Egyik csata a másik után
One Battle After Another
Több
One Battle After Another
Vélemények (44)
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Paul Thomas Anderson csapata nagyon szeretett volna egy aktuális témákat boncolgató és a jelenlegi trumpista rendszert kritikával megmutató filmet közzétenni, ám inkább hatásvadász és logikátlan lett a végeredmény. A fekete nő és a fehér férfi-kapcsolat mellett a kábítószerhasználat és a migráció elleni katonai fellépés kerül górcső alá. Szintén kiemelt téma a szélsőjobb és a liberális lakosság szembenállása. Mindehhez Leonardo DiCaprio, Sean Penn és Benicio Del Toro adják alakításaikat. Az akciók ugyan pörgősek, de egyúttal komikusak is, főleg a végig egy fürdőköpenyben rohangáló és végig füvező DiCaprio jelenetei. A jobb napokat látott Sean Penn ugyan jó formában van, főleg 65 évéhez képest, ám karaktere hiteltelenül bosszantó. Egy katonatiszt, aki korábbi szexuális botlása nyomait akarja eltüntetni: kapcsolatát egy fekete nővel (mely kapcsolatból gyermek is született). Célja ugyanis bejutni egy náci szervezetbe, ahol nem nézik jó szemmel az említett viszonyt és botlást. Ez az egész gusztustalan és egyben hiteltelen is. Végső értékelésem: három csillag, számomra a sok díj dacára gyenge minőségű film.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Bőven túlértékelt film, bár elismerem, Sean Penn és Leonardo DiCaprio jó színészek. Kár, hogy ilyen erkölcsileg kétséges produkcióban vesznek részt. Egyébként már mindenki elmondta az összes érdekes dolgot, én csak egyet tudok hozzátenni. Rühellem az alkotókat, akik a kifejezetten erőszakos "dzsungelp*nci" (így hangzott el a filmben) karaktert megalkották, meg a sugallmazott világnézetüket. És mást nem is szólhatok érte, mert rögtön megkapnám a magamét. Pedig Sean Penn karaktere ugyanolyan öklendezésre késztető szörnyeteg, számomra nem is különböznek. Szerintem hasonlóan ellenszenves törekvés, mint az, hogy mindig fognak találni egy afro színészt arra, hogy eljátssza Boleyn Annát. Persze a film nem pártoskodik, nem fekete-fehér (a f@szt nem). Még egy dolog: kifejezetten tetszett, hogy mutatják a kormány piszkos trükkjeit (pl. fizetett provokátorokat a tüntetők közé engedni).
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Meglepően gyenge, néhol röhejes film, vérszegény alakításokkal és egy nagyon gagyi alapsztorival. Beadják már az elején, hogy a fekete csajszival (női test, pasiarc) kavaró DiCaprio egy hősies ellenálló, aki az amerikai kormány migráns-politikája ellen harcol. Majd valamivel később kiderül: az ipse visszavonul 16 évre füvezni és pihizni, hogy a nagy forradalmárkodást kipihenje. Már itt fogja a fejét az ember. De fokozzák a tétet: a fekete feleség összefekszik egy őket üldöző vén katonatiszttel (aki helyből 70 pluszos, de legalább macsó náci Sean Penn alakításában), gyereket szül, akit a forradalmár férjre hagy, majd felszívódik. Itt jön a fordulat: a kislány felnő, eltelik 16 év, és macsó nyugger katonatiszt elhatározza, hogy kinyírja a lányát, mert bizonyítja, hogy összefeküdt egy fekete nővel. Innen jön az akció: a füvező hajdani forradalmár apa menekíteni próbálja lányát fürdőköpenyben a náci nyugger katonától. Annyira gagyi, hogy az már ízlésromboló. De közben röhejes is. Volt, mikor azt hittem, paródiát nézek.
A film első felében az volt az érzésem, mintha egy sorozat "ez történt eddig" összefoglalóit nézném, nem volt világos, mi történik... De aztán beindul a cselekmény. Nem vagyok akciópárti, így engem a magánember szerencsétlenkedése fogott meg... az elfelejtett jelszavak és társai, illetve, hogy be mert végre szólni a mai társadalom képviselőinek, akiknek jódolgukban azt sem mindig sikerül eldönteni, hogy fiúk-e vagy lányok. Amikor az ember háborúban van, akkor ilyesmire nincs idő.... Vicces a maga nemében és pörgős, és nem mellesleg komoly görbe tükör.
