Egy rögbicsapat repülőgépe lezuhan egy gleccseren az Andokban. Az a néhány utas, aki túléli a balesetet, a világ egyik legnehezebben túlélhető környezetében találja magát.
Egy rögbicsapat repülőgépe lezuhan egy gleccseren az Andokban. Az a néhány utas, aki túléli a balesetet, a világ egyik legnehezebben túlélhető környezetében találja magát.
Elég jól eltalált film, a figyelmet végig sikerült fenntartania. Szépen fényképezett, hiteles bemutatás.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Na lassan ez már a vég a filmgyártásban... Amikor ilyen otromba és röhejes megcsúfolását látom Piers Paul Read regényének a másodszori megfilmesítését, akkor gyorsan veszek be hányinger ellen egy gyógyszert... Miről is beszélek? J. A. Bayona is nagyon szeretett volna valami jót, valami ihletettet rendezni. Már persze ha tudna... Sajnos megint egy büdös nagy kókler, aki összeszedegeti, könyörgi a pénzt ekkora blődségekre. Ordít a stúdiószag a filmről, és ordít a tehetségtelenség a színészekről... Az odaphotoshoppolt hegyek (háttér), a laza, már-már nyegle viselkedés a benne játszóktól... Gagyi CGI! Végül is... Végül is nem történt semmi, csak lezuhantak az Andokban, nincs élelmük, nincs semmijük, fáznak, és a hullákból kell enniük, ha túl akarnak élni... Semmiség, mindennapi történet! A hó, a fagy, a jég birodalma, amit szerintem nem így kellett volna ábrázolni, idegesítően stúdiószaga volt, így valami nekem nem stimmelt... Az 1993-as filmben Ethan Hawke, Josh Hamilton és Bruce Ramsay játszottak, és úgy, ahogy mondtam... Játszottak! Nem úgy, mint ebben a netflixes förmedvényben! Legalább arra figyeltek volna a „túlélők”, hogy nem divatbemutatón vannak... Azt már meg sem említem, hogy a pára mínusz fokokban luxus? Ennyi, több szót nem is érdemel... Az IMDb-n 89 ezer vélemény után 7,9/10-es, a TMDB-n 1742 értékelést követően 81%, nálam viszont egy csillag és 20%! Még az étvágyam is elment, és csak bambán bámulok kedvenc fotelemben!
A történet valós és sokkoló, az önmagunkkal való szembenézésre ösztönöz bennünket. Mit tennénk hasonló helyzetben? A túlélésért hajlandóak lennénk arra, amire az uruguayi fiatalok? Ők bevállalták, és elhunyt társaikat táplálékká tették. A sztori megosztó, sokan kizárnák, hogy megtegyék ezt, de valójában nem tudhatjuk, hogyan reagálnánk erre a szitura. Akik viszont segítségért mentek, valódi hősökké váltak. A történet korábbi feldolgozása nekem jobban tetszett. Az új, netflixes verzió inkább közepes, egyszer nézős.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Még sohasem láttam uruguayi filmet, de ha ilyenek, akkor mostantól kezdve mindet meg kell hogy nézzem! Maga a film, „A hó társadalma” egy valós események alapján készített film, mely műfaját tekintve katasztrófafilm és a horror filmek műfajai között lavíroz, de valójában egy romantikus filmdráma keveréke, de mégsem kimondottan horrorfilm, esetleg még lehet egy kis szociográfiát is belekeverni a történetbe. A film azokon a tényeken alapul, amelyek egy rögbicsapatot és néhány kísérő vendéget szállító, Uruguayból Chilébe tartó fapados repülőgép charter járat lezuhanása során történtek 1972. év telén. Több próbálkozás is volt már a filmipar történetében ebben a témában, de ezt a filmet látva azt kell hogy mondjam, végre sikerült ebben a filmformátumban. A film minden szinten működik, a stressz, a legrátermettebbek túlélése, az erkölcsök és a filozófia a legszörnyűbb helyzetek kezelésében, némi humorral fűszerezve, és az összefogásban, hogy legyőzzük az esélytelenséget, gyönyörű zenével aláfestve. Az Andok csodálatos, a hegyi helyszínelés, a légi drónos tűéles felvételek, valamint a magukat éheztető színészek az egyik legdinamikusabb filmet alkotják, amivel egy ideje találkoztam, bátran ajánlom mindenkinek, mert ez egy egyedülálló alkotás lett!
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Ez a remake film egy érzéki óda a túlélési ösztönről. És hosszú a játszási idő, de ez a verzió is képtelen felölelni az esemény óriási mértékét. Jól mozog a kamera, jól mutatja a látványt és a hangot, de kevésbé hatékonyan rögzíti az éhséget, a hideget és azt az időtartamot, ami alatt a repülőgép-szerencsétlenséget túlélő emberek a kannibalizmus felé fordultak.
Ezt a filmet nevezték a 2024-es Oscar-díjra a legjobb nemzetközi játékfilm kategóriában.
Van egy túlélő, aki szerepet kapott a filmben a film készítőitől. „Nando” (Fernando Parrado) játssza el a reptéri családtag szerepét ebben a filmben.
Eddig két egész estés nagyjátékfilm dolgozta fel ezt az igaz történetet. Az első „Az Andok túlélői” (1976), második az „Életben maradtak” (1993). És készült még pár dokumentumfilm is a tragédiáról.
A filmben van egy színész, akinek az édesapja tagja volt a rögbicsapatnak, és a lezuhant gépen volt. Carlitos Páez szerepét a fia, Carlos Páez Vilaró játssza el.
Emléket állítva az elhunytaknak, minden év februárjában zarándokok felkeresik a baleset helyszínét az egyik túlélővel, Eduardo Strauch-al és egy hegyi vezető szakértővel.