Jojo Nyuszi

Számát sem tudom, hány ember ajánlotta már nekem ezt a remek filmet, de valahogy mindig akadt mit nézni helyette, viszont nem bánom, hogy végre szántam rá időt, hogy megnézzem. Taika Waititi rendezőről a Hétköznapi vámpírok óta tudjuk, hogy elég elbo... Többrult humora van, így ettől a filmtől is elvártam, hogy hozza azt a szintet, és bátran kijelenthetem, hogy sikerült még túl is szárnyalnia azt. A rendező eddigi filmjeiből ebben volt a legjobban eltalálva a humor, amire nekem szükségem van, mert amit például a Free Guy című vígjáték próbálkozásban hozott, az nekem sajnos a legkevésbé sem jött át. Természetesen ehhez jelentősen hozzátesz az is, hogy elég bevállalós a film ezzel az enyhén szólva is necces alapsztorival, amihez hasonló szatírára egyáltalán nem számítottam mostanában, attól tartva hogy az ehhez hasonló filmeknek lőttek napjainkban. Félretéve a humort, a film vége is igazán említésre méltóra sikeredett, egyetlen pillanat alatt visszaránt minket a kegyetlen valóságba a gyermeteg álomvilágból.

„Te nem vagy náci, Jojo. Csak egy tízéves fiú, aki szeret vicces jelmezt ölteni, és tartozni akar valahová.” Vannak témakörök, amelyek kényes mivoltuk miatt óriási feladatot adnak a filmeseknek abban a tekintetben, hogy mindaz, amit mozgóképre álmodn... Teljes kritika

Ráfért már a vérfrissítés a háborús drámák műfajára, Waititi ötlete mégis példátlanul merész próbálkozás. Nevetségessé tenni egy olyan ideológiát, ami a maga idejében halálosan komolyan vette magát, csak a sikerbe vetett teljes bizonyossággal lehet. ... TöbbA Jojo Nyusziba annyi kreativitást és érzelmet sűrített, hogy sikerült szórakoztatóan ábrázolnia egy korszak és propaganda minden abszurditását és keserűségét. Rétegzett történet, remekül megírt karakterek, jól működő irónia – a kiváló szatíra minden fontos alkotóeleme benne van.

Kimagaslóan jó szatíra. Waititi ismét nagyot alkotott, és kifigurázza azt, ami nagyon sokáig tabu volt, és annak idején igen komolyan vette magát. Rendkívül jó színészgárda jött össze a filmre, Sam Rockwell most sem okozott csalódást. A történet egyszerre vicces, könnyfakasztó, izgalmas és elgondolkodtató.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A 2019-es év meglepetése volt a Jojo Nyuszi, melynek formájában a hitleri Németország eddigi legzseniálisabb, legkreatívabb, egyben legcsípősebb szatíráját üdvözölhetjük. Mesteri módon kezeli a nézőpontokat, és egy 10 éves Hitlerjugend növendék sze... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Taika Waititi egy második világháborús filmmel, azonbelül is ilyen témákba vágott bele... Szóval ez nagyon érdekes lépés volt, és persze itt igencsak fennáll a veszélye annak, hogy túllő a célon, mégis sikerült jól kimérnie. Sajnos azonban nem mindenhol. A film humorrészét inkább az első felében-elején tartja igazán, onnantól fokozatosan, de nagyon tudatosan válik drámaibbá, és a háború természetes velejárója, a szomorú jelenetek itt gyakorlatilag sokat bemutatnak a borzalmakról, innen már szinte nincs kedve humorral próbálkozni a filmnek. Második felében a "fekete-humor" azért már túl sok volt ( pl. amikor a házat ellenőrzik...). Ennek a jelenetnek a brutalitásának sikerült még az Ádám almái-féle fekete humort is überelnie. Már ha az előbbit lehet egyáltalán oda sorolni, amit én erősen kétlek... A színészi játék mindenesetre dícséretreméltó, vele együtt a látványtervezés, meg az alaphangulat nagyon helytálló, amely jól átadja a háború végi, fájdalmakkal teli hangulatot. Merészek voltak az alkotók tehát azzal, hogy ilyen érzékeny területet próbáltak, de hát ez szatíra, meg azért a lány bújtatása - egy nagy háború közben, szörnyű diktatúra ellenére - pl. az emberi jóakaratot, a tisztességes, erős jellemet is szimbolizálhatja. A kisfiú személyiségváltozása, kapcsolata a lánnyal, illetve annak alakulása szinte egyedülálló módon lett bemutatva, főleg hogy kevésbé volt klisés. 10/9

