha), mire Rambo bevadul.
Különleges képességeinek köszönhetően a rendőrök képtelenek elkapni, sőt a környékre kiérkező nemzeti gárda is tehetetlen vele szemben. Elhívják hát Rambo korábbi k... több»
Realisztikus vadnyugat ábrázolás Egészen érdekes, ahogyan Peterg Berg láttatja a vadnyugatot, azt a területet, mely a Mississippi és Kalifornia között a senki földjeként működött. Itt a XIX. század közepén még nem szerveződtek tagállamok, nem volt közigazgatás és jog. A térséget még indiánok uralták, és banditák tartották félelemben. Ez a sorozat kiemelten kezeli a mormonok szerepét, akik frissen megalakított egyházmegyéjüket akarták itt kialakítani, és mindenkire lőttek, aki fenyegette autonómiájukat. Ebbe a vad világba kénytelen belépni Sara (Betty Gilpin), aki kamaszkorú fiával utazik keresztül a vadnyugaton. Egyetlen segítője Isaac (Taylor Kitsch), a kőkemény és hallgatag figura, aki mindent megtesz megmentésükért. Bár ... több»
Star Wars matiné Elkészült a Star Wars világ matiné sorozata is gyerekek számára. Hosszú utat járt be a franchise 1977. május 25. óta, amikor a legelsőként elkészített SW rész (New Hope) az amerikai mozikba került, óriási sikert aratva. Volt egy felívelő szakasz a klasszikus részekkel, majd jött egy hosszú, kieső időszak 1983 és 1999 között, egy stagnálással 1999 és 2016 között. A Rogue One volt ennek az utolsó állomása (2016-ban), és jött a lesszálló ág, mely azóta is tart, sőt zuhanássá változott. A nyolcadik és kilencedik rész már szinte teljesen értékelhetetlen kategóriát jelentenek. A Walt Disney leszűrte a tanulságot: csak streaming plusz gyerekfilmek jöhetnek. Ez már az univerzum lassú haldoklása. A K... több»
Mindent tud, amit egy jó akciófilmnek kell Angelina Jolie kitesz magáért ebben a többször nézős akcióorgiában, mely nekem határozottan bejött. Végig nagyon izgalmas, rengeteg az üldözéses jelenet, a színvonalas bunyó és a küzdelem. Liev Schreiber pont ideális meglepetésembernek. Sok a fordulat is, a végső csattanóval együtt. Ajánlani tudom akciófanoknak és Angelina Jolie rajongóknak. Bejött, hogy orosz ügynökök állnak a középpontban, mert aktuális a dolog napjainkban. Persze talán ennyire nem profik Putyin emberei. Azért a 4 csillag egyértelműen jár erre a filmre. Többször nézős szerintem.
A táncos részek gyengécskék Egyszer nézős kis bugyutaság rengetek Demjén számmal a Hogyan tudnék élni nélküled. A táncos részek nagyon gyengék, és az alapsztori is vérszegény. Törőcsik Franciska viszont tetszetős alakítást nyújt. Kíváncsi vagyok, milyen lesz a Hunyadi-sorozatban. Azonban a végső benyomás inkább közepes, mint jó, még úgy is, hogy viszonylag simán elhallgatom a Demjén számokat. Mondjuk 3-4 ilyen dal után telítődik velük az ember. A zárás picit kiszámítható, így maradtam a három csillagnál. Esetleg 3,5-nél. 60-65%.
