84 nyara

Többen rettegnek a 80-as évektől, és az akkor készült filmektől, mint a mostanában készült legdurvább horror moziktól. Igen, el kell hogy szomorítsak mindenkit, de már akkor is éltek emberek a Földön, nem pedig dínók szaladgáltak önfeledten a sztyepp... Teljes kritika

Számomra a totális ismeretlenségből érkezett a 2017-ben készült, Summer of 84 című film, de egy biztos, azonnal a kedvenceim közt kötött ki, hisz szinte minden téren azonnal betalált nálam. Pedig nem egy hibátlan alkotással lesz dolga a nézőjének, de... Teljes kritika

Az alkotók rendesen meglovagolták a Stranger Things hullámot, illetve a mostanában menő 80-as évek témát. Ettől függetlenül egy tök élvezetes thriller tehetséges gyerekszínész gárdával (akik közt ráadásul a kémia is működik), jól felépített misztikum... Többmal, néhány sablonos klisével és pár csavarral a történetben. Kicsit Stephen King feelingje volt az egésznek.

Egy ideje több helyen is láttam már, hogy érdemes lenne megnézni ezt a sötét csodát, így több hónap késéssel rávettem magam, és végül nem bántam meg. A 2006-ban bemutatott Rém rom című, alacsony költségvetésű gyöngyszem mindig is nagy kedvenc volt sz... Többámomra, főként ehhez vezethető vissza a horrorfilmekért való rajongásom, és mindig is úgy gondoltam, hogy megérdemelne egy élőszereplős feldolgozást. Az éhségem ezzel valamennyire csillapodott, mivel pontosan azt a kisvárosi hangulatot tárja a nézők szeme elé, mint az említett animációs film. Walkie talkie, lombház, zseblámpák, biciklik, minden amire egy hozzá nem értő retró nyomozócsapatnak szüksége van. Úgy tűnik Judah Lewis nagyon megtalált magának a horror filmeket, még ha most nem is főszerepben van, mint A bébiszitterben  és A kárhozottak királynőjében.  Összességében a visszafogott, thrilleres stílusával az utóbbi pár év egyik legjobb tinihorrorja lett, de a nagyobb horrorrajongókat is bizonyára a képernyő elé fogja szegezni. Azért nagy vérengzést nem kell tőle remélni.

Sokan hasonlítják a Summer of 84’-et Alfred Hitchcock Hátsó ablakához, illetve a 2007-es Disturbia c. filmhez. Szerintem hibásan. Mert bár körvonalaiban ugyan tényleg merít ezen filmekből, de jóval inkább hasonlítható a Stranger Things-hez, vagy valamelyik kora John Hughes filmhez. A 80-as évek amerikai külvárosi idilli életvitelnek ad egy fricskát. Mindezt tinédzserekkel a főszerepben. Közel sem tökéletes alkotás, sem dramaturgiailag, sem a szereplők által nem képes ugyan felnőni a klasszikusokhoz, de hangulatilag remekül sikerült darab. Szinte csöpög belőle a 80-as évek retrója. A soundtrack meg egy 100% neonfényes szintipop előadás a La Matos formáció előadásában. (Különleges, érdemes belehallgatni a műfaj/retro kedvelőinek). Engem végig lekötött, kis csalódást csak a suspense kibontásánál okozott (érezhetően a thriller és a horror műfajában nincsenek otthon a készítők), de azért a végén is meg tudott lepni a nem várt befejezésével. Aki horrort, illetve thrillert vár, az hatalmas fog csalódni, de aki helyén kezeli, az jól fog szórakozni rajta!