A boldogságvirág

Egy cikk ajánlotta valami top 10 alulértékelt de szuper jó sci-fi listában. Ebből sokkal, de sokkal többet ki lehetett volna hozni. Több volt a misztikum, kevesebb a horror, pedig fordított arányban ez igazán nagyot szólna.

Jessica Hausner kiszámíthatatlan arthorrorja olyan, mintha egy Peter Stricklandbe oltott Wes Anderson rendezte volna: az alkotók a merész alapötletet műfaji elemek virtuóz keverésével, valamint szuggesztív, stílusos képi világ megteremtésével viszik ... Teljes kritika

Nem tehetek róla, de nekem ez a cím alapból semmitmondó volt, nem is vártam sokat A boldogságvirágtól, és bár a sztorit valahogy tényleg egy kissé sarkítottnak éreztem, összességében még mindig egy középszerű alkotásnak éreztem, amely mintha tudatos... Többan megválogatná a közönséget. Az egy dolog, hogy valami nem akar mainstream lenni, de ennyire nem kellene áthajolnia a művészi szenvelgésbe.

Jessica Hausner filmje számos kérdést felvet a boldogságról, természetről, anyaságról, karrierről - mindenkit érintő dolgokról; a génmódosítás és a "teremtés" pedig sokakat érdeklő, mára már morális dilemmává vált probléma... vagy lehetőség. A film ... Többfurcsa hangulata nagyszerűen jeleníti meg azt a különös érzést, amit a fel-felbukkanó régi mítoszok, a fantasztikum megjelenése vált ki a nézőből, miközben ráébredünk, hogy egyfajta valóság és egy frankensteini fiktív világ közt lebegünk. A tudományos-fantasztikus művek kedvelői semmiképp ne hagyják ki!

Van egy kis hiányérzetem, ebből a témából azért ennél többet is ki lehetett volna hozni, legfőképp a cinizmust lehetett volna kicsit kiélezni. Ami viszont tényleg óriásit rontott az egész filmélményen, az a zene. Hát nem is tudom, láttam-e már olyan ... Többfilmet, amiben a zenei háttér annyira elütött volna a párbeszédektől és jelenetektől, mint itt. A forgatókönyv elég eredeti, na de épp emiatt nem tudok rá közepesnél jobb értékelést adni, eredeti elgondolást nem szabad átlagos pályán hagyni.

Nagyon jól van felvéve a film, egyedi a képi világa, de nekem ez a vonal már a Suspiriánál vagy épp a Midsommarnél se jött be igazán. Ennél a műfajnál nehéz kompromisszumokat kötni, és feladni azokat az alapszintű jegyeket, ami egy jó horrort jellemz... Többi az esztétikumért, szerintem zsákutca. De javítson ki valaki, ha tévedek és volt már kellemes csalódása...