kodin1

Aranyos, meseszerű romantikus történet a két kedvenc színészemmel, naná, hogy imádom. A történet kissé csillámpóni, de ne zavarjon senkit. Nicolas Cage abszolút szerethető ebben a filmjében, Meg Ryan pedig hozza a megszokott formáját. Mindkettőjük jobb romantikus filmjei közé tartozik ez az alkotás.

New York mesés hangulatot biztosít a filmnek és a daloknak, de az egész valahogy mégsem üt akkorát, mint amit elvártam volna. Nincs gond sem a zenével, sem a színészekkel, de a sztori időről időre ellaposodik, és a film elkerülhetetlenül unalmas lesz. Mindent összevetve ez olyan langyos víz, teljesen átlagos. Többet vártam.

Eléggé egy kaptafára készülnek az írónő történetei, de szerethetőek. Ennek a filmnek is megvan az a varázsa, mint a többi adaptációjának, szinte álomvilágba repít, és engedi, hogy szárnyaljunk a történettel. Imádtam!

Ingyen kaja, ingyen pia, lelkes koszorúslányok - szívből meg tudom érteni azokat, akik időnként belógnak egy esküvőre, ahogy azokat is, akik ebből filmet csinálnak. Az Ünneprontók ünnepe nem nagyon tudott melléfogni a témájával, elvégre egy lagzi (hát még sok lagzi) eleve egy teljesen más világ, mint a szürke hétköznapok, tehát bármi megtörténhet, és nem kell megmagyarázni. Nem a legokosabb vígjáték, amit valaha láttam, de szórakoztatott.

Ismét egy magyar filmcím-gyöngyszem, amivel igazán nehezen lehet mit kezdeni, de szerencsére a film közel sem ilyen rossz. Az Apádra ütök Ben Stiller és Robert de Niro szórakoztató párharca, amiben a két férfi vállt vállnak vetve bizonygatja egymásnak, hogy melyikük szereti jobban a lányt - holott a a két fajta szerepet összevetni igen nehezen lehet. De Niro és Stiller is kihozzák a helyzetből a maximumot, és tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy kik szerepelnek mellettük, mert nem igazán jut nekik érdemi figyelem.

Nehéz véleményt mondani, mivel igazából nincs különösebben semmi baj ezzel a filmmel, inkább csak egy kissé erőltetettnek mondanám. Néha egész jópofák a poénok, de nem igazán van benne egyetlen emlékezetes pillanat sem.

Régivágású romantikus dráma kicsit túljátszott romantikával, már-már szikrázó párbeszédekkel. De a régi filmekkel a sajátos hangulatuk miatt elnézőbb vagyok, bőven belefér a 4 csillagba.

Az a véleményem, hogy ez egy kedves délutáni film, és bár kicsit sztereotipikusan ábrázolja a női hibákat, de végül is Andie célja az, hogy komoly újságíró legyen, ami nem olyan rossz, mármint, hogy egy Hollywoodi film női főszereplője rendes karriert szeretne.

Az Amélie élete az a fajta film, amit vagy nagyon szeret valaki és megnézni még huszonötször egymás után, vagy rosszul van a negédességétől. Én az előbbibe tartozom, mert szerintem ezt a filmet minden egyes alkalommal jó és üdítő megnézni, annyira kedves és bájos. Mondhatnánk, hogy hatásvadász, de ez tulajdonképpen kit érdekel? Egyszerre hat a szemre, mert szép és álomszerű, és a lélekre, mert néha jó elhinni, hogy történnek csodák.

Ez egy zseniális komédia, nem is nagyon lehet hozzáfűzni semmit. Nagyon sokat olvastam róla egy időben, aztán úgy voltam vele, hogy nekiállok, ha már ennyi sok pozitív véleményt hallottam, és egyáltalán nem kellett csalódnom. Persze nem mai darab, de a humora ugyanolyan éles maradt az elmúlt közel húsz évben. Mindenképp érdemes tenni vele egy próbát, és szerintem lessetek rá az Empire 50-es listájára, én is ott akadtam rá először. Van még mit pótolnom, de lassan csak a végére érek.

