Gyönyörű és megható történet. Nagyon eredetinek tartom, hogy animációs filmként csinálták meg, mert az ilyen témákat általában nem így szokták feldolgozni. Persze nincs az kőbe vésve, hogy az animációs filmeknek gyerekesnek kell lenniük vagy bármi ilyesmi.
Val egy kissé felszedett, de ettől még szerintem még mindig nagyon karizmatikus színész. Ez szinte sugárzik az alakításaiból, ami miatt szerintem érdemes megnézni a filmjeit. Oké, a Kettős azonosság nem egy emlékezetes alkotás, de ettől függetlenül még mindig belefér az egyszer nézhető kategóriába.
Lapos egy film, ami akkor, amikor kijött, természetesen nagy hisztit váltott ki maga körül, hogy így, meg úgy, meg mennyire izgalmas, aztán pár évvel később már senki le sem bagózta - nyilván azért, mert újnak és izgalmasnak hatott, de mivel szerintem egy divathullámot akart meglovagolni, és nem próbált meg valódi tartalmat közvetíteni, ezért teljesen jogosa süllyedt el. Az a fajta film, amit évekkel később megint megnéz az ember, és fogja a fejét, hogy mi tetszhetett benne neki egyáltalán.
Ismét egy tipikus guilty pleasure, tudom hogy nincs ez így rendben, de ha már egyszer elkezdtem... Érdekel a folytatás, de tudom, hogy az lenne a legjobb döntés, ha annyiban hagynám. Kár volt elkezdeni, mert most már akkor is maradok. Olyasmi dolog ez, mint a Búra alatt esetében.
163 percnyi tömény szenvedés és unalom ez a film. Minden felfedett eseményt filmre vittek már jóval korábban, ráadásul a karakterek is annyira érdektelenek, hogy nem értem, mi volt a valós szándéka a filmkészítőknek. Fanatikus önjelölt "UFO kutatóknak" valószínűleg alapmű, de aki csak szimplán meg akar tudni bármi érdekeset a földönkívüliekkel kapcsolatban, keressen inkább egy normális dokumentumfilmet.
Rég nem volt már ennyire ellenszenves nekem semmilyen mint a főszereplő, semmilyen módon nem tudtam vele azonosulni, így az egész film eléggé bosszantott.
Amerika nagyon szereti a japán horrorfilm-piacot, mert nulla energia-befektetéssel (csak egy kis pénz kell a jogokra) jó, izgalmas, és félig-meddig eredeti történeteket lehet onnan nyúlni. A kör tipikus esete ennek: csak a feldolgozásban a nyugati ember szájízéhez igazították a karaktereket, de ennyi. Ugyan az eredetit nem láttam, és a feldolgozást is csak félig csukott szemmel, mert nem bírom a félelmet, nem tudom, hogy jót tett-e a történetnek az átalakítás. Mondjuk a közönség szerte a világon kajálta, de én nem voltam köztük.
Őszintén szólva nem tudom, mit gondoljak erről a filmről. Lundgren nevét meglátva már eleve valami ócska akciózásnak gondoltam, de a film tematikáját nézve, szerintem abszolút nem ideillő színész. Gyakorlatilag már itt megbukott nálam az egész, ráadásul maga a sztori is teljesen abszurd és elrugaszkodott.
Kicsit olyan kattant ez a film, mint a Grand Hotel Budapest. De mivel én kedvelem az ilyen elvont, kesernyésen humoros történeteket, ezért nekem nagyon tetszett! Jó a szereposztás, a díszletek, a zene is. Végre nem egy depressziós, keserű magyar film, nem is egy gagyi blődség.
Egész jó film, nem a legjobb Coen testvérek alkotás, de azért hozza a szokásos fekete humort, izgalmas szereplőket és remek színészi alakításokat. Egy egész kicsit lassú talán a film, de a rendezés, a játék és a mondanivalók igazság szerint kárpótolnak érte.
A Lost óta igen kevés sorozat tudott felérni ehhez a színvonalhoz. Nagyon drága volt az egész, de minden percén látszódik a belefektetett pénz és energia. Hétről hétre vártam a legújabb epizódokat, néztem a fórumokat, hogy és én is próbáltam kivenni a részem a rejtélyek megoldásában, ez pedig nem jellemző rám. Teljesen beszippantott, persze születtek azóta nagyon jó sorozatok, de ez egy ugyanolyan alap mint a Drót vagy a Maffiózók.
83 Mary és Max (2009)