Nem láttam még ennyire bensőséges filmet a férfi hős archetípusról, mint ez a film. Sajnos szerintem nagyon sokan elsiklanak a film legnagyobb mondanivalója felett: a férfi hős mindig magányos, mivel lételeme a harc (ez a természet rendje, ezért jött létre), ezért nem enged senkit közel magához. Mert a természet harcosnak, védőnek, kutatónak teremtette. Így viszont a saját bensőjét marcangoló kínokat sincs kivel megosztani. Ez a FÉRFI ősidők óta fennálló sablonja, sorsa és átka. Teljesen érthetővé teszi a belső monológok sora, ahogy haladunk a film történetében. A természet rendje szintén az, hogy a NŐ mindig az érzelem felől közelít, míg a FÉRFI mindig a cselekvés (tettek) felől. És amikor a tökéletes harcos már nem a családjáért küzd, hanem azért, mert mint egy robot, erre van beprogramozva, kényszerpályán halad, értelem nélkül. A főszereplő legnagyobb filmbeli sikere (amellett hogy megmenti a világunkat) a felismerés: KELL, hogy társat leljen, kell, hogy kötődjön valakihez, különben menthetetlenül elveszik a saját életének értelme. Az, hogy a HARCOS sorsát még egy drámai apa-fiú kapcsolaton át is bemutatja, már csak hab a tortán. És ebben a külön történetben még többször szintet lép a mondanivaló azzal, hogy mind az apa, mind a fiú FÉRFI, harcos típusok, különböző célokkal, természetesen konfliktusokkal.
Nem láttam még ennyire bensőséges filmet a férfi hős archetípusról, mint ez a film. Sajnos szerintem nagyon sokan elsiklanak a film legnagyobb mondanivalója felett: a férfi hős mindig magányos, mivel lételeme a harc (ez a természet rendje, ezért jött létre), ezért nem enged senkit közel magához. Mert a természet harcosnak, védőnek, kutatónak teremtette. Így viszont a saját bensőjét marcangoló kínokat sincs kivel megosztani. Ez a FÉRFI ősidők óta fennálló sablonja, sorsa és átka. Teljesen érthetővé teszi a belső monológok sora, ahogy haladunk a film történetében. A természet rendje szintén az, hogy a NŐ mindig az érzelem felől közelít, míg a FÉRFI mindig a cselekvés (tettek) felől. És amikor a tökéletes harcos már nem a családjáért küzd, hanem azért, mert mint egy robot, erre van beprogramozva, kényszerpályán halad, értelem nélkül. A főszereplő legnagyobb filmbeli sikere (amellett hogy megmenti a világunkat) a felismerés: KELL, hogy társat leljen, kell, hogy kötődjön valakihez, különben menthetetlenül elveszik a saját életének értelme. Az, hogy a HARCOS sorsát még egy drámai apa-fiú kapcsolaton át is bemutatja, már csak hab a tortán. És ebben a külön történetben még többször szintet lép a mondanivaló azzal, hogy mind az apa, mind a fiú FÉRFI, harcos típusok, különböző célokkal, természetesen konfliktusokkal.