Visszatérés

Már az elején bejött a különleges hangulata, a szép táj, az érdekes karakterek, és a történet egyáltalán nem szokványos alakulása (ráadásul a szereplőket „in medias res” ismerjük meg, mégsem marad kérdés, mintha egyszerre csak belecsöppennénk egy idegen városba, sztoriba; mondjuk egy-két szereplő olyan hirtelen tűnik el, ahogy jött). A 2. évad elején volt egy kis torpanás (Dennis Quaid megjelenése, aki hát nem lett jobb színész, azaz, mintha egyre rosszabb lenne; azért a sorozat szereplői között vannak nagyon jók, pl. a rendőrlányok, a tanár), de aztán egyre keményebb lesz. Nekem már kicsit sok is volt, de épp végig lehetett nézni.

A széria vizuálisan nagyon szép, hiszen ritkán látni ilyen ízlésesen és hatásosan fotózott anyagot a tévében. Ugyanakkor tele van olyan jellemekkel, akiket rettentő nehéz megszeretni, és talán nem is ez a célja a sorozatnak. Ez a kettősség végig rányomja a bélyegét a szériára, szóval nem könnyű falat, de mindenképp egyedi. Egyetlen epizód is képes szokatlanul ellentmondásos érzéseket kiváltani, talán ezért sem tervezek elmélyülni benne.

Jól sikerült "havas" sorozat,amúgyis,én imádom az örök hó birodalmát,olyan misztikus,és itt ebbe pont belelőttek. A történet vezetése lassú,erőteljes,odafigyelős,mert a lényegi mondanivaló ,ha nem figyelünk,elillan. Pontos,precíz,kihegyezett színészi játék. Ajánlott!!!

A nyári forróságban kifejezetten jól jön egy kis havas nyomasztás, úgyhogy nekem pont betalált a sorozat – de tény, hogy abszolút hangulatfüggő, hogy valaki élvezi-e vagy sem. Kifejezetten lassan bontják ki a cselekményt, ráadásul sok az apró részlet... Több, amiből össze kell rakni a sztorit. Ha valaki bírja az északi stílusú mozgóképes alkotásokat, akkor ezt is szeretni fogja.