Kutyák szigete

Oké, avagy lattam.

Nem különösebben kedvelem az animációs filmeket, de ezzel kivételt tettem egyrészt a „főszereplők” miatt, másrészt egy Wes Anderson film mindig – az esetek többségében – emlékezetes filmélmény. Tegyük hozzá, hogy ez a stop-motion animációval készítet... Többt munka tetszett ugyan, csak nekem a formája miatt túl sok volt. Merem remélni, hogy sok mindent megéreztem a rendező szándékaiból; a totalitárius rendszerek maró kritikáját, a népirtások szörnyűségeit, de az ilyen és hasonló súlyos témákat szerintem nem ilyen formában kellett volna feldolgozni. Ennek ellenére érdemes volt megnézni – felirattal láttam – így hallhattam Edward Norton, Jeff Goldblum, Bill Murray, Bob Balaban hangját.

Imádom a kutyákat, és ez a mese nekem készült, úgy hiszem. A stop motion műfaj nehézségei az anyagok megformálása és maga a folyamat, ami hosszadalmas és kimagasló türelmet kíván meg. A rajzfilmen meglátszik a türelem és a kreativitás, nagyon ötletes... Többek a helyszínek és az állatok külseje. Amivel nem nagyon voltam megelégedve, az a történet. Számomra kicsit buta lett, pedig egy kis komolysággal még jobb végeredményt értek volna el.

Remek Anderson-mese, ismét stop-motion technikával és eszement forgatókönyvvel, nekem a "Fantasztikus Róka úr"-nál lényegesen jobban tetszett. Mindenképpen ajánlom az eredeti nyelven történő megtekintését a színészgárda minősége miatt (Bryan Cranston, Edward Norton és néhány mellékszereplő zseniális). 9/10

Nagyon érdekes volt a képi világa az egész filmnek, főleg ez miatt érdekelt nagyon. A sajátságos stílusa, szürreális hangulata miatt nem csalódtam. Igazán megindító volt az alapgondolat, és hogy egy gazdi mit meg nem képes tenni a kis kedvencéért, ha igazán szereti.

Amikor egy délután keresgéltem, hogy mit is nézzek, egyszerűen csak áttekertem ezt. Még csak esélyt sem adtam neki. Legközelebb, amikor már többen is ajánlották, vettem a fáradtságot, és megnéztem az előzetesét. Végig se néztem, már kapcsoltam ki. Fura volt, nem tetszett, és egy percet sem akartam megnézni belőle, már előre utáltam az egészet. De a sors közbelépett. A tévében kapcsolgatva csodák csodájára épp elkezdődött ez a film, és mivel semmi értelmesebbet nem találtam, hát hagytam, hadd menjen háttérzajként, aztán bele-belenéztem. A következő pillanatban azt vettem észre, hogy nézem és élveztem. Egyszerűen lekötött és magával ragadott. Lassan hozzászoktam a világához, és még pislogni is alig mertem, nehogy lemaradjak egy részletről is. Imádtam. Ez egyszerűen zseniális, és hihetetlenül kreatív a megvalósítása. Megbántam, hogy nem adtam neki esélyt elsőre, de nagyon örülök, hogy úgy alakult, hogy láthattam. Nagyon sok mindent tartalmaz ez a film. Nagyon elgondolkodtató, és kötelezővé tenném a megnézését sok másik film mellett. Nagyon szép és mély jelentése van, csak tudni kell az egész mögé látni. Ha még gondolkodsz rajta, és elolvastad ezt a hozzászólást, amint a végére érsz, indítsd el a filmet, mert garantálom, hogy nem fogod megbánni!