Kellemes meglepetés volt! Tegnap láttam ezt a filmet, és jócskán meghaladta az elvárásaimat. Persze már a főszereplők miatt gondoltam, hogy kellemes látvány lesz, és abban is biztos voltam az előzeteseket elnézve, hogy tele lesz hatalmas, jól kivitelezett robbantgatásokkal. Amire viszont nem számítottam, hogy lesznek benne gúnyos viccek, fekete humor, és váratlan fordulatok. Jó, ettől még mindig csak egy tipikus Hollywood-i film marad, de könnyed esti szórakozásnak ajánlani tudom.

Teljesen jó ez a film. Szép a táj, jók a színészek, szép a zene és a történet nagyon megható. Kifejezetten ajánlom a klasszikus filmdrámák kedvelőinek.

Jó színészi felhozatal, jó csajokkal, különben egy haláli átlagos, egyszernézős valami.

Ebben a filmben egyszerűen benne van minden. Szerelem, bánat, boldogság...hihetetlen, hogy egy ilyen műalkotás ennyi mindent magába tud foglalni. Nagyon szerettem. Csakis ajánlani tudom!

Bár soha nem olvastam a könyvet, semmit nem tudtam a történetről, a sorozat mégis könnyedén magába szippantott. Fogalmam sincs, hogy mennyire követi hűen a regényt, de ez egy igényesen összerakott tv show. A képi világ igényes, de természetesen minden a romantikáról szól. A skót gael nyelv hasonlít az angolra, de felirat nélkül esélytelen, hogy megértse az ember.

Hogy a film teljes mértékben borzasztó, azt ugye nem kell kifejteni. Nekem már eleve a "szingli kultúra" ilyen műalkotásai, mint a Szex és New York sem tetszenek, de ráadásul ez meg ilyen felemás, mert míg az egyik oldalon tisztelnünk kéne az önmagát megvalósító hősnőt, aki fellép magáért, stb. addig az egyetlen vágya, hogy találjon egy pasit, mert a nő persze csak pasival lehet boldog. Ehhez jön még, hogy a szóban forgó hősnő egy teljesen elviselhetetlen, ordenáré trampli, akivel a legkisebb mértékben sem lehet együtt érezni.

A 21 gramm nem egy egyszerű, könnyed film, úgyhogy ha valaki szórakozni szeretne, netán jó kedvre derülni, az kerülje el nagyon messziről, mert nem igazán felemelő. Viszont nagy élmény megnézni, még akkor is, ha napokra kiiktatja az embert, mint mondjuk a Bjútiful. A rendező ügyesen kipasszírozta mindhárom főszereplőből a legszomorúbb arcukat, szépen összekötötte némi tragédiával, és szemérmetlenül őszintén tálalta. Briliáns.

Sem nem eredeti, sem nem érdekes. Tele van szellemrománcos klisével, olcsó poénnal, és hatásvadász romantikus filmektől megszokott fordulattal. Minden negatív kritika ellenére végül is a rendező tudta, hogy mit csinál, és ha nem is élete legjobb produkcióját alkotta meg, sikerül megütnie azt a színvonalat, amit a legtöbb B kategóriás romantikus filmnek.

Ritkán mondok ilyet, de nagyon jó ez a könyvadaptáció. Az elejét mondjuk megoldhatták volna jobban is. Viszonylag lassan indult be a cselekmény, és például én, aki nem olvastam a könyvet, sok dolgot nem is értettem, hogy mi miért történik. Már vagy fél órája tartott a film, mire felpörögtek az események. Ekkor derül ki végre, hogy ki is ez a titokzatos Gatsby, majd egyik izgalmas epizód jön a másik után. A kivitelezés pedig lenyűgöző. Ilyen látványos filmet ritkán lát az ember. Teljesen átjött a húszas évek atmoszférája.

Egész kellemes kis felnőtt vígjáték lett a Csak szexre kellesz, bár sokat ne várjunk tőle, mert ami a női-férfi kapcsolatok természetét illeti, nem sokat tudhatunk meg belőle. Lehetett volna ezt kicsit eredetibben, kicsit tartalmasabban is kezelni, de legalább a két szereplő között működik a dolog, így pedig az ő laza játékuk elviszi filmet. Közepeske, se több, se kevesebb.