Legjobb filmek az HBO Max-on

A kritikusok által a filmtörténet legjobbjai közt számon tartott Casablanca (1942) forgatása komoly kihívások elé állította az USA-ba emigrált magyar származású, Michael Curtizként ismertté vált rendezőt. A háború népszerűsítésében érdekelt állam ugyanis kirendelt tisztviselőkön keresztül felügyelte a munkálatokat. Curtiz mindent megtett, hogy filmje kedvező fogadtatásban részesüljön, ez azonban nem kevés erőfeszítésébe került, mert a véletlenek szerencsétlen összjátéka következtében a forgatás idején a rá nehezedő politikai nyomás mellett magánéleti próbatételeket is ki kellett állnia. A rendezőt felkavarta, hogy Magyarországon élő nővéréről csupán annyit tud, veszély leselkedik rá, ráadásul lányával való kapcsolata is egyre drámaibbá vált. A művészről készült életrajzi drámát a 43. Montréali Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjjal jutalmazták.     

1932-ben a változások előtt álló amerikai hadsereg arra utasítja lovasságát, hogy szabaduljanak meg lovaiktól. Viszont néhány lovas úgy dönt, segít megszökni a lovaknak a biztos pusztulás elől, ami nem igazán szimpatikus húzás a vezetőség szemében.

Jeremy Thorpe a Liberális Párt meghatározó alakja és homoszexuális volt, amivel a börtönt kockáztatta a hatvanas évek Angliájában. Amikor exszeretője a nyilvánosság elé lépett, veszélybe került a karrierje. John Preston könyvéből. Az első brit politikus megdöbbentő története, akit bíróság elé állítottak gyilkosságra való felbujtásért. Jeremy Thorpe a Liberális Párt meghatározó alakja volt, az angol politikai élet legfiatalabb pártvezére. A politikus azonban egy titkot rejtegetett a világ elől. Amikor a homoszexuális exszeretője, Norman Scott a nyilvánosság elé lépett, veszélybe került Thorpe karrierje, aki végül kétségbeesett lépésre szánta el magát. Pere örökre megváltoztatta a politikát. John Preston könyvéből. (HBO)

Dél-Afrika, Fokváros. A Nyomkeresők című minisorozat három párhuzamos történetszálon fut: egy szövevényes nyomozás, nemzetközi terroristák és gyémántcsempészek. Azt követően, hogy a pályafutása mélypontra jutott a hírszerzésnél, Lemmer új életet szeretne kezdeni egy nyugodt kisvárosban, de a történetben fontos szerep jut egy fiatal és tettre kész nőnek és egy háziasszonynak is, aki a hírszerzési hivatal elemzőjeként lát munkához.

A dokumentumfilm-sorozat az 1970-es évek transznemű vállalkozója, Elizabeth Carmichael felemelkedését és bukását mutatja be. Fontos szerepet játszik a történetben különleges autója, a The Dale is.

Amikor egy férfi emlékek nélkül ébred az ausztrál vadonban, a rendelkezésére álló kevés nyomot felhasználva kell felfedeznie kilétét, mielőtt a múltja utolérné.

Annak ellenére, hogy a Mechanikus narancs Stanley Kubrick egyik legjobb filmje, Spanyolországban betiltották a Franco-kormány alatt. A diktatúra minden szempontból megtestesítette mindazt, amit a film bemutatott. Végül egy vallásos filmfesztiválon került bemutatásra, Spanyolország egyik legkonzervatívabb városában. Hogy történhetett ez meg? A dokumentumfilm erre a kérdésre keresi a választ, illetve felmerül egy másik is: vajon képes egy film megváltoztatni a világot?

Milán még csak 18 éves, amikor a nyughatatlan srác részt vesz osztálytársaival egy nyári táborban, ahol rövidesen egy szerelmi háromszögbe bonyolódik Annával és Danival. A három fiatal maga mögött hagyja a nagyobb társaságot, hogy a saját útjukat járják. Az események akkor vesznek váratlan fordulatot, amikor az osztály egy év múlva visszatér erre a helyszínre, immár Milán nélkül. A fiú időközben ugyanis végzett magával. Az emléke fájó pontként maradt ott mindannyiukban, így együtt próbálják meg felidézni a történteket. Mindenki csak arra tud gondolni, vajon elkerülhető volt-e mindez, és hogy közösen fel tudják-e majd dolgozni a történteket. Kárpáti György Mór második nagyjátékfilmes rendezése egy felkavaró és drámai alkotás, amelynek főszerepeiben Krisztik Csaba, Brezovszky Dániel György, Erika Tankó, Ágoston Liber, Gálhidy Gizella és Rea Albert láthatók.

