Ezek vagyunk mi
8 rue de l'Humanité
Több
Stuck Together
Vélemények (16)
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Rég volt már a COVID, most a filmet megnézve újra át tudtam élni azt a bezártságot és fájdalmat. A film eléggé vicces és történetdús, sajnos tragikus is. Élethű ábrázolása a bezártság hatásának, illetve az emberek védekezései sajátos módjainak. Valaki félvállról veszi, valaki a saját feleségét is képes kizárni, nehogy elkapjon valamit. A barátság, szeretet és az alkalmazkodás jó példája, na meg persze az irigységé is. Nyilván be kell köpni a szomszédot, aki szabadon kimehet, amikor te nem, akkor is, ha ő egy orvos. Egy esti lazulós, nosztalgikus filmnek teljesen jó alkotás.
...az nézze meg! Vagy csak emlékezzen vissza minden hülyeségre, amit csináltunk, gondoltunk az elmúlt másfél évben! Utólag könnyű humorizálni rajta. És persze nevetni jobb, mint bosszankodni.
Nem rossz vígjáték a "Covid-bezárásról". Bár nem vagyok nagy rajongója Danny Boonnak, élvezettel néztem ezt a bezárt komédiát. Eljátszotta az idegesítő paranoiás karaktert, így jól állt neki. Vicces volt látni, ahogy egyesek teljesen agymosottak lettek a "járvány" alatt, és hogy búvármaszkkal sétálni egy boltban nem is volt olyan elképesztő, mint ahogy én is tanúja voltam ennek itt, Spanyolországban. A belga színész, François Damiens (ismertebb a L'embrouille vázlatairól) alakította az általa legjobban alakított karaktert, vagyis a rikító és arrogáns mindent. Legjobb vígjátéka továbbra is a Dikkenek (2006), de ebben sem volt rossz. Yvan Attal viszont túljátszotta, ami bosszantó volt. De a legbosszantóbb dolog a Huit Rue De L'Humanité-ben (vagy a Stuck Together angol címében) az a dal volt, amelyet Alison Wheeler többször is énekelt. Megértem, hogy idegesítőnek akarták hangzani, de egy ponton nagyon irritáló lett. Nem kellett sokat várni a Covidról szóló filmre, sőt, már jó párat megnéztem a rossztól a jóig. Ezt egy jó vígjátéknak minősíteném, amely különböző karaktereket mutat be, akikkel mindannyian találkoztunk a globális zárlat alatt.
Szerencsére nem vagyunk egyformák. Van, aki azt nem érti, hogy nem lehet szeretni ezt a filmet, mások meg azt nem értik, hogy tud egy felnőtt ember nevetni ilyen infantilis poénokon. Én kérek elnézést.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
2024 elején látni ezt... idegesítő volt és túlzó és rettenetes. Rettenetes az, hogy ilyenek voltunk, alig mentünk utcára, a négy fal között éltünk, megszoktuk, hogy laptopokon át kommunikálunk, dolgozunk és élünk. Maszkokban jártunk, fertőtlenítettün... Több
Túlélve a Covidot, mindenképpen szórakoztató látni a néhány évvel ezelőtti önmagunkat, az aggódásainkat, a félelmeinket, a túlzásainkat vagy épp a pökhendi nemtörődömségünket, a csetlésünket-botlásunkat, mindezt a francia humor megszokott nívójába csomagolva. Egyedül talán a házban a vakcinát kutató „őrült tudós” sok, egy kissé infantilisre formázták az alkotók, ám mivel a francia vígjátékok nagy rajongója vagyok, inkább felfelé kerekítek.
Magadra és ismerőseidre ismersz a film láttán, ami igazán szórakoztató, könnyed esti film. A francia humor (Taxi, Doktor Knock, Életrevalók) kedvelőinek biztosan tetszeni fog.
Hasonló filmek
A francia vígjátékok nálam mindig zsákbamacska-kategóriába esnek. Vagy jó, vagy rossz. Ez az előbbi sajnos.
A francia humor kedvelőinek tetszeni fog, nem hiányoznak belőle a tipikus francia stílusú poénok. Tetszett, hogy kifigurázzák és felnagyítják az emberi tulajdonságokat, a színeszek jól alakították a szerepeiket. Van egy kedves kis hangulata az egész filmnek, és sokat nevettünk a nyers beszólásokon. Ez a film nem fog egy "vááóóó" érzést adni, de arra tökéletes, hogy kicsit kikapcsolj és nevess.
A film miközben szórakoztat, görbe tükröt tart a társadalom és a tudomány elé is. A végére pedig egy érzelmi hullámvasúton érezheti magát a néző.
Szeretem a francia filmeket. De ezt nem tudtam megszeretni. Az elején a kikarikírozott rettegők óvintézkedései így másfél év távlatából már megmosolyogtatnak, de a film úgy általában már sekély humorral bír. Egy közepesnél semmivel sem jobb.
Könnyed kikapcsolódás, mégis elgondolkodtató. Szórakoztató, mégis valósághű.
A francia filmek közel állnak a szívemhez, s noha a témából elég, a film mégis ad egy visszatekintést, milyen is volt ez az egész az elején. Kedves, vicces jelenetek. Bemutatja a különböző embertípusokat, ki hogyan reagált a vírusra, erre az egész helyzetre. Biztos vagyok benne, hogy egy-két szereplő reagálásában önmagunkra ismerünk, és megmosolyogjuk, mi hogyan is kezdtünk ebbe bele. Kellemes film egy hétvégi kikapcsolódáshoz.
