Kingsman: Az Aranykör (2017)

Nagyon tetszett az első rész és vártam a folytatást, de egy kicsit keserű a szájízem, mert az akció is csökkent az első részhez képest a brutalitás pedig túlzottan elfajult. Az új karakterek pedig nem kaptak elég teret.

Már az első Kingsman filmnek is megvolt a maga egyedi hangulata: nagyon ügyesen keveri a retro stílust a futurisztikus eszközökkel. A folytatás már nem is lehetne nosztalgikusabb a vérbeli amerikai whiskeykkel na meg Poppy kis sajátbejáratú Amerikájával, ahol a ’60-as évek designja keveredik a vérre szomjazó robotkutyákkal. A díszlettervezők előtt le a kalappal. Na és ha már Poppy-nál tartunk: Julianne Moore végig vigyorog és remekül hozza a ’60-as évek háziasszony style-ját, közben mégis feláll a szőr tőle a hátamon, főleg a saját kezűleg elkészített hamburgere után. Egészen ördögi! Az Aranykörben sokkal több az akció, mint elődjében, amelyek már-már Mátrix-szerű jelenetekkel örvendeztetik meg a nézőt, s olyan kameramozgással vannak felvéve, hogy beleszédül, aki nézi. E mellett pedig itt vannak az amerikai ügynökök, akik brit társaik szöges ellentétei, mind módszereikben, mind öltözékükben. Elég nagy húzást visznek véghez a készítők, hiszen már a történet legelején jó pár szereplőtől el kell búcsúznunk, s e tekintetben még később is számíthatunk keserű meglepetésre. De kedvenc karaktereink azért visszatérnek (még azok is, akikre nem is feltétlenül számítunk). Tökinek az első film végén kialakult ikonikussá vált románcából komoly kapcsolat lesz (ki gondolta volna?), s a folytatásban próbál egyensúlyozni a karrierje és a párkapcsolata között. Channing Tatum karaktere azért nem kapott túl sok megmutatkozási lehetőséget, talán majd a következő filmben… Na és itt van még nekünk Elton John is, akinek a szereplése abszolút jutalomjáték, s egyben a film egyik legalapvetőbb humorforrásává is válik. A történet fordulatokkal teli, némi kritikai élt csempész az amerikai drogkartellhez és úgy alapvetően a droghasználókhoz való hozzáállásról és a kormányzásról. Az Aranykör esetében újfent szembesülhetünk azzal, hogy az első rész sikerén felbuzdulva több pénzt lehetett pumpálni a folyatásba. Ennek az eredménye, hogy Tökiék újabb kalandja, folytatván az első rész által kitaposott utat, hosszabb, látványosabb, akciódúsabb és alkalomadtán még viccesebbre sikeredett elődjénél (legalábbis nálam a poénok jobban ültek). Mondanivalójában ez a többlet azonban nem mutatkozik meg, a kémfilmek adta keretet nem lépi túl, de (és ez a Kingsman 1-re is igaz volt) a zsáneren belüli lehetőségeit ki tudja maxolni. Számomra tehát ez a rész sem mozdította el a szériát a popcorn mozi szintjéről, de az biztos, hogy egy abszolút élvezetes darab lett az Aranykör, nem lett tipikusan rossz folytatás, szerencsénkre.

Szinte rögtön az elején magába rántott a film cselekménye és alig bírtam elhinni, amikor vége lett. A film tök jó kis hangulatot teremtett, meg volt a maga bája, ami elvarázsolja a nézőt és leköti a figyelmét.

Tucatfilmet vártam, szenzációt kaptam. Az első rész nem volt rossz, ezért adtam egy esélyt a másodiknak is. Úgy voltam vele, mint a legtöbb folytatásnál: meg se közelíti majd az elsőt. De nem így történt. Szerintem sokkal jobb lett mint az elődje. Humoros és tele van látványos akciójelenetekkel, valamint mertek váratlant húzni. Igazi sztárparádé, még Elton John is parádés.

Na ez egy, nagyon jól sikerült film nagyon akció dús volt. Jó volt nagyon a sztori is, én csak ajánlani tudom mindenkinek. Sokkal jobban tetdzett mint az első rész.