Barbra Streisand írta a forgatókönyvet, ő rendezte a filmet, és még a főszerepet is saját magára osztotta. És milyen jól tette. Érzelmes, megható film, ajánlott a megtekintése. Azoknak is, akik inkább a romantikus filmeket kedvelik, és a történelmi és társadalmi témák iránt érdeklődőknek is.
Remek érzékkel és kiváló színészekkel leforgatott film, amiben a néző nem tud az egyik vagy a másik oldal mellett dönteni, csak sodródik az eseményekkel. Megnézésre abszolút érdemes.
Érdemes a Marius után nézni, hogy kerek legyen a történet. Hangulatban is tökéletesen egyforma a két film, ugyanaz a rendező és a színészek is. Önmagában is jó kis romantikus dráma, az előzmények ismerete azonban izgalmasabbá teszi.
Ó jaj! Erősen gondolkodtam, mi jót írhatnék róla, de a szokásos, az igaz szerelem mindent túlél közhelyen kívül semmi sem jut eszembe. A zenéje nem tetszett, a koreográfián is lett volna mit csiszolni. Ez a történet szerintem sokkal többet rejt magában, mint amit kihoztak belőle.
Igazi szívet melengető karácsonyi film, amiről nehéz lenne bármi rosszat írni, annyira szerethető, humoros, kedves történet. Ez volt az első lengyel romantikus vígjátékom, és nagyon kellemes meglepetést okozott, egyetlen perre sem lankadt a figyelmem.
Gyötrelmes és szokatlan családi történetet mutat be a film, nagyon erős a sztori. Tipikusan az a fajta film, aminél az ember elnézi a kisebb bakikat és a forgatókönyv gyengeségeit, én legalábbis beértem azzal, hogy a cselekményre koncentráltam.
Ez kész, le a kalappal az alkotók előtt. Ritkán ér fel egy folytatás az előzményéhez, de A lego kaland 2-nek sikerült, ezzel pedig mi, nézők jártuk a legjobban. Könnyesre nevettük magunkat, parádsan megírt mozi remek látvánnyal, ami ki akar szakítani a hétköznapokból, és másfél órára ezt tökéletesen meg is teszi.
Imádtam minden percét, nagyon átgondolt film, talán az a legnagyobb erőssége, hogy a néző nem látja előre a cselekmény alakulását. Humoros, a politikára vonatkozó utalásokat is nagyon tapintatosan oldották meg, ráadásul az amerikai romantikus vígjátékokból jól ismert rózsaszín cukormáz is elmaradt, mégis kellemes kikapcsolódást nyújt.
Annyira jól nézett ki a film előzetes, nem hagyhattam ki, bár szerintem Terence Hill egy kissé mellényúlt ezzel a karakterrel, talán ha nem vállalta volna még a rendezést is emellett. Látszik, hogy ezek az alkotói energiák teljesen eloszlottak, és bár lehet, hogy a saját elképzelései szerint készült el a film, sajnos én nagyon középszerűnek éreztem.
Hát, a téma nagyon is fajsúlyos, de úgy összességében nem igazán maradt meg bennem. Tetszett a hangulata, a jól megírt párbeszédek, de félek, hogy nagyon el fog tűnni a süllyesztőben ez a film, mert valahol azt éreztem, hogy bizonyos konvencióknak próbálna megfelelni.
Hiába, nekem Rowan Atkinsonból jöhet bármennyi. Az ő humorát valahogy sosem tudom megunni, és szerintem nem is igazán csinált lapos filmeket a pályája során. Ez a film is egy remek visszatérés volt.
Érdekes film, szépen vegyíti a humort a melankóliával, ami egészen egyedi hangulatot ad neki. Bár a forgatókönyv látszólag elég egyszerű, vannak benne apróbb kis meglepetések.
Szerintem túl sokat ígér ez a film, és nem igazán tartja magát hozzá. Amolyan nagyobb a füstje mint a lángja. Nem mondom, hogy nézhetetlen, de nálam ez nem igazán lépett át az egyszer nézhető film kategóriáján.
Sajnos nem számítottam egy eget rengető filmélményre, és ez be is bizonyosodott. Nagyon teátrális alakítások, amik engem teljesen eltoltak a filmtől. A sztori felépítése is kissé hevenyészett, nem mintha azt kerestem volna benne, mennyire valósághű, de még így is jutott bele néhány logikai bukfenc.
Általában nem vagyok oda az ilyen típusú filmekért, de erre most azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon ütősre sikeredett nálam. A sztori az egyszerre van finoman felvezetve, de mégis még órákig tud rajta kattogni az ember.
Kicsit lerágott csontnak érzem ezt a filmet, nem fáj, de láttunk már ilyenből akármennyit. Ok, azt azért tegyük hozzá, hogy nem vagyok a francia vígjátékok nagy rajongója, de nem is ez a film szeretteti meg velem.
Kedvelem a romantikus filmeket, ebben a filmben pedig kifejezetten imádtam a két pasit, ahogy harcoltak a nő kegyeiért. Kedves kis történet egy szerelmi háromszögről.
Korrektül levezényelt tipikus tucat-látványfilm, de nem tudnám azt mondani, hogy nem volt szórakoztató a maga módján. Ilyen filmek is kellenek,hogy beülj, kikapcsolj egy órára, és aztán elfelejtsd. Amire szánták ezt a filmet, annak teljesen rendben van. Egy kicsit nehéz szívvel, de megkapja tőlem a 4 csillagot.
92 Yentl (1983)