A kutyarajongók családtagként tekintenek kedvencükre, meggyőződésük, hogy a kutya megérti a körülötte zajló folyamatokat, érti az emberi beszédet, van saját véleménye és végtelenül hűséges. A filmben a bölcs öreg kutya, Enzo Swift osztja meg élettapasztalatát, amely felkészítette őt, hogy a legnagyobb szükség idején megóvja a családját.
(qwer)Aki ezt a filmet vígjátéknak sorolta be, na az sem látta. Az elején egy picit húztam a számat a beszélő, mindent okosan értő kutya karakterétől, de miután ezen túltettem magam, egy jó film kerekedett belőle. Ahogy haladunk a történetben, számomra úgy lett egyre jobb. Talán egy kicsit mázas, de semmiképpen sem mézes.... A kutya jelenetein egy kicsit dolgozhattak volna. Néha, - főleg ez elején - ahogy csak úgy ott állt és szemlélődött a házban, az volt a benyomásom, hogy ha most pirosan világítana a szeme, akkor horrorfilmet néznék. Erről is a zebra tehet :) Nem vígjáték, és nem is (kis)gyereknek való.
Igazán megható mint az emberi story mint a kutya szemszögéből alkotott kép nekem még egy óra múlva is pötyög hogy te könnyen miután a filmre gondoltam nagyon ajánlani tudom
Két, egyenként is sikeres témát ötvöztek egybe ennek a filmnek az alkotói; egyrészt egy autóversenyző életének eseményei, másrészt pedig az Enzo nevű kutya élete és tapasztalatai alkotják a darab gerincét. Az autóversenyzés engem teljes mértékben hidegen hagy, de a kutyákat szeretem, ezért néztem meg. Nem túlságosan nagyigényű film, családi mozinak elmegy. A „főszereplő” kutya nagyon aranyos, okos, jól idomított. A gondolatait Kevin Costner kissé karcos hangja közvetíti. Enzo ugyanannyira megszállottja az autóversenyzésnek, mint a gazdája. Egy-két humoros mozzanaton túl elég szentimentális alkotás, ha nálunk a mozikban is bemutatnák, nem lenne rá kilométeres sorbaállás a jegypénztáraknál. Egynek elment, de nem különösebben emlékezetes film.
Szeretnéd használni a Mafab értékelését a weboldaladon?
Használd ezt a HTML-kódot »