Az ifjú Coriolanus Snow az utolsó reménysugarat jelenti a korábban nagyra becsült Snow család számára, akik a Capitoliumban dúló háborút követően jelentős hanyatlást éltek meg. Hogy megszilárdítsa a helyzetét, Coriolanus vonakodva vállalja Lucy Gray Baird, a szegénység sújtotta 12. kerület kiválasztottjának mentorának szerepét. Amikor Lucy Gray elbűvöli Panem közönségét a bájával, Snow felismeri a lehetőséget, amivel megváltoztathatja mindkettejük sorsának alakulását. Egyesítik erőiket, hogy Lucy Gray javára billentsék az esélyeket, kockára téve mindent, amire Snow eddig törekedett. Ahogy telik az idő, ösztönei megküzdenek az erkölcs és a rosszindulat fogalmaival, és viharos utazásuk végén, feltéve, hogy túléli, vagy dallamos énekesmadárként, vagy ravasz kígyóként kerül ki belőle. Suzanne Collins nagysikerű regényfolyamának filmes adaptációja, Az éhezők viadala most újabb felvonással jelentkezik, hiszen az Énekesmadarak és kígyók balladája ezúttal az eredeti történet előzményeit meséli el. Francis Lawrence rendezésének főszerepeiben Peter Dinklage, Viola Davis, Jason Schwartzman, Fionnula Flanagan, Rachel Zegler, Burn Gorman és Flora Thiemann láthatók.

Mennyit bírsz elviselni? És mennyit bírsz még elviselni? Bogi (Mari Dorottya), a Zeneakadémia túlhajszolt klasszikus ének szakos hallgatója, vidékről elköltözve küzd a budapesti élethez való alkalmazkodással. Hogy megéljen, bébiszitterkedik unokatestvérénél, Tamásnál (Polgár Csaba – Cicaverzum) és feleségénél, Zitánál (Jakab Juli – Napszállta). A házaspár feszült viszonya azonban feszült légkört teremt, ami óhatatlanul kihat a gyerekeikre – és magára Bogira is. Egy sorsdöntő énekvizsga napján Bogi tragikus hibát követ el.

Egy fiatal galériaasszisztens vad kalandokba keveredik, amikor segít az idősödő zseninek, Salvador Dalínak felkészülni egy nagyszabású New York-i kiállításra.

A Turtles All the Way Down a szorongással foglalkozik a tizenhét éves Aza Holmeson (Isabela Merced) történetét bemutatva. Nem könnyű Azának lenni, de próbálkozik... Próbál jó lány, jó barát és jó tanuló lenni, miközben a betolakodó, rögeszmés gondolatok végtelen áradatával kell megküzdenie, amelyeket nem tud irányítani. Amikor újra kapcsolatba kerül Davisszel (Felix Mallard), gyermekkori szerelmével, Aza alapvető kérdésekkel szembesül a szerelem, a boldogság, a barátság és a remény lehetőségeiről.

Katinka egy fiatal tinédzser lány, aki arról álmodik, hogy egyszer sikeres író válik majd belőle. Céljai elérésében szerencsére partnerre is talál a szomszédjában élő, alkotói válságba jutott írónő személyében, aki bevezeti őt az írás alapjaiba, cserébe, ha a lány gondozza a növényeit. Az íróvá válás folyamatában fiatal hősnőnk az önismeret útjára lépve próbálja meg feldolgozni édesanyja elvesztését, és miközben feltárul előtte családja előtte eddig ismeretlen története, lassan összeáll a kalandokban bővelkedő első regénye. 

A fiatal New York-i milliomos-örökös Donald Trump (Sebastian Stan) a hatalom megszállottja. De ahhoz, hogy egyáltalán bármit is elérjen, embereken kell átgázolnia. Többek között ezért is szövetkezik Roy Cohnnal (Jeremy Strong), az ügyvéddel, a homofób republikánus keményvonalas Joseph McCarthy egykori tanácsadójával. Ő nemcsak a bíróságon védi Trumpot a rasszista bérleti politikája miatt, hanem a vállalatokkal, szakszervezetekkel, sőt a maffiával kötött háttéralkuk révén biztosítja, hogy Trump a vállalkozói ösztönök hiánya ellenére is egyre nagyobb befolyásra tegyen szert a versenyző New York-i ingatlanpiacon.

Bob (Leonardo DiCaprio) egykor rossz ember volt. Nagyon rossz. De a múltat mostanra maga mögött hagyta: a felesége elmenekült, ő pedig új néven új életet kezdett, és jó apává vált. Szereti a kislányát, a múltját pedig igyekszik elfelejteni. Csakhogy a múlt nem ereszti őt. Tizenhat év elteltével Lockjaw ezredes (Sean Penn) a nyomára bukkan. Régóta vadászik rá, és ha nem sikerül elkapnia az apát, a lányán áll bosszút. Titkos forradalmárok, földalatti magánhadseregek, bűnözők, rendőrök, orgyilkosok és örök áldozatok kavarognak ebben a szokatlanul izgalmas, kalandos és meglepően vicces történetben, ahol semmi és senki sem az, aminek látszik. Egyvalami azonban biztos: Bob bármit megtesz, hogy megtalálja és visszaszerezze elrabolt lányát.

