A három testőr: D’Artagnan

Hát itt felvonult a modern francia filmkészítés legtöbb csányisándora, és bár nem ismerem a nagy nyugati harmadik szomszéd filmcsillagképeit, de biztos vagyok benne, hogy se a zeneszerző, se a világosító nem volt nyeretlen kétéves. Ennek ellenére a megtekintés élménye számomra alig volt jobb, mint a petőfisándoros rákosifilip mozi, sőt tulajdonképpen ritkán futok bele ennél lehangolóbb megélésbe. Van itt is rengeteg zene, mint a rákosifilipes állami pénznyelőben, vagy a Monte Christo megamoziban, és csattognak a vágóollók is szorgalmasan. Na de minek. Nem tudom, hogy a szabad Franciaországban mivel paliztak be olyan neveket, mint Vincent Cassel. Mert oké, hogy nálunk mindenki rámegy minden koncra, de ők egyrészt nagyobb tartással bírnak, másrészt kevésbé szorulnak rá az elvtelenségre. Rém szomorú élmény, pedig szeretni akartam. Amikor kis csíra voltam, ami még a későkádárban történt, az egyik leglelkesítőbb élményem az akkori három testőr filmtrilógia (remélem, nem duológia, csak rosszul emlékszem) nézése volt. Sose mertem újranézni, mert féltem a csalódástól, azt képzeltem, hogy ki fog ábrándítani az akkori filmnyelv ódonsága. De most komolyan fontolgatom, hogy visszanézem. Azoknak ajánlom ennek a megaprodukciónak a megtekintését, akik vagy harminc évnél fiatalabbak, és egyben felszínesek, vagy akik közben mással foglalják el magukat, és a lejátszás csak a háttérben fog menni.

Alexandre Dumas halhatatlan romantikus-kalandregénye, A három testőr a francia irodalom egyik legnagyobb kalsszikusa. Nemcsak az irodalomra, de a filmművészetre is nagy hatást gyakorolt: filmes adaptációi a némafilmek korszakába nyúlnak vissza. A hár... Teljes kritika

Többségünk szívesen néz izgalmas és látványos történelmi kalandfilmeket, és sokan egyből rávetjük magunkat a frissen megjelenő újdonságokra. Martin Bourboulon filmje, A három testőr: D'Artagnan méltónak tűnik a figyelemre, mert gazdag látványvilágot ígér. Ezt többé-kevésbe meg is valósítja, bár valamivel több harci jelenetet, küzdelmet és párbajt elbírt volna a történet. Ami az alakításokat illeti: Vincent Cassel kevéske szerepet kap, pedig húzónév a stáblistán (és jól is tolja), viszont az ifjú Francois Civil mint D'Artagnan kitesz magáért. Értékelés: 3,5 csillag.

A történelmi filmek sorában nálam A leghosszabb nap, a JFK, A rettenthetetlen és mondjuk A bukás az élmezőny. A D'Artagnan ezektől nagyságrendileg marad el sajnos. Az alaptörténet nem olyan rossz, de látványban lehetne sokkal erősebb. A szereplőgárda is gyengécske teljesítményt nyújt, még a két sztár is: Eva Green és Vincent Cassel. Green kisasszony ráadásul alig kap pár mondatot az egész filmben. Összegezve: gyatra látványvilág és gyenge alakítások. Maximum három csillagot, azaz 50-60%-ot ér sajnos.

Történelmi filmek terén nem voltunk nagyon elkényeztetve 2023-ban (bár az Oppenheimer nagyon jó lett). Emiatt nagyon vártam már azt a kosztümös kalandfilmet, amit részben lehet történelminek is nevezni. Voltaképp nem csalódtam, de lenyűgözni sem tudott a nagyon kevés harci jelenet és bajvívás miatt.

