
Érdekességek (22)
A film összbevétele 356 700 357 dollár volt (imdb.com), míg a magyarországi piacon 152 142 562 forintot termelt. A hazai mozik összesen 102 972 mozijegyet értékesítettek a produkcióra.
A film részben hűen tér ki a valóságra: II. Lipót célja Kongó természeti erőforrásainak, különösen az elefántcsontnak és a gumiból származó kaucsuknak a maximális kiaknázása volt. Ehhez kényszermunkát alkalmaztak a helyi lakosságon, azaz rabszolgákká tették a lakosság túlnyomó részét. A valóságban a kongóiakat brutális módszerekkel kényszerítették a vadontermő gumi összegyűjtésére. A filmben hídépítésre hurcolják el a bennszülötteket rabszolgának, ahol már 800 dolgozik fogolyként. Az elején rengeteg elefántcsont látható a vagonokon. Még nem következnek be a kegyetlenségek, csak szó van arról, hogy miket készülnek tenni, pl. minden törzset leigázni nagy sereggel, és rabszolgasorsba taszítani, mert ez olcsó és jövedelmező, a királynak meg már nincsen vagyona a tartozásaira, de Tarzan és kis csapata megakadályozza azt, ami borzalmak bekövetkeztek a valóságban.
A film érinti II. Lipót belga király uralmának sötét korszakát Kongóban, noha a film egy fikciós történet, amely történelmi elemeket használ fel a drámai hatás kedvéért. A filmben Christoph Waltz alakítja Léon Rom kapitányt, aki arra készül, hogy II. Lipót király hatalmát felhasználva kegyetlenül kizsákmányolja Kongót. Ez a szál valós történelmi alapokon nyugszik. Akkoriban a Kongói Szabadállamban szörnyűséges dolgok történtek. Bár Léon Rom kapitány egy kitalált karakter, a filmbeli tettei és motivációi hűen tükrözik azokat a valós személyeket, akik II. Lipót szolgálatában Kongóban tevékenykedtek. A film egyfajta "történelmi fikció", amely felhívja a figyelmet a valós történelmi eseményekre. II. Lipót belga király uralma a Kongói Szabadállamban (1885–1908) a gyarmatosítás egyik legszörnyűségesebb fejezete volt, amelyet gyakran "kongói borzalomként" emlegetnek. Lipót egy hatalmas magánbirtokot csinált Kongóból, amelynek kizsákmányolása elképzelhetetlen brutalitással járt. A berlini konferencián (1884–1885) a nagyhatalmak elismerték Lipót személyes igényét a Kongó-medence felett. Az általa létrehozott Kongói Szabadállam nem Belgium gyarmata volt, hanem a király magántulajdona, amivel azt csinált, amit csak akart.
Waltz és Skarsgard első filmje.
A filmet Angliában forgatták.
Tarzan szerepére Henry Cavill is esélyes volt.
Tarzan szerepére Tom Hardy is esélyes volt.
Hasonló filmek
Skarsgard kemény edzésre és diétára fogta magát.
A filmben CGI technológiát alkalmaztak.
A kritikusok negatívan fogadták.
A film díszlettervezőjének, Stuart Craignek ez a második Tarzan-filmje. Korábban az 1984-es Tarzan, a majmok ura című filmen is dolgozott.
Egy ideig terjengett egy olyan pletyka, amely szerint ebben filmben, a jól bevált receptre alapozva, egy úszóolimpikon, nevezetesen Michael Phelps játssza Tarzant.
A filmet Jerry Weintraub emlékének dedikálták a készítők, aki 2015 júliusában halt meg szívrohamban. A producernek ez volt az utolsó filmje.
Tarzan karaktere a filmben szuperhősnek van feltüntetve.