Paul Thomas Anderson valami nagyot akart gurítani ezzel a filmmel, és biztos, ami biztos, telepakolta mindennel, ami ma megosztó lehet. Van itt migrációs téma, ICE-kritika, anti-trumpizmus, fekete-fehér megosztottság, liberális kábítószeres főhős, mexikói antihős... stb., stb. Az alapállás is már enyhe célzás a mai Amerikára: egy szervezettel nyit a film, amely akciókat szervez az amerikai kormány migránsokat begyűjtő és kitoloncoló politikája ellen. A középpontba egy furcsa pár kerül: fekete nő-fehér férfi leosztással. Leonardo DiCaprio, szegény, élete legrosszabb karakterében élete legrosszabb alakítását hozza. Ő a fehér manus, aki kezdetben forradalmár, később pedig egy füvező apa, aki fürdőköpenyben rohangálva menekíti egy szem 16 éves lányát a neonáci Sean Penn elől. Bosszantóan gagyi a cselekmény, amihez kidolgozatlan, elsietett akciók társulnak. Moziban láttam, de életemben nem sajnáltam kidobni ennyi pénzt egy mozijegyre. Nem ajánlom azoknak, akiknek számít a minőség az akciófilmes műfajban.
Volt sokkal jobb filmje is a jó öreg DiCapriónak. Ebben egy elég sokat szerencsétlenkedő alakot játszik, aki a fekete nőjével valamiféle forradalmárnak képzeli magát, és az amerikai kormány migráns politikája ellen küzd. Értelmetlen robbantgatásokat és migráns-szöktetéseket csinálnak, de egy nap a nő teherbe esik. Akkor még nem tudják, de az apa nem a csaj barátja (vagyis nem DiCaprio), hanem egy katona, aki történetesen éppen őket üldözi. A figurát a jobb napokat látott 65 éves Sean Penn alakítja. A csajt elfogják, de a hapsi meglóg a babával. DiCaprio felneveli a lányt (akit sajátjának hisz), de egy nap újra felbukkan az ezredes, hogy eltegye őket láb alól. Az oka az, hogy szeretne egy náci csoportba bekerülni, ahol nem néznék jó szemmel, hogy korábban egy színesbőrű nővel volt. A végén az ezredes szabályos háborút vív DiCaprio és a lány elfogásáért. A legnagyobb probléma az egésszel, hogy logikátlan a sztori. A másik gond, hogy nincs a filmnek pozitív főhőse. Elvben DiCaprio lenne, de annyira béna, hogy szánalmas. A film második felében folyton füvezik és egy kockás fürdőköpenyben rohangál. Gyenge az egész, maximum 3 csillagot ér.
Az Egyik csata a másik után (2025) egy érzelmileg erős és látványosan megvalósított dráma, ami a háború utáni sebeket sokkal személyesebb oldalról mutatja be. Engem leginkább az fogott meg benne, hogy nem csak a fizikai harcról szól, hanem a belső csatákról is, amelyeket az emberek magukkal vívnak, miután a fegyverek elhallgattak. Leonardo DiCaprio alakítása kimagasló – hitelesen hozza egy megtört, de kitartó ember szerepét, aki próbál értelmet találni egy értelmetlen világban. A film lassabb tempója eleinte szokatlan volt, de később rájöttem, hogy ez adja meg a történet mélységét. A látványvilág lenyűgöző, minden beállításban érződik Paul Thomas Anderson kézjegye: a képek szinte mesélnek, a zene pedig tökéletesen erősíti a drámai pillanatokat. Bár néhol kissé elnyújtottnak éreztem a cselekményt, a karakterek közötti feszültség és a morális dilemmák végig fenntartották az érdeklődésemet. A film egy mély, emberi film a túlélésről, a megbocsátásról és a lelki gyógyulásról – nem könnyű darab, de aki szereti az elgondolkodtató drámákat, annak nagyon is megéri megnézni.
