TÁR

Todd Field filmje, a TÁR nem egy klasszikus életrajzi dráma, nem is egy zenés portréfilm – hanem egy rétegzett, morálisan kényelmetlen tükör, amelyben a hatalom, az önkép és az etikai felelősség fonódik össze. A címszereplőt, Lydia Tárt Cate Blanchet... Teljes kritika

Érdekes társadalmi témákat boncolgat remek alakításokkal és dialógusokkal. Blanchett remekel, egyszerűen zseniális, viszont a film tempója nem az igazi, bár nem tudom, mit lehetett volna kivágni belőle. Abszolút többször nézős film, de a hossza miatt... Több azért nem olyan cucc, amit bármikor belök az ember a lejátszóba. Az Oscar-bizottságnak fel lett idén adva a lecke, ez, A bálna és A sziget szellemei közül egyszerűen nem tudnék választani. Nem lehetne idén három legjobb film díjat kiosztani?

Roger Ailes, Harvey Weinstein, Bill Cosby, Kevin Spacey, Marton László. Csak néhány név az elmúlt évek leghangosabb botrányhőseinek sorából. A csontvázak 2017 októberében, a New York Times megrázó erejű cikkének hatására kezdtek kipotyogni Hollywood ... Teljes kritika

A Tár egy karmester zuhanását mutatja be. Sajnos mindezt olyan lassan és szárazan teszi, hogy akit nem érdekel a zene ezen területe, az messzire kerülje el ezt a filmet! Bő másfél óra kell, hogy egyáltalán bármilyen konfliktus megjelenjen, és a film ... Többegy furcsa irányba indul el kicsivel később. Rövid időre gótikus horror elemeket kapunk, azonban sajnos ezek sem izgalmasak vagy érdekesek annyira, hogy életet leheljenek ebbe a történetbe, messze túl személytelen és távolságtartó szinte minden karakter. A lassú a tempó és végtelen sok beszélgetés egyszerűen nem mesél el semmit. Sajnálatos, mert Cate Blanchet alakítása remek.

A film eleje annyira lassú és vontatott, hogy darabokra untam magam. Hiperaktív emberek messziről kerüljék el ezt a filmet, mert az égvilágon nem történik semmi kb. az első 40 percben, és azt kell keresni, hogy mi a lényeg. Nagyjából a siker, a karri... Többer áll a középpontban. Roppant fárasztó, hogy az egész film erre lett kihegyezve. Amúgy is rémunalmasnak tartom a sztárolást, na itt sajnálatomra ismét ez várt TÁR-t karokkal. A film felépítése vontatott, ami nem lenne baj, ha a fontos, apró rezdülések értelmet nyernének, de hogy pl. a karmesternek minden éjjel nehézsége van az alvással, az nem ad hozzá semmit a történethez. Nincs ezzel egyedül, majdnem minden ember szenved ilyesmitől, nincs ebben semmi extra. A karakterét nem erősíti az sem, hogy hangokat hall. Egyszerűen felesleges volt ezekkel kitömni a filmet, helyette történhetett is volna valami. Ilyen hosszan elmesélni, hogy egy karriert ketté tud törni, ha rossz hírbe hozzák az alkotót, az inkább visszás, mint előnyös. Fontos a téma, jó az elképzelés, de egy elhúzott sikerripacskodás zajlik az egész játékidő alatt.

Teljesen hidegen hagyott. A rendező oly precízen vezeti a szereplőgárdát, mint Blanchett-Tár a zenekarát. Mindenki, a riporter, a zenei asszisztens, a feleség és az örökbe fogadott tündéri kislány, vagy a bajkeverő és ennivaló, zseniális csellista st... Többb. stb. pontosan teszi a dolgát. Finoman, ízlésesen csepegtetve kapjuk a mérgező hatalom és a kiszolgáltatottak jeleneteit, és persze a dróton rángatást, bokázást. Közben odasúgtam a partneremnek Lydiáról: ez a nő kockáról kockára építette fel magát, ez egyszerűen csak blöff. Az érzelem hiányzott a jeles filmből, amelynek mentén és amiért bomlunk mi, nézők (legalábbis én), miközben szorítunk, drukkolunk, szomorkodunk, le- és felnézünk együtt a szereplőkkel... Lélektelen, akárcsak Lydia-Linda. Ez sikeresen átjött, nekem sajnos kevés.

Kezdhetném azzal az elcsépelt és kicsit bárgyú közhellyel, hogy: kérem vissza azt a közel 2 óra 40 percet amit erre a filmre szántam és teljesen jogos is lenne. Ez a film egy nagy 0. Az se történik meg benne ami megtörténik. Nem arról van szó, hogy n... Többem szeretem a lassú mesélős filmeket, mert pont de. Például a Hologram a királynak az szerintem egy teljesen jó film. Ezt viszont csak azért néztem mindig egy kicsit tovább, mert vártam, hogy végre egy jelenetből egyszer csak kisül valami, de nem. Egyszer sem. A végén meg már azért nem nyomtam ki, mert egyszerűen nem hittem el, hogy tényleg nem. A legvégén azt a kis "fricskát" akár még értékelhettem is volna, ha nem előzte volna meg 2 óra 35 perc semmi. Ha jót akarsz helyette ennyi idő alatt megnézel két rendes filmet, ezt meg hagyod a fenébe.