Wes Anderson kalandozása a stop-motion világában, második rész. A kortárs filmművészet egyik legeredetibb rendezője kilenc év elteltével újfent visszatért ehhez a különleges animációs stílushoz, s ismét valami nagyon egyedi hangulatú, különleges reme... Teljes kritika

Wes Anderson egyszerűen nem tud hibázni. A Csodálatos Róka úr után ismét egy zseniális, instant klasszikus animációs filmmel rukkolt elő. Ez a pali egészen elképesztő. Komoly mondanivaló, káprázatos kivitelezés, mit mondhatnék? 5-ös!

Nem szeretem a stop motion produkciókat, de mivel a Róka úr tetszett ezért belevágtam. Kellett egy kis idő míg a szemem hozzászokott a látványvilághoz és élvezni kezdte a filmet, de aztán megfogtak a karakterek is és a mondanivaló is szépen átjött. A befejezés kicsit elcsapott volt, eleve egy különös látásmódú filmről és rendezőről beszélünk, így ez sem volt nagyon idegen megközelítés. Źárásként: nagyon jó kis mese, inkább a nagyobbaknak és felnőtteknek, de a kicsik és az akiktől idegen ez a stílus azok is megtalálhatják benne azt amitől ez egy jó produkció.

Wes Anderson sok filmjét nem szeretem, de a Fantasztikus Róka úr, az tényleg fantasztikus volt. Ezért bizakodva ültem neki a Kutyák szigetének, de valahogy ez nekem nem jött át. Oké, a Róka úr nagyon eredeti volt, sokkal jobb karakterekkel (Igen, ebb... Többe a karakterek se voltak olyan kiemelkedőek). Ez viszont számomra csak egy Wes Anderson film sok közül. Számomra amúgy is kissé lehangoló, hogy nem nagyon változik, újít a stílusán, hanem X ideje ugyanazt nyomja (ugyanazok a kamera beállítások, ugyanolyan hangulat..stb). Eleinte tényleg újnak számított, de most már inkább csak megszokás és elvárás.

Egyszerűen hibátlan lett. Lehet, az elfogultság beszél belőlem, de akkor is. Zseniális színészi játék, nagyszerű látvány és izgalom jellemzi a filmet. Remek alakítást nyújtanak a színészek ebben a kellőképpen izgalmas filmben.

1x mindenkinek ajánlom , a szerényebb kivitelezés mellett a story mélyebb értelme fontosabb és szerintem mindenkinek világos. Elgondoltattó film.

Wes Anderson elég groteszk személetét láthatjuk a Kutyák szigetében. A történet Japánban játszódik, ahol a kutyák valamiféle vírust terjesztenek, éppen ezért egy külön szigetre záratja őket Megaszaki polgármestere. Persze az ellenszert nem célja megtalálni. Azonban unokaöccse a szigetre szökik, hogy meglelje száműzött kutyusát. Kedves kis egyszerű mese lenne, de a történet mögött olyan fontos dolgokról beszél a film, mint az emberi kegyetlenség, népirtás és az emberek manipulálása. Elsőre nem várná az ember, hogy ilyen komolyságokba merül egy animációs film, de épp ezért volt annyira érdekes történet. Brutalitása ellenére sem egy darabolós meséről van szó, mint inkább egy kedves kis üzenet négylábú barátaink felé. Hisz, ha az eredeti címet vesszük alapul “Isle of Dogs” = “I Love Dogs” is erre utal. A kutyák nemes jellemét is bemutatja, de ezt megtarkítják a rájuk olyannyira jellemző mókás viselkedésükkel és gondolkodásukkal. Látványvilágát tekintve a tájak festőiek, még ezzel az egyedi ábrázolástechnikával együtt is. Ami kicsit hibádzott benne, az az, hogy a mellékszereplőkre kevesebb idő jutott, mint Atarira és Vezérre. Ezt leszámítva szerintem nagyon kellemes mű, kutyásoknak ajánlott.

Wes Anderson meséi korunk legjobb meséi! Rendkívül igényes filmeket készít és ez alól a Kutyák szigete sem kivétel. Tanít és szórakoztat. Tökéletes film gyerekeknek és felnőtteknek is!