Hasonló filmek
Szeretnék megnyugtatni mindenkit, ennek a filmnek az előzetese borzalmas, egyáltalán nem tükrözi a filmet. Szóval mindenképp érdmes bizalmat szavazni a filmnek, mert tényleg jó. Az elején érdemes türelmesnek lenni, van egy hosszú felvezetés, de ha az... Több
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Úgy tűnik, hogy nagyon megosztó lett Paul Thomas Anderson sajátos akció-vígjátéka, az Egyik csata a másik után. A főszerepre Leonardo DiCapriót kérték fel, aki - szerencsétlen - elvállalta, beérve abba a korba 50 felett, amikor már egyre kevésbé válo... Teljes kritika
Az Egyik csata a másik után egy infantilis, hatásvadász gagyisághalmaz, klisékkel és látszólagos társadalomkritikával. Népszerűségének fő oka pedig, hogy a Trump-féle autokrata vezetéssel elégedetlen amerikai művészvilág (és Filmakadémia) kritikát lát benne és ellenpólust, mely alkalmat ad a washingtoni vezetéssel való szembeszállásra. Bár én is utálom Trumpot és egy ostoba pojácának tartom, aki csak árt a világnak, amióta csak hatalmon van, de ez a film biztos, hogy nem alkalmas arra, hogy színvonalasan kritizálja rendszerét. Ugyan telepakolták utalásokkal mindarra, amit a republikánusok és konzervatívok nem bírnak, mint a fekete-fehér kapcsolatok, a kábítószerezés (DiCaprio végigfüvezi az egészet) és a hatóságokkal való szembeszállás (az ICE megtestesítése a filmben a migránsokat kitoloncoló egyenruhás szervezet), az alaptörténet önmagában mérhetetlenül gagyi. A fekete csajt megtöcskölő náci katonával is, aki 70 évesen is macsó (a jobb napokat látott Sean Penn alakításában). Ezért az egész giccsért annyira odavolt az Amerikai Filmakadémia, hogy 6 Oscart adott rá. Na, ennyit az Oscarok valós értékéről.
Beharangozták ezt a filmet azzal a szöveggel, hogy van aktuálpolitikai vonatkozása is, mivel Donald Trump merev és értelmetlen migránsellenes politikáját kritizálja. Nos, ez kevéssé vehető ki belőle, csak annyi derül ki, hogy van egy életszerűtlen szervezet, a Francia75, mely illegális bevándorlókat szabadít ki, miközben robbantgat. Ebben ténykedik a főhős, Bob (Leonardo DiCaprio) fekete feleségével. Egy nap az asszonyka megcsalja hősünket és összefekszik egy náci-szimpatizáns katonával, majd teherbe esik tőle. Letratóztatják, de a közben megszülető babával meglép a férj (DiCaprio). Ha nem lenne elég zöldség az egész: 16 évvel később a katona elindul, hogy végezzen a közben felcseperedő gyermekkel (aki közben egy csinos félvér kamaszlánnyá serdült). A végén van némi akció, de leszögezném: a címmel ellentétben egyetlen nyamvadt csata sincs a látóhatáron sem. Gyenge a rendezés és ez DiCaprio színészi pályafutásának mélypontja is. Értékelni nagyon nehéz, de két csillagnál többet biztosan nem ér. Mozijegyet ne pazaroljatok rá.
Eleinte a film nézése közben megfogalmazódott bennem egy gondolat, hogy lehet az év egyik legjobb alkotásával van dolgunk. Ez egészen addig a pontig tartott, amíg be nem jött a képbe egy végtelenül IRRITÁLÓAN hamis zongora-aláfestés, amitől 5 perc után legszívesebben felálltam volna a székből. Nos, ez tartott legalább fél óráig. Nem tudom, kinek az ötlete volt ez, de miután vége lett, azt valami mennyei feloldozásnak éltem meg. Rengeteget rontott összességében az élményen, a párbeszédekre sem tudtam közben koncentrálni, csak arra gondoltam, hogy végre legyen vége. Ettől eltekintve a film többi része baromi jó. A fényképezés remek, az alakítások kiválóak (Sean Penn főgonosza zseniális), van rengeteg emlékezetes jelenet, tehát minden, ami kell. Ugyan csak két filmjét láttam a rendezőnek, de kedvet kaptam, hogy pótoljam a többi alkotását is.
Őszintén szólva ez a film számomra elég gyengére sikeredett. Olyan, mintha mindenből lenne benne egy kicsi, egyfajta vegyes összeállítás, de igazán egyik része sem lett erős. Emiatt nem hagy mély nyomot az emberben, és nehéz bármit is kiemelni belőle... Több
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Az Egyik csata a másik után egyszerre akciófilm és társadalmi szatíra, amelyben Leonardo DiCaprio lenyűgöző alakítása viszi a hátán a történetet. A korábbi forradalmárok újra összeállnak, hogy megmentsék egyikük lányát, miközben a film kemény tükröt tart az amerikai szélsőségek és hatalmi játszmák elé. Látványos, feszült és elgondolkodtató, néhol talán túlságosan vázlatos, de összességében friss, aktuális és kifejezetten erős alkotás. Igazán meglepő filmélmény volt. Számomra az idei év meglepetésének számít. #Bugonia
