Sodródás

Elképesztő felvételek, hanghatás, és jó sztori. Mindig is szerettem az igaz történeten alapuló filmeket, és ha igaz, ha nem, de a képzeletbeli dolog kellett ide, mert unalmas lett volna. Aztán vagy tényleg így volt, vagy nem.

Már amikor először láttam a Sodródás előzetesét, akkor felkeltette a figyelmemet. Egy újabb film, amelynek történetét az élet produkálta, Hollywood pedig pontosan tudja mihez érdemes hozzányúlni. Arról, hogy egy a nyílt tengeren hajótörést szenvedő p... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A Sodródás annak a Baltasar Kormákurnak a rendezése, aki az Everestet és a tavalyi oroszlános Idris Elba filmet, a Fenevadat is készítette. Izlandi származású, és tehetséges direktor, ám a Sodródással szerintem mellényúlt. A film megtörtént események... Többet dolgoz fel: 1983-ban egy pár valóban viharba került Tahitiból Kaliforniába tartva a Csendes-óceán kellős közepén, és a nő a valóságban is megmenekült, a férfi sajnos nem. A film ezt a tragikus eseményt próbálja feldolgozni, meglehetősen unalmasan és egy olyan koncepció mentét, amelyre nehezen lehet vevő az ember. Most spoilerezni fogok, ha nem akarsz tudni semmi többet a filmről, ne olvasd tovább a kommentemet!!! Szóval szóltam! A lényeg: azt adják be nekünk, hogy a nő végig odaképzeli (!) a barátját, noha az a valóságban már meghalt. Gyakorlatilag a vihar kezdetén. Beszélget is vele a sodródásuk során. Kicsit hiteltelen ez így nekem még akkor is, ha tudom: a végkimerültség néha képzelgésekhez vezet. Ami pozitív a filmben: a fényképezés és az óceán megmutatása, illetve a film első harmadában a trópusi tájak elénk tárása. Ezek tényleg gyönyörűek. Értékelésem mégis csak: 50-60%. Közepes.

Az első dolog ami az eszembe jutott a film alatt, hogy szegény Sam Claflint mindig ápolni kell. Ezt azért mondom mert legutóbb a Mielőtt megismertelek-ben láttam, ahol hasonló volt a sorsa. Ráadásul mind a két filmben egy igencsak csinos hölgyemény v... Többiselte a gondját, szóval mégse sajnálom annyira. A történet izgalmas, a csavar jó és Shailene Woodley alakítása is teljesen rendben van, pedig nem volt egy könnyű szerep. A jelen a és a múlt keverése segített megismerni a karaktereket és ezt úgy tették, hogy nem zavarodtunk bele. Ahogy azt a tengeren játszódó filmeknél megszokhattuk, a látványra nem lehet panaszunk.