Hogyan éljünk túl egy vacsorát, amin a családi béke kedvéért illene "viselkedni" és elviselni a többieket? Erre a teljesen életszerű helyzetre épül a film. Szerintem úgy tökéletes, ahogy van, szinte minden lehetséges karakter megjelenik benne, és kifejezetten üdítő, hogy nem a megszokott, harsány amerikaias stílusban tálalják a történetet, hanem egy visszafogottabb, afféle skandinávosan "nyers" formában. A konfliktus ellenére nem hangulatromboló, tökéletes szórakozást nyújthat az ünnepek közt.
Nem hiszem, hogy ez a film nagy közönségsikernek fog örvendeni. A családi drámák kedvelői talán szeretni fogják, de lehet, hogy számukra is nehezen emészthető. Olyan néző kell hozzá, aki szereti boncolgatni a karakterek belső világát, megfejteni a mozdulataikat, az arcuk rezdüléseit. Aktívan kell figyelni, és akkor szépen kirajzolódnak az érzelmek, szinte átérezzük a családi tragédiákat.
Megéri elolvasni a regényt is, hasonlóan nagyszerű élményt nyújt, mint a film.
Megindító történet, most döbbentem rá, milyen keveset tudunk, látunk a mentálisan sérült emberek lelki világáról. A küzdelmeikről, hogy jobbak, okosabbak, elfogadhatóbbak legyenek. Etikai kérdéseket is feszeget a film, mert mégsem teljesen ok egy ilyen ember hiszékenységét, tudásvágyát kihasználni.
Nagyon találó a címe, ezek az emberek tényleg egy álmot őriznek. Nagyon hosszú film, de egy pillanatig sem éreztem vontatottnak, egyszerűen minden jelenetének helye van a történetben.
Azt hiszem, meglettem volna e nélkül a film nélkül, nem egy emlékezetes darab. A története érdekes, mégis annyira semmitmondónak éreztem, nem tudott igazán lekötni.
Egyike a HBO legjobb sorozatainak. Kevés szereplővel találkozunk, de biztos, hogy a néző nem marad közömbös egyikük ügye iránt sem. Ragyogó teljesítmény a rendező és a színészek részéről is.
Hát felemás érzéseim vannak. Bírom a főszereplő karaktereket, tök jól működnek együtt, de mégis a film csak helyenként volt élvezhető számomra. Amit itt humorként próbálnak eladni, az az anit-PC-be csomagolt alpáriság. Ez pedig nagyon nem az én műfajom. Szóval összességében egy közepest tudok rá adni, annál semmiképp sem többet.
Klasszikus karácsonyi történet, amiben arra megy ki a játék, hogy minél több pozitív és negatív érzelmet váltson ki a nézőkből. Sikerül is neki. Melankolikus, depresszív hangulatú, szomorú az egész történet, viszont nagyon jól felépített cselekménye van, ezért én a magam részéről megbocsátom neki, hogy besorakozott az ünnepi tucatfilmek közé. Érdemes belevágni, szép történet.
Nagyszerű film, nagyszerű alakításokkal, bár néha az az érzés kapott el, hogy kicsit elhúzzák. Mindenesetre nagyon megindító és a kérdései, mondanivalója még a befejezés után is a fejemben motoszkált.
Páratlan dokumentumfilm a filmművészet megszületéséről. Az igazi filmrajongóknak szerintem látniuk kell, nálam az ilyen korképek nagyon be tudnak találni. Nem is tudok mást hozzáfűzni, és tudom, hogy alig lesz nézője, de én mindenkit csak bátorítani tudok két Igazság ligája vetítés között. :)
Ez egy fontos film. Ugyanis olyan kérdésekre mutat rá, melyek mindannyiunkat érintenek. A képmutatás korát éljük, mindenki szerepet játszik, Mert a társadalom ezt várja el tőlünk. És aki kicsit is más, azt kinézzük, kiközösítjük. Tolerancia? Elfogadás? Létezik egyáltalán ilyen? Szerintem csak fogalmi szinten. Mindig voltak és mindig lesznek Billy Bloomok. Sajnos.
Az év egyik legnagyobb csalódása, még az impozáns szereplőgárda ellenére is. Ez a film egy kész katasztrófa, koncepció nélküli ipari szemét. Már elnézést.
Kiváló film, pont ilyennek kell lenni egy életrajzi drámának. Nem igazán rajongok a sportolókról szóló filmekért, de itt a forgatókönyv, a rendezés és különösen Tommy Lee Jones alakítása is annyira a helyén van, hogy nem tudok róla semmi negatívat írni.
Zseniális. Végig olyan érzésem volt, mintha nem is filmet néznék, hanem én is ott lennék, abban az "életben", amit a színészek alakítanak. Ilyen filmmel még nem is találkoztam, annyira realisztikus az egész.
Egyszerűen vannak olyan filmek, amiket nem lehet nem szeretni, és ha a nézőnek még megfelelő hangulata is van, valódi élvezetet nyújtanak. Ez is egyike az ilyen gyöngyszemeknek. Egy hatalmi játékot láthatunk tökéletesen kitalált párbeszédekkel, egyetlen fölösleges szó vagy mimika sincs benne. Nagyszerű!
Matt LeBlanc nekem már a Jóbbarátokban is nagyon tetszett, de szerintem itt alakít igazán hatalmasat. Oké a sorozat persze nyomába se érhet a régi sitcomoknak, de ettől függetlenül szerintem nagyon jó fajta humora van, amiért érdemes nézni.
Annyira annnyira szeretném ha ez valami vicc lenne de nem. Ennyi anorexiás egy rakáson. A lényeg, hogy az, hogy egy ez szinte imidzsfilm ennek a hülye kórnak. Én nem tartom jópofának, vagy hasznosnak.
78 Családi karácsony (2018)