Élj!

Egy jutalomjáték Bill Nighy-nak. És mi is örülünk neki.

Még nem láttam semmit ettől a viszonylag fiatal és kevés filmes dél-afrikai írótól, de úgy éreztem, hogy itt egy nagyon jó adaptációja született Kurosawa 70 évvel korábbi filmjének. Nem akarok hülyén meghalni, úgyhogy a következő az lesz, hogy azt is megnézem. Nagyon szépek a beállítások, a világítás, a vágások ritmusa – szinte tapintható az eredeti film, ami előtt ezek a megoldások tisztelegnek. Bill Nighy jó színész, mindig is az volt, ebben a filmben pedig egyenesen remek. 2023-as szemmel szinte banális a történet, de valójában japános letisztultságot sejtek. Utána is járok. Ja, kizárólag filmbuziknak ajánlom, aki nem viseli jól a mainstreamen kívüli alkotásokat, az garantáltan eret fog vágni magán. Én szóltam.

Nagyon tetszett a zajos, analóg kép, nem tudom. csak agyonszűrőzték, vagy tényleg szalagra forgattak (gondolom, inkább előbbi), de jól állt neki. Bill Nighy pedig élete alakítását hozza kb., nem láttam még sehol ilyen jónak. Korrekt adaptáció amúgy, ... Többés azt hiszem, rövidebb is, mint Kuroszava klasszikusa, bár azt nagyon régen láttam, és nem igazán emlékszem semmire. Egy dolog zavar így utólag picit, hogy a lánnyal való találkozgatásából nem lett semmi. Úgy tűnt, gondjai adódhatnak miatta, de gálánsan megfeledkezik róla a film nagyjából abban a pillanatban, hogy felveti.