Már számtalan olyan szívszorító alkotás látott napvilágot, amely a náci Németország rémtörténeteit eleveníti fel. Azt gondoltam, hogy ez a mozi is ilyen, de ez a film szembemegy mindennel, amit az ember elvár egy második háborús filmtől. A náci Német... Teljes kritika

Taika Waititi egy zseni, ez a film pedig egyszerűen tökéletes. Sziporkázó humor, briliáns színészi játék, egy csipetnyi dráma és pofátlan társadalomkritika egyben. Scarlett Johansson tündököl, Sam Rockwell zseniális, Rebel Wilson hozza a szokásos "nemtudjamelyikrendezvényenvan" karaktert, a főszereplő kisfiú pedig már rég nem nyuszi. Egy film tele élettel, szeretettel. Kötelező!

Amikor az ember elmegy a moziba, valami ilyesmi élményre vágyik. Kap vicceset, szívszorítót, egy érdekes és más szemszögből egy már régóta rágott csontról. Valahogy még nem foglalkoztattak a Hitlerjugendek, de inkább az lehetett a baj, hogy olyan sok... Több az impulzus, hogy mindig csak azt látjuk, amit láttatni akarnak velünk. Örülök, hogy végre erre is sor került, viccesen megismerkedhettünk a német fiatalok akkori életével, kicsit kifordítva. Amennyire vicces volt 1-1 jelenet, annyira volt szomorú is. Először, mikor megláttam Rebel Wilsont az előzetesben, határozottan elszomorodtam, nem igazán szeretem a komolytalansága miatt. Valahogy itt is ugyanazt adta vissza, mint amit eddig is játszott, de ebben a filmben úgy éreztem, hogy ő inkább az egész náci hit abszurd valója volt.

Odavoltam ezért a filmért. Az az ötlet, hogy egy 10 éves gyerek szemszögéből nézzük a világot, merőben könnyebbé tette a filmet és minden borzalmát. Az egész hangulata a komor időszakot színessé és gyermekdeddé teszi, ettől lesz vicces, de nem komédi... Többa. A tízéves fiúk lelkivilága telitalálatosan el lett találva. Minden gondja és minden gondolata helyén volt. Nagyon tetszett ez a fajta egyedisége. A Jojót megelevenítő színész pedig irtó cuki volt, és a játéka is őszinte volt. Nem véletlen tehát, hogy ez egy jó film. Csak ajánlani tudom.

Én az ilyen filmeket hatalmas képmutatásnak tartom. Mert értem, hogy viccesen akarja bemutatni, mennyire nevetséges és ostoba téveszme volt a nácizmus, ugyanakkor mégiscsak pénzt és sikert hoz a konyhára Hitler meg minden velejárója, miközben tudjuk, mi volt mindennek a következménye. Szóval erről ennyit...

Kicsit különlegesebb filmre számítottak. Jól indult a történet, volt benne némi varázslat, de utána leült a sztori. A gyerekek legalább aranyosak benne.

Filmkészítési szempontból hatalmas vállalás bármilyen érzékeny témát hitelesen vászonra vinni. A holokauszt pedig korunk valószínűleg legnagyobb hatású kollektív traumaélménye, amit különböző művészeti alkotásokon keresztül is igyekszik feldolgozni a... Teljes kritika

Érdekes és eredeti történet egy kisfiúról, aki úgy hisz a nácizmusban, mint a kortársai a mesékben.