A kép forrása: 1959 Metro-Goldwyn-MayerHamarosan a mozikban a fergeteges kém-paródia a Kingsman: A titkos szolgálat, ennek apropóján kutakodtunk egy keveset a műfaj komorabb kínálata között, és a nagy klasszikusok mellett azért megpróbáltunk helyet szorítani az ezredforduló utáni produkcióknak is. Hétvégi Top10-es listánkban ezúttal minden idők legjobb kémfilmjei közül szemezgetünk. 10 film, 10 érdekesség és 10 tény az ügynökös mozik világából!
Az egyszerű reklámszakembert, Roger Thornhillt egy nap elrabolják egy étteremből. Az eset mögött egy ellenséges kém, Philip Vandamm áll, aki csalétekként próbáljam meg felhasználni a férfit. Roger megpróbálja tisztázni magát, azonban élete egyre nagyon veszélybe kerül, és felbukkan a színen egy gyönyörű nő is...
Azt tudtad, hogy...?
Alfred Hitchcock nem kapott engedélyt, hogy az ENSZ épületében forgasson, azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy saját elképzelései szerint forgassa le a filmet. Végül egy szőnyegtisztító vállalat teherautójából rejtett kamerával filmezték le, ahogy a főhős besétál az épületbe.
A második világháború után Bécs maga volt a káosz. A város romokban hevert, mindenhol leszerelt katonák nyüzsögtek, ráadásul nem volt elég élelmiszer. Ez miatt a feketepiac virágzott, miközben a közigazgatási posztokon a szövetségi hatalom képviselői ültek. Egy fiatal amerikai író, Holly Martins (Joseph Cotten) ebbe a felfordulásba érkezik, ugyanis egyik barátja munkát ígért neki. Azonban mire megérkezik, a barátja már halott, csak a temetést tudja végignézni. Tanácstalanságában barátaihoz fordul, akik mind különböző mesét adnak neki elől barátjuk haláláról. Ez felkelti Martinsban a gyanút, hogy talán gyilkosság történt.
Azt tudtad, hogy...?
A film főszereplője, Orson Welles több mint két hetet késett a tervezett forgatási időpont kezdetéhez képest. A producer és rendezőasszisztens Guy Hamilton több, a csatornákban játszódó jelenetben is beugrott a színész helyére, melyekhez nagy kalapot és bélelt kabátot vett fel, hogy a nézőknek ne tűnjön fel a csere. Mikor Welles végre megérkezett a forgatásra, nem akart a csatornákban forgatni, így a jeleneteket kénytelenek voltak stúdió körülmények között felvenni.
3. Forgószél
A filmben Alicia, a fiatal, amerikai lány édesapját háborús bűnösként elítélik. Az amerikai titkosszolgálat felajánl a hányatott sorsú, szabados életmódot folytató lánynak egy lehetőséget, mellyel segíthet hazájának, egyben jóváteheti apja bűntetteit. A feladatot csak ő végezheti el, mivel apja Braziliában élő náci összeesküvő társai közé kell beépülnie. Alicia vállalja a feladatot. Összekötője egy vonzó titkosszolgálati tiszt lesz. Az események úgy hozzák, hogy feleségül kell mennie az egyik vezető náci összeesküvőhöz. A veszélyes kémfeladat során nemcsak szerelme, boldogsága, de élete is nagy veszélybe kerül.
Azt tudtad, hogy...?
A forgatás idején a Hayes-előírás szerint a filmekben nem lehetett három másodpercnél tovább ábrázolni a csókot. Hitchcock azonban kijátszotta az előírást, Cary Grant és Ingrid Bergman csókjelenete pedig legendássá vált. A rendezőnek meggyűlt a baja az FBI-al is, ugyanis elmondása szerint a szövetség nyomozóiroda három hónapi megfigyelés alatt tartotta őt a film témája miatt.
1979-ben Iránban forradalom tört ki, és a dühös tömeg megostromolta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét. Hat embernek sikerült kicsúsznia az ostromból, és elmenekültek a kanadai nagykövethez, de csak napok vagy órák kérdése volt, hogy mikor akadnak a nyomukra. Tony Mendez (Ben Affleck), CIA ügynök békés polgári mentőakciót tervezett, hogy hamis útlevelekkel kicsempéssze őket az országból.
Azt tudtad, hogy...?
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Jimmy Carter Piers Morgannak adott interjújában elmondta, hogy nagyon elégedett volna a filmmel, mely megérdemli, hogy Oscar-díjat kapjon. A korábbi elnök azonban kiemelte, hogy a kimenekítési akció 90 százalékban a kanadai nagykövetséget dicséri, míg a film úgy állította be az eseményeket, mintha az összes elismerés a CIA-t illetné. Szerinte az igazi hős Ken Taylor, a kanadai nagykövet volt, ugyanis ő vezényelte le a teljes akciót.
