Kincsem

Egész kellemes csalódás volt a film, minőségileg gyengébb produkcióra számítottam. Voltak benne kissé bénább, gagyibb részek, de volt egy két üde pillanat is cserébe. Mindenesetre összességébe rendben volt.

Nálam nem ő az év legjobb magyar alkotása, de egy igényes és szépen kidolgozott filmnek tartom. Tetszett a történelmi vonal és a humora is. Nagy Ervin volt talán az egész film legjobbja.

Végre ismét egy nagyszabású magyar film, amelynek igényes lett a kidolgozása. A történetet nem is értem, hogy eddig hogy nem filmesítették meg. Jók voltak a párbeszédek, a látvány és a színészek is.

Elég közepesre sikeredett és sokkal többet vártam tőle, annyira magasztalták az alkotást.

Most, hogy már új aranyérmes lett a legdrágább magyar filmek listáján a Most vagy soha! révén (mely 6,1 milliárdba került), és a Kincsem a második helyre szorult, újra elővettem, és megint megnéztem. A véleményem most sem sokat változott: történelmi szempontból nem tűnnek túl hitelesnek a bőrzakók, modern napszemüvegek és XXI. századi viselkedési, illetve beszédstílusok miatt, ám a cselekménye és párbeszédei mégis szórakoztatóak. A Nagy Ervin–Petrik Andrea páros elviszi a vállán a filmet, és kapunk mozgalmasságot is több jelenetben. A császár megformálását nagyon elrontják ellenben, és tényleg zavaró a sok napjainkra jellemző hatás végig a történet alatt. De összességében nem rossz kis film. Az értékelés nálam három és négy csillag közötti, picit a négy csillaghoz közelebb, de csak Nagy Ervin miatt, aki a legjobb az egészben. Blaskovich grófból macsót csinál, holott a valódi gróf alacsony kis ronda emberke volt. Ugyanakkor a forgatókönyv sikeresen megragadja az 1870-es években még mindig feszült osztrák–magyar viszonyt és versengést.

Sok apróság van ebben a filmben, ami nem történelemhű, de összhatásában mégis megidézi az 1870-es éveket. A történet mindenesetre valós alapokon áll: a Kincsem gazdája valóban egy bizonyos Blaskovich Ernő volt, aki a kiegyezést követő időszakban mint... Több gyakorlott lovas szerzett hírnevet magának. A valóságban azonban alacsony és bajszos kis emberke volt, közel sem olyan fess és magas fiatalember, mint Nagy Ervin a filmben. A Kincsem forgatókönyve egy régi személyes ellentétre épül: Oettingen báró, császári osztrák főnemes és gróf Blaskovich Ernő, egykori szabadságharcos leszármazott viszályára. Csakhogy ott van még a báró csinos és vad természetű lánya, Klara (Petrik Andrea), akivel gyengéd kapcsolatba keveredik a magyar gróf. Ráadásul a Kincsem nevű, sokszorosan győztes versenyló miatt is fellángol a harc: győzelmeivel a magyarság visszavágása manifesztálódik a szabadságharc vereségéért. Nagy Ervin és Petrik Andrea is nagy alakítást nyújtanak, miként Gyabronka József is. Értékelésem a történelmileg nem stimmelő ruhák és beszédmód dacára is 4 csillag.

Ha akarnék is, nehezen tudnék belekötni. A sok lovas film után nem számítottam nagy sztorira, de így a kitalált romantikus történet mellett kifejezetten szórakoztató filmet kreáltak. Meg nem mondanám, hogy magyar alkotás. A tájak, a felülnézetes akko... Többri városi képek, és a remek filmzenével feltuningolt lóversenyek egy kimagaslóan jó minőségre tesz szert. A színészekre sem volt panasz. Nagy Ervin laza szerepe kellemes csalódás, és a film előre haladtával Petrik Adreával lévő romantikájának is egyre jobban lehet örülni. Értettem, hogy a rendező keverni akarta a modern világgal a filmet. De pont amivel ezt akarta bizonyítani, inkább kínosra sikeredett némelyik jelenetben. Ami az előzetesbe is látszik, mikor Fluor Tomi - Mizu számát éneklik, inkább szörnyű, mint vicces. Szerencsére nem sok elemmel próbálták modernesíteni a filmet, és kevés hasonló elem van benne. Le a kalappal, igazi moziélmény volt, és büszkén jöhetünk ki a moziból, hogy hazai termés! Szépen halad a magyar filmgyártás! Csak így tovább.

