Az éhezők viadala: Futótűz

Teljesen rendben volt ez a rész is. Örültem, hogy vissza kellett menniük küzdeni a szereplőknek. az egész történet körül van valami misztikus és magával ragadja a nézőt.

Ami Suzanne Collins a regénytrilógiát illeti, nekem a második rész volt a nagy-nagy kedvencem, ez a darab tényleg letehetetlen kategória volt nálam, minden fejezet olyan cliffhanger-rel ér véget, amely után muszáj továbbolvasni. A filmben sem csalódtam. Sőt...szerintem igazán könyv hűen sikerült visszaadni a sztorit, és bár én a magam részéről imádtam az első részt is, szerintem is jót tett a folytatásnak a rendezőváltás, Francis Lawrence ugyanis szerintem sokkal finomabban és átgondoltabban tudott az Éhezők viadalához nyúlni, mint elődje, Gary Ross, aki kissé túl vakmerően forgatta a jeleneteket (na és ott van persze a sokak által negatívumként emlegetett remegős kézi kamera is).
A történet ez esetben két, egymástól elhatárolható részre tagolható, az első felében láthatjuk hogy Peeta és Katniss hogyan küzdenek meg a viadal utáni kényszer "népszerűséggel" és a reklámkörúttal, majd pedig következik az újabb, ördögi viadal, amely ezúttal a győztesek közötti élet-halál harcról szól. A két felet pedig tökéletesen köti össze az a jelenetsor, amelyben Snow elnök bejelenti, hogy ebben az évben a bajnokokat küldi vissza az arénába és Katniss rádöbben, hogy újra harcolnia kell.
Az új aréna nagyon látványosra sikerült, már az első részben is küzdeni kellett a résztvevőknek az elemekkel, de ez esetben a természet már-már önálló életet él és óránként újabb csapást mér a szereplőkre.
Jennifer Lawrence tehetségéhez nem fér kétség, elég ha a film utolsó pár másodpercére gondolunk, amikor egyetlen puszta arckifejezéssel úgy zárja le a sztorit, hogy borsódzik tőle a hátunk. Az új szereplők közül pedig sokat a szívünkbe zárunk, például Mags-t, aki Rue-hoz hasonlóan hal hősi halált vagy Finnick-et és a vagány Johanna-t is említhetném.
Ez az a rész, amely után tudjuk, hogy bár a történet folytatódni fog, most valami egészen más fog következni, sőt, itt indul csak be igazán a sztori. Minden esetre, ha az első két rész csupán felvezetés, akkor ez a legtökéletesebb felvezetés, amit mostanában láthattunk a filmvásznon.

Egy fokkal rosszabb, mint az első, de azért az izgalomfaktor még itt is megvan. Van pár kivételesen jól sikerült párbeszéd, illetve monológ, amik érdemessé teszik a filmet a megnézésére.

Nem volt rossz. Sőt, egész jó volt, nem unatkoztam (na jó, néha). Az első résznél már kifejtettem a történettel kapcsolatos aggályaimat, itt már nem akadtam fenn ezeken, elfogadtam, hogy ez van. A film határozottan jobban tetszett, mint a könyv. Azt sajnáltam, hogy szegény Helyey László már nem szinkronizálhatta Sutherlandot, akin szerintem is kissé "lötyög" a tiszta gonosz diktátor szerepe. Őbenne ugyanis én mindig valami kis huncutságot érzékelek, ami meglágyítja a karaktert.
Egy kis baki a filmben: Katniss nyilai. A viadal alatt többször van, hogy kilő egy csomó nyílvesszőt, vagy szétszóródnak, utána mégis mindig tele van a tegeze. :)

Számomra a filmnek a társadalomkritikai vetülete tetszett a legjobban, az egész sorozat tulajdonképpen ezért fogott meg. Nagyon erőssen benne van a filmben véleményem szerint a média általi manipulálás problémája, az éhező nép abszolút ignorálása, semmibe vevése. Az a jelenet mikor a partyn vannak Katnissék, és már nem is bírnának enni, ekkor javasolnak nekik hánytató szörpöt..(fuj!) , na szóval szerintem ez a jelenet is nagyon jól tüközi, hogy a fontosabb pozícióban lévő hatalommal rendelkező személyeket etikai szinten SEM hatja meg, hogy a nép éhezik, ők még hánytató szirupot is isznak, hogy tovább legyen tömve a bendő. Akkor az a jelenet mikor már a viadalon vannak, fentről Plutarch csapata irányítja a viadalt, kedvük szerint, ami persze jogos, hisz így lett megírva, tehát nem a rendező érdeme, DE, itt is nagyszerű metafora átültetve a társadalomba, hogy tulajdonképpen a hatalommal rendelkező embereknek megvan minden eszköze, ahhoz, hogy saját akarata szerint irányítsa az embereket. Biztosan lehetne még sorolni a társadalomkritikai mondanivalójáról a filmnek, viszont engem ez a része fogott meg a filmnek. A színészi alakítások a helyükön voltak, pár kivételével, összeségében tetszett a film, számomra nem újramegnézős viszont nyugodt lelkiismerettel tudom ajánlani bárkinek.