1983-ban Kelet-Berlinben járunk, 6 évvel a berlini fal leomlása előtt. Ekkor még javában működött a kelet-német titkosszolgálat, ahol Wiesler százados (Ulrich Mühe) is ténykedett. Azt a megbízást kapja, hogy tartsa megfigyelés alatt a gyanúsnak tűnő színházi rendezőt és feleségét, az ünnepelt színésznőt. Miközben ő mások magánéletében vájkál, rádöbben saját életének szánalmasságára.
Azt tudtad, hogy...?
A filmben látható összes feljátszó és lehallgató eszköz egykoron a Stasi tulajdonát képezte, melyeket az alkotók magángyűjteményekből és múzeumokból kölcsönöztek.
Joe Turner, a CIA egyik jelentéktelen alkalmazottja, elugrik pár percre a munkahelyéről, s visszatérvén, agyonlőve találja az összes munkatársát. Menekülnie kell, de számára ismeretlen emberek tovább üldözik. Csak később tudja meg ő is, hogy egy demokráciaellenes, hatalomra éhes csoport gyakorlatozott a saját soraiból való embereken; a szabad sajtó viszont minden bajra ír lehet.
Azt tudtad, hogy...?
A filmre való felkészülés során a CIA korábbi igazgatója, Richard Helms volt Robert Redford személyes tanácsadója.
7. Zero Dark Thirty - A bin Láden-hajsza
Egy kiváló CIA-ügynököből álló csoport teljes titokban megöli az Egyesült Államok elsőszámú közellenségét, Oszama bin Ladent. Az Oscar-díjas Kathryn Bigelow a nyilvánosságra került részletek alapján forgatott nagy botrányt kiváltó filmje a rajtaütést, és annak előzményeit dolgozza fel.
Azt tudtad, hogy...?
A film eredetileg az Oszama bin Laden utáni sikertelen hajszáról szólt volna, azonban miután egy osztag rajta ütött a terroristán, teljesen átírták a forgatókönyvet. A "Zero Dark Thirty" egy katonai kifejezés. A "Zero" az éjfél jelöli, a 30 pedig a percet. A rajtaütés során láthatjuk, amint Maya rátekint az órájára, mely 00:30-at mutat.
A 007-es ügynöknek ezúttal Isztambulba kell utaznia, hogy ellopjon egy kódfejtő szerkezetet, amely mind a két nagyhatalomnak nagy segítségére lehet a másik elleni küzdelemben. A játékban azonban nem csak a hidegháború országai vesznek részt, hanem egy KGB-s ügynöknő és egy ördögien briliáns elme is, akik tökéletes tervet eszelnek ki arra, hogyan bánjanak el James Bonddal.
Azt tudtad, hogy...?
Amikor a Life Magazin 1961. március 17-én leközölte, hogy a film alapjául szolgáló könyv az Egyesült Államok elnökének, John F. Kennedynek a tíz legkedvesebb regénye közé tartozik, a producerek úgy döntöttek, elkészítenek egy második James Bond filmet is. William Raymond Machester "Death of a President" című életrajzi könyvének tanúsága szerint ez volt az utolsó film, amit Kennedy látott. Az elnök a filmet 1963. március 20-án nézte meg a Fehér házban.
Támadás éri az MI6 főépületét, M-et pedig utoléri sötét múltja. James Bondnak be kell bizonyítania, hogy hű a feletteséhez és MI6-hez. A 007-es ügynöknek szembe kell néznie az MI6-et fenyegető veszéllyel, ezúttal azonban nem válogathat az eszközök közül.
Azt tudtad, hogy...?
A filmben Q (Ben Whishaw) ad egy Walther PPK/S 9 mm-es pisztolyt James Bondnak (Daniel Craig). Ez a leggyakrabban használt és legismertebb Bond-fegyver. A fegyver markolata tenyérlenyomat alapján azonosítja a tulajdonosát. Ugyanilyen tulajdonságú pisztolya volt Timothy Daltonnak A magányos ügynök (1989) című filmben.
Jason Bourne, az amnéziában szenvedő ügynök próbálja visszaszerezni emlékeit, miközben korábbi munkaadói és kiképzői mindent elkövetnek azért, hogy eltegyék láb alól. Szerencsére Bourne egyetlen dolgot biztosan nem felejtett el: életben maradni. A hajsza Moszkván, Londonon, Tangeren és New Yorkon keresztül vezet, melynek végén az ügynök végre rátalálhat önmagára.
Azt tudtad, hogy....?
Jason Bourne az egész film alatt egyetlen egyszer sem mosolyodik el. Mindössze egy flashback során láthatjuk mosolyogni.