A Mulan nagyjából olyan, mint a kínai Disneyland, vagyis eléggé kilóg a lóláb, hogy az alkotók sikeresen megtalálták a Kínával és Ázsiával kapcsolatos összes, könnyen emészthető és egzotikus közhelyet, amit még le lehetett tömni az európai és amerikai szülők és gyerekek torkán, hogy utána minden kislány cseresznyevirágos kimonót akarjon karácsonyra. De ez a felszínesség mindegyik rajzfilmjükben benne van, amióta a polkorrektség jegyében már nem csak fehér hősnőket pakolnak a vászonra.
A Mulan nagyjából olyan, mint a kínai Disneyland, vagyis eléggé kilóg a lóláb, hogy az alkotók sikeresen megtalálták a Kínával és Ázsiával kapcsolatos összes, könnyen emészthető és egzotikus közhelyet, amit még le lehetett tömni az európai és amerikai szülők és gyerekek torkán, hogy utána minden kislány cseresznyevirágos kimonót akarjon karácsonyra. De ez a felszínesség mindegyik rajzfilmjükben benne van, amióta a polkorrektség jegyében már nem csak fehér hősnőket pakolnak a vászonra.