A harmadik évad egy exkluzív thaiföldi üdülőhelyen játszódik, ahol egy hét eseményeit követhetünk nyomon az ott élő vendégek szemszögéből.

Ruth (Kathleen Chalfant) egy demenciában szenvedő idős hölgy, aki abban a hitben él, hogy egy elegáns szállodában lakik, valójában azonban egy idősek otthonában él. Miközben vágyai és érzései lassan átalakulnak, meg kell barátkoznia új környezetével, a mindennapi rutinnal és az idegen arcokkal, akik körülveszik. Kortárs lakótársaival nehezen találja meg a közös hangot, ám szoros kapcsolatot alakít ki két gondozójával, Vanessával (Carolyn Michelle) és Briannel (Andy McQueen). Különösen közel kerül hozzá egy fiatal látogató, Steve (H. Jon Benjamin), akit Ruth udvarlójának hisz, pedig valójában a saját fia. Az egykor szakácsnőként dolgozó Ruth hamar otthon érzi magát az intézmény konyháján, ahol az ételek készítése közben újraéli múltját és fiatalságát. Csakhogy elméje lassan összemossa a múltat és a jelent, s amikor ráébred, hogy az otthon nem az, aminek hiszi, elhatározza, hogy megszökik, és saját útját követve megpróbálja megtalálni azt, ami ismerős és valóságos számára.  

Legjobb barátja halálát követően 94 éves Eleanor Morgenstein próbálja újrakezdeni az életét. Emiatt évtizedek után visszaköltözik New Yorkba, ahol korábban élt. Scarlett Johansson rendezői debütálása, melyet az idei Cannes-i Filmfesztivál Un certain Regard szekciójában is bemutattak.  

A híres japán séf, Obana új éttermet nyit Párizsban, hogy megszerezze a harmadik Michelin-csillagot. Kívülállóként azonban nehéznek találja a párizsi életet, és még az alapanyagok beszerzésével is gondjai vannak. Ambíciói feszültséget okoznak a csapatában dolgozókkal, köztük a pâtissier Yuannal és a sous chef Rinkóval. Amikor egy gála menüje katasztrofálisnak bizonyul, Obana megígéri egykori mentorának, hogy ha nem kap három csillagot, elhagyja Párizst. Vajon sikerül neki?

Mindenki tudja: az igazán fontos dolgok nem szerepelnek a teendőlistákon. De miért is nem? Kívülről nézve Vera (Karoline Herfurth) és Wolf Küper (Tom Schilling) két gyermekükkel, Ninával (Pola Friedrichs) és Simonnal (Piet Levi Busch) áloméletet élnek: szép lakás Berlinben, a férfi biodiverzitás-kutatóként karriert fut be az ENSZ-nél, a nő a háztartás és a gyerekek mellett a fenntarthatóságra szakosodott építőmérnökként dolgozik. Közelebbről szemügyre véve azonban a dolgok egészen másképp festenek: a házasság válságban van, és mint a legtöbb pár, mindketten abban a szerencsétlen dilemmában vannak, hogy a mindennapok között zsonglőrködve úgy érzik, már nem tudnak igazságot tenni. Amikor Ninánál fejlődési elmaradást diagnosztizálnak, Wolf és Vera rájönnek, hogy valaminek alapvetően meg kell változnia. Egyik este, lefekvés előtt Nina hirtelen megszólal: „Ó, apa, bárcsak lenne egymillió percünk. Csak az igazán szép dolgokra, tudod?”. A kívánság szíven üti Wolfot, és hirtelen rájön, hogy sokkal fontosabb, hogy Nina, Vera és Simon hogy vannak, és hogy minden együtt töltött perc értékesebb, mint egy fényes karrier.  Egymillió perc, 694 nap, majdnem két év. Induljunk! Először Thaiföldre, majd Izlandra. Küperék egy új, másfajta életmódot keresve indultak útnak, és minden nap újból rájönnek: minden percet csak egyszer élhetünk át.

Herbert Heller igaz története arról szól, hogyan titkolta el évekig a családja elől, hogy kamaszként túlélte Auschwitzot. Ez egészen addig így is maradt, amíg nem találkozott Abbey-vel, egy fiatal tinédzserrel, aki saját fájdalmas és halálhoz kapcsolódó tapasztalatai révén segített Herbertnek megnyílni. Amikor megosztják egymással történeteiket, egy értékes és gyógyító barátság szövődik közöttük.  

