Cigányátok, mi más. Néha unom, hogy szegény cigányok valahogy mindig rossz színben tűnnek fel a filmekben. Vagy kéregetnek, vagy átkoznak, ráadásul pont azokban a filmekben, amelyek épp eléggé mainstreamek ahhoz, hogy sok emberhez eljussanak. Nem tetszett egyáltalán, horror az nálam nem egyenértékű a gusztustalansággal, és az undorító az nem ijesztő, hanem undorító, inkább a trash-re jellemző.
Sem Camron Diazra sem Tom Cruise-ra nem ez miatt a film miatt fogunk emlékezni. Ez csak egy jól összerakott B kategóriás akció-vígjáték. A maga nemében ki van találva a történet is, kellően pörgős, van benne pár váratlan fordulat és több értékelhető poén is. Azért a földbe nem fog hengerelni ez a kis film, de egy átlagos estére tökéletesen megfelel.
Jó kis film lett a 8 mérföld, mondom ezt annak ellenére, hogy egy Eminem albumot sem hallgattam meg soha. Jó az atmoszféra, a hangulat, a színészi játékra sem lehet panasz, a főszereplő pedig kimondottan szerethető, akivel valóban könnyű azonosulni. Jó élmény volt.
Egészen korrekt karácsonyi családi film, hát nem fogja megváltani a világot, de talán nem is akarja. Egyszeri nézésre megteszi, ha nem lövöd túl magasra a mércét, csalódni sem fogsz.
Mad max visszatér, és jobb, mint valaha. Ezzel a filmmel George Miller műfajt alkotott, nagyon jól eltalálta, hogy hogyan kell filmre vinni egy posztapokaliptikus világot. A film karakterei mind sarkítottak, de ilyen erős kontrasztok kellenek abba az őrült világba, ahol a Mad Max játszódik. Erre a filmre biztos, hogy még évekig emlékezni fogunk.
Azért Dumas papa nagyot nézett volna, amikor meglátja a tizennyolcadik századi francia nindzsa-testőröket, amint a harci hőlégballonon próbálják lenyomni a milédit. Már csak egy-két fénykard hiányzott volna, hogy teljes legyen a buli. Nagy kérdés nekem, hogy ezekkel a filmekkel mit lehet kezdeni, mert egyrészről persze rossz, hogy az ember az eredeti történetet ma már nem tudná élvezni (ami nem igaz, tudná, csak nem akarja), de másrészről meg marha szórakoztató látni ezt a már-már paródiának beillő feldolgozást is.
Egyértelműen Jeanett mcDonalds egyik legjobb filmje, vagyis ő van a középpontban. Elképesztően glamúros összhatást kelt a film a atmoszférájával összemosva.
A viccesnek mondható trükkökön és a két sereg nevetséges harcoskodásán túl, volt egy sztorija, ami azért bejött. Még ha nem is valami híres, egyszer igazán nézhető.
Az izlandiak azért tudnak valamit. Ha nem láttál már izlandi filmet, akkor bőven van mit pótolnod, mert egészen különleges látásmód jellemzi a filmjeiket, és ez alól az Éjsötét játszma sem kivétel.
Nem lehet pontosan bekategorizálni a filmet, de nem fog azok közé tartozni,melyeket többször is megnézek. Tele van szadista elemekkel, sok a kínzás és a meztelenkedés. Van némi lövöldözés a vége felé, de ennyi.
Kosaras témában készült már elég sok film. ezek között voltak jobbak, rosszabbak. Hát ez valahol a középmezőnyben van. Egyáltalán nem rossz, már aki nem ismeri NCAA történelmét az elmúlt 50 évre visszamenőleg...
Az ötlet kimondottan tetszett, de a megvalósítás valahogy elcsúszott, egyszerűen csak nagyon, hm, semmilyen, és valahogy nem is túl ízléses. Nem jött be.
Akkoriban, amikor ez a film készült, rengeteg amerikaiak vs terroristák film született. Azok közül sajnos nem emelkedik ki, csak amolyan tucatfilm, de egyszer nézhető.
A legtöbb szempontból középszerű, de látványos akciófilm. A történet enyhén szólva gyenge, minden arról szól, hogy 2079-ben vajon hogyan nézne ki, ha egy volt CIA ügynököt, akit bemószerolt a rendszer, egy fellázadt űrbörtönbe küldenének titkos küldetéssel. Hát igen, a történet önmagába fullad.
73 Pokolba taszítva (2009)