Sven Nykvist Vilhelm 1992. december 3-án született svéd származású, keresztény misszionárius családban. Gyermekkora nemvolt túl idillikus, mivel szülei sok évet töltöttek különböző küldetések végett Afrikában. Ezekben az időkben főleg a nagyszülei támogatták őt. Később a család a gyermek Nykvisttel együtt elköltözött egy kis faluba Stockholm közelébe, Rönninge-be. A fotózás és a filmkockák pergése iránt édesapja keltette fel érdeklődését. Az első 8 mm-es kameráját az... Több
Sven Nykvist Vilhelm 1992. december 3-án született svéd származású, keresztény misszionárius családban. Gyermekkora nemvolt túl idillikus, mivel szülei sok évet töltöttek különböző küldetések végett Afrikában. Ezekben az időkben főleg a nagyszülei támogatták őt. Később a család a gyermek Nykvisttel együtt elköltözött egy kis faluba Stockholm közelébe, Rönninge-be. A fotózás és a filmkockák pergése iránt édesapja keltette fel érdeklődését. Az első 8 mm-es kameráját az unokatestvéreitől kapta ajándékba. Később, a gimnáziumi évek alatt is főként a fozózás kötötte csak le, ennek erdményeképp sikeres érettségivel nem rendelkezett soha, inkább állást vállalt és dolgozott.
Huszas éveinek elején óriási lehetőséghez jutott Sigurd Wallén rendező révén, aki felbérelte második kameramannak az EN FATTIG MILJIONAR című filmjéhez. A következő években számos neves rendezővel került kapcsolatba. Sokan felkeresték őt többek között Hasse Ekman, Julius Jaenzonem vagy Viveca Lindforsovou. Harry Hasse felkérte őt, hogy operatőrködjön neki Olaszországban. A Barnen från Frostmofjället (1945) című filmnél már mint fő operatőr volt jelen. Ez meghozta számára a népszerűséget, mivel a film is elég népszerű lett.
Negyvenéves elmúlt már, amikor útra kelt, hogy megértse szülei kalandvágyó természetét, ezért felkereste azokat a helyeket ahol apja és anyja is megfordult. Ilyen egzotikus helyszín volt egyebek mellett Kongó is. Összesen három alkalommal vett rész különböző expedíciókban, ahol készített néhány rövidfilmet. A legkiemelkedőbb talán a VÖRDNAD FÖR LIVET című, melyet 35 mm-es formátumra lőtt. A film témája Albert Schweitzer Labarene, a Kongói Demokratikus Köztársaságban véghezvitt munkássága.
Nagy szünet után ismét munkát vállalt 1952-ben Alf Sjöberg filmjében a Barabbasban. Nykvist-et megbabonázta, ahogyan Sjöberg gondolkozik a filmkép tekintetében. A következő évben Ingmar Bergmannal dolgozott együtt a Fűrészpor és ragyogás című filmen. A közös munkának életreszóló baráti és munkakapcsolat lett a vége, melynek gyümölcsei: Szűzforrás (1960), Tükör által homályosan (1961), Úrvacsora (1963), Csend (1963), Szégyen (1968), Suttogások és sikolyok (1972). Ez utóbbi alkotásért Sven Nykvist kiérdemelte az Oscar-díjat, majd a második arany szobornak is köze volt Bergmannhoz: Fanny és Alexander (1982).
Hála a sikereknek, Bergman elkezdett nyitni Hollywoodban is és Nykvist természetesen követte őt. Mivel ő volt az első Európai akit befogadott és elismert az Amerikai Operatőrök Társasága, mivel természetes fényekkel és önállóan dolgozott. Kitárult előtte a világ, hiszen mindkét földrész filmgyártásában szabadon tevékenykedhetett; úgy európai, mind hollywoodi filmekben egyaránt. Szerény személyiségének, és profizmusának köszönhetően az egyik legkeresettebb operatőr lett. Olyan rendezőkkel dolgozhatott együtt , mint Phillip Kaufman, Woody Allen, Andrej Tarkovszkij, vagy épp Roman Polanski.
2006. szeptember 20-án hunyt el 83 éves korában Stockholmban.
(citizenfour99)
