Ez a film egy kicsit túl lett bonyolítva, az előzetesek alapján őszintén szólva egy kicsit erősebb mozira számítottam. Persze nincs nagy baj vele, McAvoy és Chastain pedig simán elviszik a hátukon a kusza sztorit.
Alexander Payne egy nagyon kellemes, finom rendezői megoldásokkal tarkított igaz történeten alapuló alkotással rukkolt elő. Nem ad igazán semmi újat, amit eddig ne láttunk volna a rendezőtől, de kétségkívül ez az egyik legérettebb munkája. Minden ízében profi alkotás.
A film nagy előnye, hogy az egész családot le tudja ültetni, és együtt tudja élvezni apuka, anyuka és a gyerekek. Ezen a ponton nálunk már nem is a filmről szól az egész, hanem arról, hogy együtt a család, hogy van-e még pattogatott kukorica vagy narancslé. A kislányok egyébként tényleg tudnak olyan zavarba ejtő dolgokat kérdezni.
Sajnos egyedül Sandra Bullock nézhető a filmben, de egy teljes filmet nem tud elvinni. A párbeszédek kínosak, ráadásul a téma is már sokszor feldolgozásra került. Pl. A Zöldkártya, ami azért ennél sokkal nézhetőbb - sokkal komolyabban, de kedvesebben és szórakoztatóbban veszi sorra a folyamat részeit. Itt meg Reynolds nulla alakítása tönkreteszi az egész filmet.
Nem akarom teljesen lehúzni ezt a filmet, ezért inkább annyit mondok, hogy szerintem ez még így is egy eléggé korrekt film, nem a legrosszabb, amit valaha láttam, de tény hogy Tim Allen humora felett eljárt az idő.
Tetszik, hogy olyan varázslatosan közérthetően magyaráznak el benne mindent. Nagyon lebilincselő, és szerintem a nagyobb gyerkőcöknek is tetszhet. Szuperjó!
Spader azt hiszem fantasztikusan alakít, de sajnos még ez sem menti meg az egész filmet, szerintem az egész ötlet úgy, ahogy van eléggé vérszegény. Ez persze nem olyan "nagy" baj, de nem igazán lép túl az egyszer nézhető kategórián.
Lehet, hogy ez most ciki lesz, de bevallom őszintén, azért csak kicsordultak a könnyeim a sorozat végén. A lányommal minden epizódot megnéztünk, és remekül szórakoztunk rajta. Kellenek az ilyen sorozatok is, amelyek egyszerűen csak bájosak. A Szívek szállodája is ilyen volt, kicsit sajnálom, hogy vége lett, de kerek sztorit kaptunk, ez így van jól. Az értékelés meg nem is kérdés, tőlem jár az 5 csillag.
Az Eleven testek - ezzel a címmel mondjuk felnőtt film kategóriába is lehetne sorolni az alkotást - egy nagyon kedves és szívmelengető film, ami ad egy kis csavart a zombi-történeteknek, és végre nem arról van benne szó, hogy koszlott és félig rohadó hullák próbálnak meg minél több embert felfalni. Szerintem ez egy nagyon izgalmas és eredeti értelmezése az ilyen zsánerfilmeknek, és nem hiszem, hogy olyan nagyon utálkozni kéne.
Ha egy jópofa vígjátékra vagy kíváncsi, amiben mindenféle poén megtalálható, szórakoztató amerikai film nagy nevekkel, vicces jelenetekkel, akkor ez ideális választás lesz. Szerintem abszolút vállalható film, és nem hoznak szégyent magukra a színészek, egy átlag amerikait próbálnak megnevettetni.
Nagyon akartam szeretni ezt a filmet a benne szereplő színészek miatt. De valahogy elcsúszott a forgatókönyv, a karakterek kiürültek, a végkifejlet el lett kapkodva, és egy rosszul felépített happy enddel gyorsan le lett zárva. Rossz azt látni, amikor ott a jó színészi alapanyag, és a rendező képtelen velük valamit összehozni.
Amennyire zseniális színészekkel van tele, annyira gyenge az egész alapkoncepció. Ez egy nagyon fajsúlyos téma, illett volna sokkal jobban kidolgozni a karaktereket legalább. Így nálam nem igazán szólt akkorát a film.
Eléggé határeset nálam ez a film, valahogy próbál egyensúlyozni, hogy realisztikus legyen ugyanakkor legyen benne egy jó adag fantázia is. Nem mondom, hogy kínos lenne, de azért rengeteg ötletet és megvalósítást jócskán ki kezdett az idő. Én azért eléggé kritikusan néztem meg, mégis azt kell, hogy mondjam egészen nézhető film.
Populáris? Igen. Vicces? Igen. Nehéz sok embernek vígjátékot készíteni, ráadásul állandóan beleesünk abba a hibába, hogy az amerikait legagyizzuk, de hát főleg az amerikai piacnak próbálnak filmeket készíteni, és az átlag amerikainak tetszik. Az, hogy az európai humor más, arról ők nem tehetnek, de nem is mi fizetjük meg a filmjeiket, hanem azok az arcok, akik elmennek a moziba, mi inkább letöltjük. Szóval szerintem teljesen rendben van ez a film, mókás történet, jó színészi alakítások, ha szórakozni vágysz ennél nem kell több, ha meg művészfilm kell, meg brit humor, akkor ne ezt nézd. Ez ilyen egyszerű.
Ha már Veszedelmes viszonyok, akkor a 88-as verzió - mert abban valahogy őszintébben és érzékletesebben átjön a dolgok súlya, mint egy modern környezetre átültetve, ráadásul a Kegyetlen játékok nem is annyira kegyetlen a szereplőkkel, mint a Malkovich és Glenn Close-féle alkotás. Ott volt súlya és dramaturgiája a történéseknek, itt pedig egy fokkal lazítottak a kötöttségeken: ezért annyira nem is érthető, hogy ez az egész sztori kinek és miért jó, avagy rossz.
Szerintem ez egy hallatlanul gyenge alkotás. Igyekeztem elkerülni, de végül muszáj volt megnéznem. Reese Witherspoon filmjei között egyébként találni még egész jókat is, de ez csak szimplán egy gyenge történet amerikai álommal fűszerezve. Én nem szeretem a rózsafröccsöt, ez a film pedig nem más, mint szódavizes szirup.
Azt hiszem, ez az a film, amit mindenkinek látnia kell. Nem tudom megmondani, mi is az, ami annyira nagyon bejött nekem. Talán összességében nagyon jól van kitalálva az egész.
69 Egy szerelem története (2014)