Hát, nekem erős hiányérzetem van a filmmel kapcsolatban, amellett, hogy tele volt üresjáratokkal, maga a történet így összességében se fogott meg. Inkább amolyan klisés alkotás, amit megnéz az ember és utána valahogy gyorsan el is felejt.
Gyerekkoromban imádtam a Családi vakációt, de szerintem ez már annyira nem közelíti meg azt a színvonalat, a poénok is inkább csak ismétlik önmagukat. Ettől eltekintve szerintem egész jó szórakozás.
Nem találok szavakat, nekem egyszerűen nagyon bejött, az az érdekes benne, hogy még órák múltán is ott kattogott bennem az egész sztori. Nehezen szabadultam tőle. Így, aki szeretné, hogy egy kicsit is kockára tegyék a gondolkodásmódját, az feltétlenül nézze meg!
Csak azt sajnálom, hogy nem lehettem ott. A Black Sabbath az egyik kedvenc zenekarom, és szerintem hihetetlenül jó bulit tudtak csapni mindig is. Nagy kár értük, de hát ami egyszer elkezdődött, az véget is ér.
Hát ez egy nagyon aranyos film volt, amely könnyedén tálalt egy igencsak égető társadalmi problémát. Bár nagy szélsőségekben gondolkodik a történet, mégis nagyon jó lehetőséget nyújt a legtöbb ember életének, anyagi gondjainak ábrázolására.
Szerintem a rock 'n' roll és Jarmusch "vehemens" rendezéséből semmi rossz nem kerekedhet ki. Nekem nagyon bejött ez a dokumentumfilm. Hiánypótlónak érzem, szóval, aki szereti ezt a korszakot, annak szerintem simán tetszeni fog.
Közepesnek mondanám, amit unaloműzőnek meg lehet nézni egy délután vagy este, ha nincs más. De a film valójában nagyon felejthető. Szinte semmi újat nem hoz ebben a műfajban. Egyszóval túlságosan átlagos koncepció.
Szerintem ez egy igazán remek feldolgozása az amerikai Little boy című filmnek. aki látta, tudja, hogy nem igazán lehet hozzátenni ahhoz a filmhez, de Tubelight-nak ez mégis sikerült. Abszolút tudott új ízt vinni a történetbe, még szívszorítóbbá és emberibbé tenni. A kettőt teljesen lehet egymás tükrében értelmezni.
Nekem erről valahogy a Babaház úrnője című regény jut eszembe, amelynek a tematikája szintén hasonló, bár ebből a szempontból nem annyira mélyreható. Talán ez is a legnagyobb problémám a filmmel. Mintha csak egyszerűen belekapna dolgokba.
Nem tudok sok mindent elmondani erről a meséről. Az ember azt gondolná, hogy nagyon aranyos, és a történet akár az is lehetne vagy épp a morális mondanivalója. Ám mindez egy szörnyen ötlettelen megvalósításban ölt testet. Ez a koncepció szerintem már nagyon a véglet. Sokszor nagyon primitív a humora, amit nem mernék megmutatni egy gyereknek sem.
Én mindig is imádtam a régi filmeket, pláne ha Kabos Gyula játszott bennük. Azt hiszem, az ő alakításai, poénjai...ahogy előadja azokat, megunhatatlan. Sajnos ma már nem készülnek ilyen kifinomult, mondhatni elegáns filmek, ami nagy kár.
A filmelőzetes megnézése után nem akartam azonnali következtetéseket levonni, bár az volt a benyomásom, hogy Cage egy kissé összeszedte magát és végre egy egészen nézhető filmben fog szerepelni. Hát, mit is mondhatnék, tényleg nézhető, de sajnos Cage alakítása nekem nem volt nagyon meggyőző. Még csak nem is a karakterei kliséit hozta, hanem egyszerűen a sajátjait.
Ismertem Stefan Zweig munkásságát, de nem gondoltam volna, hogy ilyen jó és erős sztori húzódik meg mögötte. Ez a film úgy ahogy van az alakításokkal, rendezéssel együtt engem levett a lábamról.
Annak ellenére, hogy a film elképesztően hangulatos, nagyon jó a képi világa, mégis valahogy rettenetesen didaktikus. Szinte lenyomja a témát az ember torkán. Én jobban élveztem volna egy kis rejtéllyel a cselekményben.
Egyszerre humoros és egy kicsit tragikus is. Amerikai filmeknél szerintem ez ritka. Azokban legtöbbször úgy is a fontosabb témákat valamilyen hagymázzal vonják be. Nevettem is, szomorkodtam is.
A film első háromnegyed órája még eltelt, és komolyan voltak poénok, amin tudtam nevetni, de aztán már csak szenvedés volt az egész. A karakterek nekem kissé idétlenek és idegesítőek voltak. A film sokkalta inkább hasonlít egy régi, rosszabb börleszkre.
Nehezen kötött le, mégis el kell ismernem, hogy nagyon erős hangulata van a filmnek, a képi világa pedig egyszerűen fenomenális. A nyers színészi játék teljesen emberközelivé hozza az egész történetet. Bár kissé elnyújtott és nagyon rövid folyású film, mégis amondó vagyok, hogy érdemes volt megnézni, még ha kicsit unalmas is volt.
51 A családi birtok (2015)