Valóban történelmietlen a film, valóban ménként (is) szerepel benne a köztudottan kancának született Kincsem és valóban elszállt a költségvetéssel Herendi Gábor, DE .... jók a karakterek, lendületes a cselekmény, izgalmas a történet, látványosak a l... Többóverseny futamok és számomra tetszetős a Nagy Ervin - Petrik Andrea páros játéka is. A film erőssége is ez a sajátos szerelmi sztori, mely a "lovas szál" mellett afféle történet a történetben. Modern köntösbe bújtatott múltszázadi kalandfilm, vicces - vagány - szórakoztató formában. Jó a rendezés és élvezetes a kulcsszereplők játéka is. Aki hibákat keres, az persze talál majd, de aki élvezni akarja inkább, annak csak lazítania kell kicsit. Ezzel a filmmel tud. Értékelés: 7,5 / 10

Bár Herendiék kicsit elszálltak a költségvetéssel, egész jó kis film lett a végeredmény. Nekem bejött a Petrik Andrea - Nagy Ervin páros is annak ellenére, hogy valamivel több romantika és szenvedély jót tett volna a filmnek. A történelemhűséggel is ... Többvannak gondok (Blaskovics soha nem volt gróf, Kincsemnek meg soha nem volt szerszáma, lévén, hogy kancának született és a ruhák sem dualizmus koriak) mégis működik az egész. Nálam igy is 8 pontos, mert szórakoztató és élvezetes. Nagy Ervin meg pont a legjobb erre a szerepre.

Kincsem gazdája, a valódi Blaskovich gróf egy alacsony, görbe lábú, kurta kis bajszos emberke volt, akinek esze ágában sem állt szembeszállni a hatalommal, és egyetlen osztrák báró sem volt gyűlölt ellensége. Sőt, a legfelső körök kegyeltje lett, amikor Kincsemmel sorra aratta győzelmeit. Pesti szalonjában megfordult a korszak krémje. A filmbeli lázadó szellemű, osztrák ellenes Blaskovich gróf kitaláció, miként az a romantizált szerelem is, mely Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) és Klara von Oettingen (Petrik Andrea) között szövődött sajátos, XIX. századi Rómeó és Júlia történetben. Ennek ellenére a filmbe jó, hogy bekerült, mert érdekesebbé teszi az egészet. A ruhák és beszédstílus is teljesen fiktív, nyilván nem hordtak bőrzakókat és színezett lencséjű napszemüvegeket, és nem beszéltek XXI. századi stílusban az 1870-es évek Monarchiájában. Mindent egybevéve így is azt mondom, jó a film, csak történelmi vetületet ne akarjunk tőle. Értékelésem 3,5-4 csillag. Ajánlom a romantikus filmek kedvelőinek. Az a szál egészen jó benne.

Korrekt volt a film, de többet vártam tőle. Látványban semmi különös, párbeszédben viszonylag értelmes a történet meg talán lehetett volna tartalmasabb is.

Annyira örülök, hogy a magyar film egy ilyen korszakát éli, és hogy ennek részese lehetek! Annyira szuper filmek készülnek mostanában, hogy csak kapkodom a fejemet. Petrik Andrea számomra ismeretlen színésznő volt a film megnézéséig, de meggyőzött. N... Többagy Ervinnel szuper működtek együtt. A film felépítése tetszett, a kivitelése, a látvány még inkább. Örülök, hogy Kincsem történetét filmvászonra álmodták, megérdemelte már végre! Ajánlom mindenkinek!

Remek magyar film. Nem vagyok vevő a lóversenyes filmekre, a Kincsem mégis lekötött. Nagyon szépen összehozták a jeleneteket. Jó hangulata van a filmnek, szépek a tájak, a grafika, a zene is! Már a Viszkis c. magyar film is teccett, de ez sokkal szeb... Többb lett. Az utolsó főjelenet az már túlzó volt, amit a tűzben végigfetrengenek a földön, valami realisztikus jelenetbe is beletehették volna a drámát. Összességében remek, nézhető, méltó, könnyed családi délutáni csemege.

Nehéz lenne nem történelmi szemmel vizsgálni és értékelni a Kincsemet, amikor minden jelenetében és elemében a múltat idézi fel. Azt a korszakot, amit az iskolákban dualista kornak neveznek, az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés utáni éveket. Ebben az időszakban, az 1870-es években Ferenc József császár még viszonylag fiatal, 40-es évei elején jár, az osztrák–magyar viszony pedig végre békés idejét éli. A központi karakterek viszont, Blaskovich gróf és Oettingen báró még nagyon is emlékeznek a családjaik közötti viszályra, mely az 1848/49-es szabadságharcba nyúlik vissza. Ezúttal a közöttük feszülő harc azonban nem fegyverekkel zajlik, hanem a Kincsem névre hallgató versenyló birtoklásáért, illetve a fogadásokért a versenyeken. Nagy Ervin remekül alakítja Blaskovich grófot, aki beleszeret Oettingen báró csinos lányába, akit Petrik Andrea jelenít meg (szintén elismerően). Herendi Gábor rendezése jól vegyíti a komoly és vicces jeleneteket, miközben az alapkonfliktus is szórakoztatóan bontakozik ki. Egyetlen kritikai észrevétel annyi csupán, hogy a ruhák, a látványvilág és a beszédstílus teljesen koridegen sajnos, ami miatt a néző kicsit kiesik a 19. századi hangulatból. A végső verdict filmométerben így is 80%, azaz 4 csillag.