Én egyszerűen imádom ezt a filmet, bármikor, bármennyiszer meg tudnám nézni, csak épp a történet elég sokszor leüllepedik, nem igazán hozza vissza aztán az akció jelenetek sem. Ebből a szempontból kár érte, de azért még így is nagyon ütős. :)
Nagyon egyedi, stílusos vígjáték lett az Éjszakai játék, kellett már egy ilyen a Baywatchok és Rossz anyák-szintű hollywoodi instatvígjátékok után/közé. A forgatókönyvíró remek munkát végzett, annyi humor van a filmben, amennyit csak elbír, Bateman és McAdams pedig annyira otthonosan mozognak ebben a környezetben, hogy öröm volt nézni. Ha csak ki akarsz kapcsolódni, röhögni párat, de nem fingós poénokon, az Éjszaki játék a te filmed!
Nagy kedvencem Christian Clavier, szerintem a ma élő franca színészek közül az egyik legnagyobb, és ami engem illet, minden fenntartás nélkül tudom már fogadni az ő színészi játékát. És ez a film jól példázza az ő tehetségét. Szerintem önmagában nem annyira érdekes a történet és a karakterek is többségükben eléggé plasztikusak, így Christian alakítása gyakorlatilag megtartja az egész koncepciót magában.
Bár nem különösen szoktak bejönni nekem a könyvadaptációk, hát még a kosztümös filmek, de be kell lássam a Vörös és fekete méltó a hírnevéhez. Az alkotók semmit sem bíztak a véletlenre, precízen építették fel a dramaturgiát és a szereplőgárda is egytől-egyik emlékezetesen alakított.
Nem a legrosszabb film, amit valaha láttam és a számtalan klisé ellenére még mindig egy korrekt B-kategóriás. Aki szereti a könnyedebb és egy kissé hígabb, nem annyira agyalós fantasy-horrorokat, annak tuti tetszeni fog!
Van egy jó fajta hangulata, amit általában rendre tudnak ezek a filmek, egy kis borzongás mindig belefér, de ha a sci-fi oldalát nézzük, szerintem rém gyenge és sablonos. Ráadásul a maszkok és a némi CGI is eléggé kínosra sikeredett, csak időpocsékolás, úgy vélem.
Ezt nevezem odavágós filmnek. Sokszor morfondíroztam már rajta én is, mi lesz, ha eltűnik az ember, mennyi idő kell a természetnek, hogy újra birtokba vegye, ami az övé, kiheveri-e valaha a bolygó a pusztítást, amit az elmúlt évszázadban véghezvittünk. Ez a film pedig keményen a képünkbe tolja, mit tettünk. Nem kell hozzá Nostradamusnak lenni, hogy belássuk, elcsesztük és végzetes jövő vár ránk. Eddig is kedveltem Cohent, de ezzel az alkotásával nálam ő lett a top rendező.
Lehet, hogy benne van a hiba, de szerintem ez a film egyszerűen pocsék humorral dolgozik. Nem tudom, mi volt az alkotók szándéka, de valami nagyon félrement.
Vicces, bár egy kicsit lapos és sokszor nem túl érhető karakterekkel dolgozó film, ami mintha nem igazán találná azt a szálat, amin végig akar menni. Kicsit zagyva és kusza, ettől függetlenül van benne pár erős és igan szórakoztató jelenet.
50 A fegyver rossz végén (2016)