Megunhatatlan, és nagyon örülök, hogy nem merül ki a Disney koncepciója a sorozatban. Klasszikus is egyben, ezt tényleg minden generációnak látnia, olvasnia kell!
Jack Nicholson színészzsenije itt is épp annyira, ha nem jobban mutatkozik meg, mint a Száll a kakukkban. Ahogy Jack, a családapa szép lassan átfordul Jack, a pszichopatába, azt külön élmény és élvezet nézni. Nem mellesleg Kubrick rendezése finom fokozatokban bontja ki a filmet és csavarja fel a feszültségi fokozatokat, de nyilván a mai filmekhez és horrorokhoz szokott szem már nehezebben ütközik meg bármin is. Ez a film ettől még egy igazán időtálló alkotás.
A mai fiatalság igencsak durván képes szórakozni, de azért akadtak dolgok amik már annyira bizarrnak számítottak, hogy megállíthatatlanul kitört a röhögés.
Erős és szép történet, kellemes filmet csináltak belőle, igazán megható volt, nem csak egy idétlen patetikus próbálkozá, mint sok keresztény tematikájú film esetében.
Én eléggé primitívnek éreztem a történetet, viszont külön maguk a cselekmények nagyon jól megkomponáltak. A filmnek ez a szürkés, dark hangulata nagyon átható. Viszont ennyi és nem több, sajnos nagyon felejthető és ez nagy kár, mert akár lehetett volna egy Vikingekhez hasonló koncepciót összehozni.
Egy idő után eléggé kifullad az egész koncepció és monotonná válik. Ezt pedig sajnos a jó alakítások sem tudják megmenteni. Az a nagyon jó hangulat, ami végig uralja az epizódokat, az is egy kicsit egy idő után egyhangúvá válik.
A mitológia, ami mögé van rakva érdekes, és a film sztorija is úgy-ahogy izgalmas, bár lehetett volna itt-ott kicsit kerekebb, kicsit jobban kidolgozott. Összességében ez is ilyen egyszer megnézős film, de úgy tűnik, nem is akar sokkal több lenni annál.
Nagyszerű harcművészek a fivérek, de sajnos kicsit romba dönti az élményt az, hogy kb. a harci jelenetek 50 százalékában lassított felvételeket látunk.
Az utóbbi időben gombamód elszaporodtak a terhességgel kapcsolatos horrorfilmek, mint pl ez is. Valami a dráma és a horror közt, de inkább dráma, fantasztikus külső terekkel. Mindezzel együtt semmi újat nem tudott hozzátenni a Skandináv, borongós témájú, horror elemmel átszőtt filmek csapatához.
Parádés vígjáték, csak az a baj, hogy nem igazán ismerik nálunk, mivel alig néhányszor adták csupán a tévében. Minden esetre szerintem nagyon humoros, amin végképp lehet szakadni. Nagyon szeretem.
Nem volt egy rossz feldolgozás, bár a valódi történésektől sok ponton eltértek. Szerintem kicsit gáz, hogy ez egy ténylegesen megtörtént eset valódi emberekkel, és így természetfeletti eseményként bemutatni az egészet... nem is tudom. Azért ez mégis egy igaz történet, és a valóságban nyilván nem voltak ott szellemek. Na mindegy, nem annyira szeretem az ilyen típusú filmeket.
Egy kicsit lassú a film, szóval aki valami nagyon feszült krimit vagy thrillert (vagy mi ez) szeretne, az lehet, hogy csalódni fog. De szerintem elsősorban nem is ezért érdemes megnézni, hanem mert van a filmnek egy utánozhatatlanul baljós hangulata, amit egyrészt a zseniális operatőr teremt meg, másrészt a zseniális Robin Williams.
Megdöbbentő ez a dopping tematika. Igazából egy nagyon árnyalt képet ad nekem a sportról. Lemossa róla azt a heroikus fényt, amit sokszor kapunk erről a világról.
Igazi kémregény, nagyon szeretem ezt a műfajt és szerintem ez a film pont eltalálja, hogy hogy legyen érdekfeszítő, de ne monoton vagy unalmas, arról nem is beszélve, hogy a színészek kiválóak.
Azt el kell ismernem, hogy nagyon erős hangulata van az epizódoknak, a történet ugyan nem valami izgalmas és fantáziadús. Eleinte kissé vontatott, szóval kell egy kis kitartás hozzá, mire belendül az egész.
84 Micimackó: Tavaszolás Zsebibabával (2004)