Az éhezők viadala: Futótűz (2013)

Teljesen rendben volt ez a rész is. Örültem, hogy vissza kellett menniük küzdeni a szereplőknek. az egész történet körül van valami misztikus és magával ragadja a nézőt.

Ami Suzanne Collins a regénytrilógiát illeti, nekem a második rész volt a nagy-nagy kedvencem, ez a darab tényleg letehetetlen kategória volt nálam, minden fejezet olyan cliffhanger-rel ér véget, amely után muszáj továbbolvasni. A filmben sem csalódtam. Sőt...szerintem igazán könyv hűen sikerült visszaadni a sztorit, és bár én a magam részéről imádtam az első részt is, szerintem is jót tett a folytatásnak a rendezőváltás, Francis Lawrence ugyanis szerintem sokkal finomabban és átgondoltabban tudott az Éhezők viadalához nyúlni, mint elődje, Gary Ross, aki kissé túl vakmerően forgatta a jeleneteket (na és ott van persze a sokak által negatívumként emlegetett remegős kézi kamera is).
A történet ez esetben két, egymástól elhatárolható részre tagolható, az első felében láthatjuk hogy Peeta és Katniss hogyan küzdenek meg a viadal utáni kényszer "népszerűséggel" és a reklámkörúttal, majd pedig következik az újabb, ördögi viadal, amely ezúttal a győztesek közötti élet-halál harcról szól. A két felet pedig tökéletesen köti össze az a jelenetsor, amelyben Snow elnök bejelenti, hogy ebben az évben a bajnokokat küldi vissza az arénába és Katniss rádöbben, hogy újra harcolnia kell.
Az új aréna nagyon látványosra sikerült, már az első részben is küzdeni kellett a résztvevőknek az elemekkel, de ez esetben a természet már-már önálló életet él és óránként újabb csapást mér a szereplőkre.
Jennifer Lawrence tehetségéhez nem fér kétség, elég ha a film utolsó pár másodpercére gondolunk, amikor egyetlen puszta arckifejezéssel úgy zárja le a sztorit, hogy borsódzik tőle a hátunk. Az új szereplők közül pedig sokat a szívünkbe zárunk, például Mags-t, aki Rue-hoz hasonlóan hal hősi halált vagy Finnick-et és a vagány Johanna-t is említhetném.
Ez az a rész, amely után tudjuk, hogy bár a történet folytatódni fog, most valami egészen más fog következni, sőt, itt indul csak be igazán a sztori. Minden esetre, ha az első két rész csupán felvezetés, akkor ez a legtökéletesebb felvezetés, amit mostanában láthattunk a filmvásznon.

A folytatásokhoz képest ez is pofás darab lett, Jennifer Lawrence azért kicsit szenvtelenül játszott számomra. Nagyon jó lett a zenei aláfestés ami kellően emeli az film fényét. Imádtam.

Egy fokkal rosszabb, mint az első, de azért az izgalomfaktor még itt is megvan. Van pár kivételesen jól sikerült párbeszéd, illetve monológ, amik érdemessé teszik a filmet a megnézésére.

Nem volt rossz. Sőt, egész jó volt, nem unatkoztam (na jó, néha). Az első résznél már kifejtettem a történettel kapcsolatos aggályaimat, itt már nem akadtam fenn ezeken, elfogadtam, hogy ez van. A film határozottan jobban tetszett, mint a könyv. Azt sajnáltam, hogy szegény Helyey László már nem szinkronizálhatta Sutherlandot, akin szerintem is kissé "lötyög" a tiszta gonosz diktátor szerepe. Őbenne ugyanis én mindig valami kis huncutságot érzékelek, ami meglágyítja a karaktert.
Egy kis baki a filmben: Katniss nyilai. A viadal alatt többször van, hogy kilő egy csomó nyílvesszőt, vagy szétszóródnak, utána mégis mindig tele van a tegeze. :)