A Willoughby testvérek kalandjai

Erősen életszagú, groteszk animációs vígjáték. A négy Willoughby tesó története humorral, hol cuki, hol drámai, olykor fájdalmas igazságot bemutató alkotás. Imádom ezeket a karikatúraként elkészített "rajz/mesefilmeket", és bár sokaknak fel sem tűnne... Többk az amolyan gyors mimikák, mozdulatok, de én kimondottan ki vagyok hegyezve/élezve ezekre a jelenetekre, és jókat mulatok rajta. A színek szuperek, a szinkronok is, és a zene... csillagos ötös.

Szürreális hangulatú, látványosan stilizált animációs vígjáték, melyben a négy Willoughby-gyerek megpróbál megszabadulni szüleitől, hogy végre szerető családra leljenek. Az alkotás groteszk, fanyar humorral mesél a család és összetartozás jelentőségé... Többről, miközben bátran vállalja a társadalmi tabuk boncolgatását is. A cselekmény kiszámíthatatlan, az ikerpár poénjai remekül működnek, a karakterábrázolás karikatúraszerű, de mégis magával ragadó. A szinkronban Ricky Gervais macskaként különösen emlékezetes, a klasszikus szinkronhangok is jól működnek. A forgatókönyv hol meghökkentő, hol szívmelengető, a rendezés pedig biztos kézzel vezeti a mesét a provokatív, mégis gyerekbarát határon. A film furcsasága és iróniája főleg nagyobb gyerekeknek és felnőtteknek üt igazán, de a fiatalabbak is élvezhetik a gyors tempót és látványos világot. Személy szerint lenyűgözött a szokatlan képi világ és a szókimondó, önreflektív történet, de néha kissé túl harsánynak, néhol szaggatottnak éreztem az animációt.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nem a Netflixen láttam a mesét, véletlenül töltöttem le, azt sem tudtam, mi ez. Első alkalommal csak néztem ki a fejemből, és azon gondolkodtam, hogy ki csinálta ezt a marhaságot. De elfelejtettem letörölni. Hát nagyon nagy szerencsém volt. Ha letörl... Többöm, és csak a címe marad meg a fejemben, akkor tuti nem látom többet. De kicsit később folyamatosan mentek egymás után a mesék a tv-n miközben játszottam, és elkezdtem odafigyelni rá. Akkor már sokkal jobban megértettem, és igen, én is arra gondoltam, hogy ez nagyon jellemző manapság. Anya meg apa megcsinálja a gyerekeket, aztán magasról tojnak a fejükre. Szerintem nem egy olyan gyerek van, aki minden szívfájdalom nélkül elküldené a szüleit SöCöHövájcba, oda, ahonnét nincs visszatérés, mert nem foglalkoznak velük. Azóta rengetegszer megnéztem már, és mindig van egy új poén, amit nem vettem észre, egyre többet nevetek rajta, meg persze néha az én szemem is bekönnyezik. Még jó, hogy a Dadus mindent elintéz. Ja, meg a macsek. :) És hát a zenére nincsenek szavak, főleg az I Choose című számra. Ez a mese pont azért jó, mert nem olyan, mint a többi. Számtalanszor meg tudnám nézni, és valószínűleg meg is fogom. Zseniális!

Soha nem hittem volna hogy egy animácios film irant ennyire rajongnek de ezzel a filmmel mas volt a helyzet...sot a vegen majdnem el is sirtam magam annyira tetszett