Sokszor vitték már filmre Alexandre Dumas híres regényét, a Három testőrt, de talán ez a legújabb, 2023-as kísérlet lett a leggyengébb. Pedig Martin Bourboulon ígéretes kis színész csapattal dolgozott, melyből kiemelkedik két név: Vincent Cassel (Athos bőrében) és Eva Green (mint Milady). A gond az, hogy jellegtelen alakításokat nyújtanak, főleg Eva Green, aki ráadásul alig kap pár mondatot csupán. Az eddig jórészt ismeretlen szereplők közül Francois Civil kap fontos karaktert, hiszen ő alakítja D'Artagnant, ám tőle is unalmas játékot kapunk. Amitől kiemelkedhetne a film az eddigi feldolgozásokból, az a látványvilág lenne (ha már a színészi teljesítmények gyengék), de sajnos itt sem remekel Bourboulon filmje. Nagyon kevés ugyanis az akciójelenet, és ami akad, az is alacsony színvonalú. Most is elkövetik azt a hibát, hogy a cselekményt Versailles-ba teszik, holott azt majd csak XIV. Lajos építteti meg, de ez már csak hab a tortán. A 2023-as A három testőr: D'Artagnan egy nagyon unalmas produkció B kategóriában. Az IMDb -n most 67%-on áll, nálam jóindulattal sem több 55%-nál. Tipikus közepes film, 3 csillag.

Emlékszem, Dumas regényét, A három testőrt (mely 1844-ben íródott) egészen fiatalon olvastam először, talán 14-15 évesen. Aztán megnéztem több filmes feldogozását is, és rájöttem, hogy összesen 10 filmvariáció készült a mai napig. A legnagyobb kedvencem az 1993-as változat, melyet Stephen Herek rendezett, és amelyben a három testőr: Kiefer Sutherland, Oliver Platt és Charlie Sheen. Ebben Chris O'Donnell alakítja D'Artagnant. Zseniális az egész. Szintén egészen jó az 1973-as film, mely igazi sztárparádé, rangos szereposztással. Ebben Michael York a főszereplő (ő D'Artagnan). A többi 8 film A három testtőrrel viszont nagyon gyenge. A 2011-es egészen modernizált B kategória lett például (ebben Logan Lerman D'Artagnan, Luke Evans pedig Aramis és Orlando Bloom játssza Buckingham herceget). Aztán jött a legújabb, 2023-es fejezet Martin Bourboulon rendezésében, de erről az mondható el, hogy unalmasabbra aligha lehetett volna megcsinálni. A főszerepet a jórészt ismeretlen Francois Civil játssza, de felbukkan Eva Green is, teljesen jellegtelen alakítással. A harci jelenetek egysíkúak (igazából nincsenek is nagyon ilyenek benne), az alakítások pedig teljesen másodvonalbeliek. Egyetlen pozitívum Lyna Khoudri algériai-francia színésznő, aki gyönyörű, és figyelemfelkeltő az alakítása is. Értékelésem a filmre: 3 csillag sajnos, nem több.

Nagyon ritka a jó történelmi film, még Ridley Scott is vacak és hiteltelen Napóleon-filmet készített, pedig neki aztán van tapasztalata. A D'Artagnan egy kilúgozott változata lett Dumas történetének, amiből kihagytak mindent, amitől jó lehetne: humort, akciót, látványt és izgalmakat. Az előző, léghajós kísérlettel hasonló színvonal: az úgy marhaság, ahogy van, de legalább látványos, ez meg hihetőbb, de unalmas. Az értékelés maximum három csillag. Az is csak a királynő szolgálóját alakító Lyna Khoudri miatt, aki feltűnő jelenség. Nélküle két csillag lenne az egész.

Remek szereplőválogatás. A York-féle feldolgozás óta ez az első említésre méltó változat. Igaz, a sztorin nem csavartak semmit. Sajnos a következő részre kénytelenek leszünk várni másfél évet.

Nem rossz, pörgős meg minden, csak kár, hogy ez is annyira távol került az eredeti műtől, mint a többi korábbi adaptáció.

Eddig ez a legjobb 3 testőr feldolgozás! Komorabb hangulatú, mint a kedvenc 1993-as változat, az igaz! De korhű minden tekintetben, a kosztüm, a párbeszédek, a színészek játéka! Csavartak a történeten is, hogy ne legyen kiszámítható!

Látszik, hogy semmit se bíztak a véletlenre a készítők, a szereposztás nagyon parádés...de én még mindig bízom abban, hogy egyszer végre kapunk egy tisztességes Három testőr feldolgozást.