Ez tipikusan az a film, amit megnézel, talán végig is szórakozod a laza két órát, aztán gyorsan elfelejtesz. Ez speciel igaz az összes Karib-tenger kalózai részre. Ami kiemelkedő és igazán varázslatos volt a filmben, hogy Hans Zimmer most sem fukarkodott a kitűnő hangzással és az effektek is lélegzetelállítóak voltak. Kár, hogy mindezek hatását jelentősen csökkentette, néhol már-már rombolta is a vágás minősége.
A Penge trilógia egyik része sem igazán ütős, de a legrosszabb egyértelműen a harmadik. Az alkotók próbálták felfrissíteni a történetet pár vámpírvadász karakterrel, előjöttek a legnagyobb vámpírral is, még sem sikerült még egy közepesnek mondható filmmel sem előrukkolniuk. A történet csapong, nem logikus, a karakterek túl vannak idealizálva, kicsit sem hitelesek, ahogy nem hiteles a legtöbb akciójelenet sem.
Mondjon bárki bármit, a Die Hard minden idők egyik legjobb akciófilmje. Mai szemmel persze kissé ütött-kopott, de a maga korában forradalmasította az akciófilmeket, elég megnéznünk, hány száz mozifilm épült ugyanerre a dramaturgiára.
Eddig elkerülte a figyelmemet, de a leírások alapján biztosan megnézem. Szerintem bejön majd, imádom a magyar filmszatírákat, és a korszak sok jót produkált ebben a műfajban.
Nagyon látszik a filmen Cruise igyekezete, hogy be akarta végre gyűjteni a hőn áhított Oscar szobrocskát. Azt kell hogy mondjam, hogy tényleg mindent elkövetett. Kigyúrta magát, életveszélyes jelenetekben szerepelt, de ettől még nem lett jobb színész. Sajnos végül a jelöltek közé sem került. A film tényleg színvonalas, ezt mutatja az is, hogy hány Oscar- és Arany Glóbusz-díjra jelölték, habár egyet sem nyert el. Hiába a szép táj, a tökéletes koreográfiák. Valami hiányzott, és bennem is ez a hiányérzet volt a filmet nézve.
Csupa klisé és dögunalom, ennyiben össze is lehet foglalni a szériát. Nagy kár érte, nálam már igazából a gulity pleasure kategóriáját is alulról súrolja, szóval a második évadra velem már nem kell számolni. Aztán ha sok jót hallanék róla, legfeljebb bedarálom a lement az egész, de ahhoz itt nagyon komoly változtatások kellenének. Szóval gyenge lett sajnos, abszolút középmezőny, és annak sem a teteje.
Közhelyparádé - így tudnám egy szóban összefoglalni a látottakat. Egyik pillanatról a másikra megfagy valakinek az arca, aztán kinyitja az ajtót a srác a valahányadik emeleten, és az ajtón túl már nincs szoba, és egy jégtörő pedig elakad az iskolabuszban? Ez most komoly? Nagyon buta ez a film, sajnos mást nem tudok rá mondani. Semmi újat nem ad. Számtalanszor eljátszák, hogy rohan felénk a veszély, de az utolsó utáni pillanatban megmenekülünk egy bravúros mozdulatnak köszönhetően. Ásítanom kell.
Díjeső, elismerések, hatalmas siker - és a nyugati világ megint úgy érzi, hogy egy kicsit tett valamit a társadalmi érzékenységért, holott egyébként az egészben van valami demagógia. Nem mondom, hogy a Gettómilliomos rossz film, mert nem az, ügyes a forgatókönyv és jó a rendezés, de valahogy mindig felidegesít, ha a szegénységről és nyomorról így beszélnek. Ahogy az is szép dolognak tűnik, hogy Danny Boyle szívén viseli a gyerekszereplők sorsát, de nem gondolom hogy ez megoldás lenne bármire is.
Először a könyvet olvastam el, ami nagyon egtetszett. Izaglmas és érdekes volt. Filmet túl elnyújtottnak találtam, sajnos a könyvhöz képest kevesebb élményt nyújtott.
Azt hiszem, hogy ezt a történetet nem is lehetett volna szebben filmre vinni. Csupó Gábor igényes képeket és jó beállításokat használ, következetes építi fel a filmet. Nem kapkodja el a dolgokat, kivár, hogy aztán elsöprő erővel csapjon le a dráma. Ezzel együtt a film egy percig sem unalmas, egy kalandos utazás a gyermeki mesevilágba, ami sajnos nem csak játék és mese.
Túlzottan nagy csodákat nem várva, egy egészen jó kis pihentető cucc. Vannak benne viccesen elbénázott dolgok, pl az egész kivitelezése, ami igen alacsony költségvetésre utal. Amugy nem rossz...nem rossz...már csak a témáját tekintve sem.
David Fincher nagyon jó érzékkel nyúlt Palahniuk könyvéhez, és kifejezetten jó színészeket is választott a feladatra. Helena Bonham-Carter mintha Marlának született volna, Edward Norton meggyőzően hozza a szürke hivatalnokot, aki stresszként éli meg a változást, holott vágyik rá, és Brad Pitt annyira laza, amennyire kell neki. Az élettel teli karakterektől teljesen hihető lesz ez a néhol kicsit szélsőséges történet.
Durrognak ugyan rendesen ebben a filmben a fegyverek, és van benne sok menekülés meg egy rakat kokain, nyilván a hozzá tartozó pénzzel egyetemben, és a legkevésbé sem tisztességes, de kellően kezdő főhőseink mellett ott vannak ellenpontként a hidegvérű profik, akik egész egyszerűen annyira érzelemmentesek, hogy még csak gonosznak sem lehet őket mondani, de valahogy az egész filmet áthatja egyfajta szedett-vedettség, mintha nem tudták volna eldönteni, hogy akkor ebből most mi is lesz. De hát benne vagy Tarantino keze, úgyhogy ezen nincs mit csodálkozni.
Hülye egyszer nézős akciófilm. B kategória a javából. Mondjuk azt sajnálom, Hogy Kristit egyszer sem láttam alsóneműben iszap birkózni, vagy hasonló. Az sokat lendített volna a film színvonalán.
...ohh persze...a holokausztról eszméletlen sok bőrt lehet lehúzni filmes területen is...szerintem mindenki tud rá példákat mondani, nem kell csodálkozni, ha újabb és újabb filmek látnak napvilágot.
Már a második résznél sem értettem, hogy miért, miért, miért (a bevételen kívül persze)? Vagy, ha van erre valami érhető és épelméjű magyarázat, akkor nagyon szeretném valakitől meghallgatni - mit tudnak még ebből kihozni? Mert semmi meglepetés nincs a filmben, csak a lövöldöző Vin Diesel meg gyors autók.
61 Gulliver utazásai (1996)