Az aranypinty

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Huh, hát ez igazi kínszenvedés, de mégsem bántam meg, hogy megnéztem. Bár a hangulatát az embernek végképp tönkreteszi a nyomorúságával, de a kíváncsiságom erősebb volt. Teljesen ledöbbentem, amikor kiderült, hogy a srác évekig vigyázott a csomagra, ... Többés kiderült hogy a haverja már évekkel korábban kicserélte a festményt, mely az anyja után maradt.

Nem pont azt kaptam a filmtől, amire számítottam; a történet kerek, és passzol hozzá a lassú tempó és a melankolikus hangulat, mégis indokolatlanul elnyújtottnak éreztem. Akik nem szeretik az eseménytelen, apró nüanszokra és emberi kapcsolatokra épül... Többő filmeket, szerintem bele se kezdjenek. Én ugyan vevő vagyok erre a stílusra, ez esetben mégsem éreztem, hogy annyira magával ragadott volna a film, és gyanítom, hogy a regény katartikusabb élményt okozna.

Az előzetes alapján nem igazán tudtam, hogy mire számítsak, de úgy voltam vele, hogy egy Pulitzer díjas regényből készült film nem lehet olyan rossz. Elég lassan csordogált a film, és vártam a katarzist a végére, de az elmaradt.

Nem volt türelmem a 800 oldalas, magyarra is lefordított regényt végigolvasni, több mint a felén azért túljutottam. Megelégedtem tehát a két és fél órás filmváltozattal. Nem sokat vesztettem volna, ha ezt is kihagyom. A kritikusok valósággal „szétcincálták” a filmet, a különböző fesztiváldíjakra gyúrás sikertelen maradt. Lehetetlen egy regénymonstrum minden fontos gondolatát belepréselni egy filmváltozatba, különösen akkor, ha az írásmű sem bővelkedik azokkal. A harminc hétig a bestseller listán szereplő könyv maximum csak a terjedelmével tűnt ki, mert az amúgy sikeres írónő a rengeteg nyomdai ív teleírásával – szerintem – nem alkotott jelentős művet. A betűtengerben elsüllyedt a hiteles mondanivaló, a történet tragikus szálai nálam nem okoztak különösebb megrendülést. A film legfőbb jellemzője a szép fényképezés, de ezen nincs semmi csodálkozni való, hiszen az operatőr Roger Deakins volt. A szereplők is csak az átlagot hozták (bocs’ Nicole Kidman!) Egy meglehetősen sikertelen regényadaptáción vagyok túl, amit talán nem is volt érdemes filmre vinni.

Valami különlegesre és lenyűgözőre számította. A története elég hétköznapi volt, de legalább kerek.

A látványvilága érdekes volt a filmnek, de valahogy nagyon lassan indult be a történet. Lehetett volna rövidebb is, sok volt az elnyújtott jelenet.

Nem tudom elképzelni a regényt, mert a film is olyan lassú, hogy csak na. A Stranger Thinges gyerek remekül hozta a figurát.

Nekem nagyon tetszett a film hangulata, nagyon magával ragadó volt. Trevor Gureckis mint zeneszerző számomra új név, ám kellemes meglepetés lágy kellemes betétszerzeményeivel. Tetszett az oda-vissza lépkedés az események között. A nagy színészek ugyan emeltek a film színvonalán, de annak élvezhetősége nem rajtuk múlott.

Finn Wolfhard volt az egyik ok, amiért megnéztem. Benne nem csalódtam, de a történetben igen.

A könyv sokkal gazdagabb, mélyebb, élettel telibb. A filmben is voltak jó jelenetek, de valahogy nem tudta visszaadni a könyv hangulatát.

Teljesen súlytalan film lett. A története 30 percig érdekelt, de azt hittem, majd jobb lesz. A nagy nevek ellenére csalódás a film.

2019 számomra a filmes csalódások éve. A Volt egyszer egy Hollywood sem fogott meg igazán, és hasonlóan nagy reményekkel néztem meg ezt a filmet is, de keserű szájízt hagyott maga után. AZ egyik oldalon ott vannak a nagyszerű színészi alakítások; Ni... Többcole Kidman és Ansel Elgort nagyszerű választás volt, de a kissrásc, Oakes Fegley is lenyűgöző teljesítményt nyújtott. Ezzel szemben ott van a zűrzavaros történet, feleslegesen elhúzott játékidő, zavaros összhatás. Ha az ember nem figyel oda két és fél óra minden percére, könnyen elveszíti a fonalat. Bár a kritikák egyelőre mást mondanak, nálam ez csak közepes.

Igazi elgondolkodtató dráma, lebilincselő történettel és nagyszerű színészi munkával.

A Brooklyn rendezőjének új filmjét nemes egyszerűséggel kardélre hányták a nemzetközi kritikák, pedig a Pulitzer-díjas regény alapján készült Az Aranypinty egy kifejezetten élvezetes, izgalmas kérdéseket boncolgató, komótos tempója ellenére is hatáso... Teljes kritika