Ötcsillagos háborús film Nem tudjuk, mennyire tényszerű Ridley Scott filmje az amerikaiak 1993-as szomáliai bevetéséről, de nagyon izgalmas és látványos kivitelben mutatja be a Garrison tábornok által elrendelt akciót Mogadishuban (Szomália fővárosában). Kicsit azért túlzásnak tűnik, hogy a 18 elesett amerikai ranger helyett (akik valóságban meghaltak a mogadishui csatában) a filmet nézve olyan érzésünk támad, mintha kb. 100 amcsi halott lenne, de ezt leszámítva realisztikusnak tűnik minden. Tetszik, hogy teljesen eredeti benyomást kelt – a helyszín, a házak, utcák mind szomáliai, vagy legalábbis afrikai kivitelűek. Talán picit túlheroizált az egész, bár ha igaz, hogy valóban csak 18 elesett amerikai volt egyik old... több»
Akciófilmes, újragondolt stílusban március 15-ről Elfogadjuk vagy sem, de 1848. március 15-e nem volt éppen eseményekben gazdag nap. Bár a magyar történelemben kiemelkedő a szerepe, és az egyik nemzeti ünnepünk is (augusztus 20. illetve október 23. mellett), valójában inkább a szimbolikus jelentősége miatt fontos. Összefogott a magyarság, hogy lerázza az osztrák elnyomást, és kiharcolja a feudalizmusból kivezető modernizációt, illetve a polgárosult, demokratikus berendezkedést.
Lóth Balázs ennek megfelelően egy kissé patetikus filmet készített, mely néhol ugyan hatásvadász, és nem mindenben felel meg a történethűségnek, ám visszaadja annak a nagyon régi napnak a hangulatát.
A középpontban a márciusi ifjak állnak, akiket megpróbáltak hétköz... több»
Kicsit bugyuta, kicsit uncsi, de elvagy vele Nem az évszázad filmje, de vannak szórakoztató jelenetei. Azt mondjuk megnézném, hogy a 70 éves Udvaros Dorottya hogyan futna le 11 km-t a valóságban, de a realitást nem kell feltétlenül számonkérni Herendi Gáboron. Főleg úgy nem, hogy full állami támogatás nélkül ért el félmilliós nézőszámot egy olyan országban, ahol már az is nagy szám, ha 300 ezren beülnek egy filmre. A Tenki Réka–Csányi Sándor páros nálam mindenesetre sokat lökött a végső értékelésen. Egészébe véve elvan ezzel az ember, 3,5 csillagot mindenképp megérdemel.
Agatha Christie és Kenneth Branagh Ráállt Kenneth Branagh az Agatha Christie regények megfilmesítésére, amelyhez önmagát tette meg Hercule Poirot szerepére. A bajsza dermesztő, alakítása pedig sajnos felejthető. Ugyanakkor látvány terén nem rosszak a művei, a Gyilkosság az Orient expresszen és a Halál a Níluson. Ami az Orientet illeti: számomra kicsit idegesítő volt, hogy állandóan ingujjban vagy szimpla felöltőben császkál a mínuszokban. De vannak fordulatok, érdekes karakterek és jó alakítások is. Mindezek megmentik a filmet, így tőlem 4 csillagot kap.
Különleges klasszikus Sokkal inkább disztópikus sci-fi, mint akciófilm, amellet morális kérdések boncolgatója is a Blade Runner. A jövőben játszódó történet szerint a mesterséges emberek vagy replikánsok likvidálása kiemelt feladat, amit Rick Deckard (Harrison Ford) végez el. Csakhogy kiderül: olykor emberibbek tudnak lenni a valódi embereknél. Például Rachael (Sean Young), aki iránt érzések ébrednek még a sokat próbált Deckardban is. Különleges a film hangulatvilága a furcsa fényekkel, színekkel és Vangelis elképesztő zenéivel.
A legelső Legendás állatok megérdemli a 4 csillagot Ez a legelső Legendás állatok rész megérdemli még a 4 csillagot, mert nagyon jó karaktereket mutat meg, és Eddie Redmayne, illetve Dan Fogler és Katherine Waterston tényleg szórakoztató alakítást nyújtanak. Hármójuk miatt kimelkedő a végeredmény.
66 A brutalista (2024)
Egy minőségi és értékes témákat boncolgató film esetében is elvárás, hogy valamelyest szórakoztató legyen, és ésszerű hosszúságú. Ez most annyira nem jött össze A brutalista készítőinek sajnos. Noha Adren Brody jó alakítást nyújt, a rendezés (Brady Corbet) és a script (Mona Fastvold) túlságosan belemegy a pszicho-látszat moralizálásba, ami unalmassá teszi az egészet.