Egy fiatal nő fiának meggyilkolása fordulópontot jelent a nők jogaiért és a politikai egyenlőségért folytatott küzdelemben a 20. század eleji Svájcban, és előkészíti a terepet egy történelmi jelentőségű bírósági perhez.

François Mitterrand elnök a francia forradalom 200. évfordulójára új építészeti jelképet álmodik Párizs számára. A nyílt nemzetközi pályázat meglepetésszerű győztese a dán Otto von Spreckelsen (Claes Bang – A négyzet, Az Északi), aki egy modern diadalív tervével arat sikert – olyan emlékművel, amely a háborús hódítások helyett a humanizmus előtt tiszteleg. Mitterrand ragaszkodik hozzá, hogy személyesen felügyelhesse a monumentális projektet. A tervezés és az anyaghasználat terén kérlelhetetlen Spreckelsen makacssága komoly próbatétel elé állítja legfőbb szakmai támaszát és egyben feleségét is (Sidse Babett Knudsen – Borgen, The Duke of Burgundy). Az építész kész szembenézni a megvalósítást hátráltató konfliktusokkal: az elsőre lehetetlennek tűnő építészeti megoldások miatt a kivitelezőkkel éppúgy összecsap, mint a politikai érdekek között lavírozó elnökkel. A ma is Párizs elővárosában álló grandiózus és ikonikus épület megvalósulásának történetét Stéphane Demoustier rendező finom humorral és kiemelkedő vizuális érzékenységgel dolgozza fel. A Cannes-i Filmfesztiválon debütált Egy dán építész Párizsban a kora nyolcvanas évek felfokozott politikai légkörében enged bepillantást az emberi természet legmagasabb csúcsaiba és legmélyebb bugyraiba.

Joe és Angela házassága válságban van. Amikor vacsorára hívják titokzatos emeleti szomszédaikat, az este váratlan fordulatot vesz. Vajon sikerül újra fellobbantaniuk a lángot, vagy inkább ők gyújtják meg azt a szikrát, amely mindent felemészt?  

Bobby Batton, a bostoni maffia egyik embere saját malmára hajtva a hasznot megmásította néhány fedőcég könyvelését. Miután főnöke erre rájött, megpróbálta eltüntetni a férfit a színpadról. Bobby az életben maradás reményében alkut kötött az FBI-jal, s így a tanúvédelmi program kerekei közé került családjával egyetemben.

A film a híres zenei producer, Bill Spector gyilkossági ügyét eleveníti fel. A férfi házában 2003-ban holtan találták Lana Clarkson színésznőt, egy pisztolylövés végzett vele. Spector védelmét fokozatosan átveszi a tüdőgyulladással küszködő ügyvédnő, Linda Kennedy Baden. Szeretné minél hatásosabban bemutatni a ballisztikus bizonyítékot, azért hogy kételyt támasszon az esküdtekben. Ennek egyetlen módja, ha Spector hajlandó tanúvallomást tenni a bíróság előtt.

Az HBO saját gyártású filmje 1991-be kalauzolja a nézőt, mikor az afro-amerikai Clarence Thomas bírót a Legfelsőbb Bíróság megüresedő székére jelölik. Mindez beárnyékolja, hogy egykori kolléganője, Anita Hill szexuális zaklatással vádolja

Nick Wasicko a New York állambeli Yonkers egyik legfiatalabb polgármestereként vonult be a történelembe. A férfi megbotránkoztató terv kivitelezéséhez fog hozzá: bérlakásokat építtet az afroamerikai lakosok számára a város fehérek által lakott negyedében. Az ebből adódó politikai és faji viták és zavargások megbénítják az önkormányzat működését, és rövidre zárják Nick politikai karrierjét.

Richard kezdő rendőrként még nincs felkészülve arra az eseménysorozatra, ami akkor veszi kezdetét, amikor két furcsa fény összeütközik az éjszakai égen.

A sisu finn szó. Azt jelenti, hogy nem az a lényeg, ki milyen erős, hanem az, hogy nem szabad feladni. Aki nagyon akar valamit, az nem hal meg. Nem azért mert halhatatlan, hanem mert nem hajlandó rá. Aati a kutyájával és a lovával él a végtelen pusztaságban: aranyásó. Amikor végre óriási aranyrögöket talál, az is csak azt bizonyítja, hogy nincs szerencséje. Hiszen a felperzselt Lappföldön van, az idő 1944, a környéken mindenütt aknák várják áldozataikat, és a visszavonuló, barbár náci hordák már csak rabolni és gyilkolni akarnak. Ő mégis elindul a város felé. Viszi magával az aranyát. És akárhányan vadásznak rá, akárhányféleképpen próbálják lelőni, felrobbantani, agyonverni, vízbe fojtani, felakasztani vagy széjjeltépni, nem hajlandó meghalni. Akár egy hadsereggel is szembeszáll.