A szabadság ötven árnyalata (2018)

Hát most erre mit lehet mondani? Ha az első két film rossz volt, akkor ez valami katasztrófa. Ennél inkoherensebb része nem volt a franchise-nak, béke poraira. Bár attól tartok, nem utoljára láttuk, és valami módon visszahozzák a Szürke50et.

Ez az első rész, amit megnéztem, de enyhén szólva sem hozta meg a kedvem, hogy megnézzem a többi részt. A romantikus szál, gondolom ott folytatódott, ahol abbahagyták az előző részben, semmi újat nem raktak bele, maradt a játékszoba és az eszetlen költekezés. Az üldözős rész miatt álltam neki, de kb. egy zs kategóriás thrillerben is több izgalom van és még lehet, hogy a színészek is nagyobb átéléssel adják ott elő a történetet. Arról már ne is beszéljünk, hogy a végén összevágott klipből kiderült számomra, hogy mindkét főszereplő mérföldekkel jobban nézett ki a kezdetekkor a sok máz és a csili-vili ruhák csak rontottak a képen.

A filmek színvonala éppen a könyvekével ellentétes arányban változott. Míg szerintem olvasva még messze az első rész volt a legélvezetesebb, a második-harmadikat már szenvedve küzdöttem végig, csak hogy elmondhassam, ez is megvolt, addig a filmek esetében az első rész gyötrelmei a második-harmadik etapra kissé enyhültek. Ez talán azon is múlott, hogy színészeink kicsit megízlelték a szakma szépségeit, s már Miss Johnson se nyekegett annyit, mint A szabadság ötven árnyalatában, sőt, azt kell, hogy mondjam, hogy magához képest egész sokat fejlődött, s egy sokkal határozottabb és tökösebb Ana-t hoz, aki újdonsült férjecskéjét mostmár úgy irányítja, ahogy neki tetszik. Ami Jamie Dornant illeti, ... több»

Nos, én nagyon szeretem a filmeket a moziban megnézni, mert többször még a rossz filmet is kicsit jobbnak értékeltem. Ezen a filmen a világ összes vászna se segített volna. Soha nem mentem még ki a moziból filmről, ennél a filmnél már a felénél közel álltam hozzá. Kész szenvedés az egész, látszik, hogy maga Jamie Dornan és Dakota Johnson se vették igazán komolyan. Az előző két részben is voltak szürreális helyzetek, de ebben a részben bőven elrugaszkodtak a készítők a valóságtól. Teljesen természetellenes reakciói vannak a főszereplőknek helyzetekre, és itt most nem a megszokott Christian Gray félé elmebajra gondolok, hanem arra, hogy ezt a kórt Anastasia is kezdi elkapni. Őszintén szólva sok rész nem maradt meg a filmből, de az, hogy egy milliárdos felesége teljesen vakon legyen abban, hogy egy telefonos fenyegetésre hogyan is kellene helyesen reagálni, úgy, hogy Gray még a wc-t se engedi neki egyedül lehúzni, teljesen vicc. Kevés film után voltam ilyen csalódott, mert ebbe a egyáltalán nem gondoltam bele sokat és nem is vártam csodát, de az, hogy a rendezők sem, az meglepett.

Egyedüli jó dolog benne a zene. Azt vettem észre rajta hogy tudja nagyon jól magáról a film hogy rossz és ezt kompenzálva két szexjelenet közé bevárnak egy populáris slágert oda ahol értelmes szövgnek kéne lennie. Így lesarkítva az egészet kapunk egy zenés szexvideót. Valójában nem egészen mert van benne 10 percnyi akció rész ami bár ne lett volna, vagy legyen csak akkor vegyük a fáradságot és gondoljuk át tervezzük meg és gondolkodjunk még egy kicsit hogy reálisnak hasson. De nem itt a gondolkodás részét kihagyták. Se nem volt reális, izgalams meg méginkább nem. Túlspilázták a színészek, nem engedték ki a feszültséget ( nem mintha sikerült volna gerjeszteni ) nem hagyták leülepedni a dolgokat a nézőkben csak gyorsan elrabolunk, megfenyegetünk, hozzad a pénzt, megruglak. Ha egy szexjelenetet feláldoztak volna azért hogy az akció része ki legyen normálisan dolgozva akkor talán középkategóriás is lehetett volna a film. De nem... Habárki arra vetemedne hogy megnézze ezeket a filmeket inkább ne. Olvassa el mert a filmes verzió sajnos nagyott bukott az emberiség szemében. Bár ezt lehet nem az utolsó részhez kéne írnom.