Sajnos Ez a filmje Zwick-nek egyszerűen nem jött össze. Nincs mit hozzátenni, tényleg mindenbe bele lehetne kötni a forgatókönyvtől a zenéjén át a képekig, kivéve talán a két színész játékát.
Nekem a Mielőtt felkel a Nap a kedvencen az összes Hawke-Delpy páros filmjei közül, mert szerintem Linklater már ebben elmondja, amit el szeretne mondani, és a többiben már csak önmagát tudja ismételni, hiába változik a hely, az idő és a körülmények. Ez a film nagyon közel enged minket mindkét főszereplőhöz, és olyan az egész mintha titkon kileshetnénk őket. Kifejezetten üdítő alkotás a giccsmázas hollywoodi szerelmi történetek között.
Kedves kis romantikus történet, aminek a narrációja egészen szellemes, noha nem teljesen eredeti. A történet ugyanis két párhuzamos világban fut, a valóságban, ahol a főszereplő az író, valamint az ő regényében. Egészében véve viszont nem sikerült annyira jól, sok szempontból, a párbeszédek plasztikusnak tűntek, éppen ezért gyakran hitelét veszti a fil a szememben.
Érdekes, hogy a hatvanas években elkezdtek nálunk a szerelem különböző aspektusaival foglalkozni a filmen. Már nem csak a habos babos oldalát mutatták meg, hanem a többit is. Ez a film is ilyen, nagyszerű színészekkel.
Igazi klasszikus Tom Hanks-szel, és egy imádni való kutyával. Ez nem csak egy film a a csontig rágott kutya-zsaru komédiák közül, ez a nagybetűs kutya-zsaru komédia és pont. Aki esetleg kihagyta volna, tessék bepótolni, mert alapmű.
Erős a film története, de nekem mégis tetszett. Jók a színészek is és az egyetlen dolog, ami miatt megrovom a készítőket, az pedig a film hossza. Nagyon elnyújtották. Már a történet elején megtörténik a drámaiság, felesleges volt ennyire elnyújtani az egészet.
Azért ezek a sorozatok megmutatják, hogy mennyire nem egyszerű leforgatni egy jó fantasy sorozatot, rengeteg ötlet és energia kell hozzá, ami szemmel láthatóan hiányszik ebből a koncepcióból, hiszen rettenetesen unalmas és egysíkú, és mindez már néhány epizód után ki is derült.
A filmből egyszerűen hiányzik a drámai feszültség. Szerintem ez eléggé gond egy ilyen fajsúlyos témánál, mivel nem érzékeltetnek szinte semmit az egész játékidő alatt. Kicsit lapos.
Mindkét színész zseniális, és meg is tesznek mindent hogy jó legyen a filmnek. Azt mondjuk nem értem, miért is jó egy hosszú filmet forgatni a szakításról, mikor az amugy is mindenkinek fáj.
Mivel nekem a Beatles zenéje nem mond túl sokat, magát a filmet szörnyen erőltetettnek és görcsösnek láttam. Nagyon beállított és művi benne minden, egyáltalán nem volt felszabadult hangulata.
Összességében én jól szórakoztam, igaz, nincs nagy tétje a sztorinak, szépen lefolyik és aztán el is lehet felejteni, de addig is kitesz magáért a film és egyáltalán nem bánja meg az ember, hogy megnézte.
Megvan a film bűnös élvezeti értéke, talán még arra is jó, hogy az ember csak bámuljon a képernyőre, egyszóval irgalmatlanul igénytelen a film, ami már csak azért is fura, mert nem mondanám kifejezetten réginek. Én inkább a kreativitást hiányolom a filmből, semmint az anyagi tőkét.
Valahogy minden résszel egyre közelebb érzem magamhoz. Nagyon ritka, amikor egy sorozatban ilyen precízen kidolgozott jellemrajzok vannak. Én nem untam meg eddig...
Ez az egyik kedvenc filmem, mert iszonyatosan beteg, - bár ez Lynch munkásságára nem túl eredeti megállapítás. Ez a film annyira erős vizuális és hanghatásokkal bombázza a gyanútlan nézőt, hogy egyből be tud szippantani, és onnantól fogva nem ereszt. Sokan szerintem ott rontják el a dolgot, hogy meg akarják érteni, miről is van szó, holott pont ez a görcsölés vesz el az élvezeti értékből. Ez egy zseniális mix, és pont ez benne a jó.
Egy szimpla unaloműző a film, nem több, mivel a történet eléggé klisés és a karakterek is szörnyen sablonosak, így ugyan nem volt rossz nézni, de nem állíthatom, hogy egy emlékezetes filmélmény. Teljesen felejthető.
Magamra ismertem. Átlagos fiú, átlagos lány, egymásba szeretnek, majd az egyik kiábrándul a másikból. Mi történik, amikor felszáll a rózsaszín köd és hogyan lehet(ne) tanulni a párkapcsolatokból? Sok fontos kérdést vet fel, szépek a színek, jó a hangulat, valódiak az érzések, ennek ellenére egyszer nézős a film.
65 Túl közel a naphoz (2015)