Megtekintés: Még Abigail Breslin ellenére sem merem ajánlani. Az imdb pontozása partidrog fogyasztásnak köszönhető. Tiszta fejjel ennyit nem kaphatott volna! több»
Eddig nem írtam erről a képregényfilmről, pedig, ha a bemutató környékére időzítettem volna egy cikkecskét, biztos rengeteg plusz olvasóm lehetett volna. Lusta is voltam és egyébként is rengeteg remek cikk jelent meg a filmről akkoriban - és fog még ezután is. több»
Alig egy hete - vagy kettő - már lezavartam egy Final Girl című filmet és habár a cím erős belső utalás volt a slasher filmeknél megszokott, utolsó lány effektusra, sajnos az irónia abban a moziban ennyivel - a cím - ki is merült. Semmi kikacsintás, semmi gyilkos poén. több»
Már a film felütése, kezdése is sikeresen berántja az embert abba a szikár és véres világba, amelyet egy western-horrorfilmtől elvárunk. Egyrészt, egy brutális és naturális gyilkossággal indítunk, amolyan in medias res, másrészt, olyan mellékszereplőkkel, akik talán megették a kenyerük javát, azonban szakmailag valamilyen formában lehet hírnevükre számítani, nem lesznek ismeretlenek azok számára, akik szeretik a horrort. több»
Issza a bort és prédikálja a vizet. Gourman, hedonista, aki két kézzel falja az életet, csinos nők között múlatja az időt, de Charlie-nak van egy másik oldala; van szíve. Pont ezért lesz megfelelő ember, hogy az Afganisztáni áldatlan állapotokon változtasson, amikor a hidegháború kiélezi Amerikában a paranoiát. több»
Szeretem a vonatos filmeket. Az sem baj, ha vonatos horrorfilm, és azért van olyan is, szép számmal. Akár repülős. A szűk környezet. A klausztrofóbiás érzés. Az összezárt karakterek közötti feszültség. Ezek mind hozzáadnak a vonatos horrorfilmekhez. Ezt a két forgatókönyvíró összemosta valami farkasember szerű teremtményekkel. Nick Ostler és Mark Huckerby főleg televíziós munkákat készítettek, melynek nagy része gyermekek szórakoztatására készült. Talán a mesék szerkesztései alatt tanulták meg, hogy ne bonyolítsák túl a forgatókönyvet, hogy könnyebben befogadható legyen. Nem is teszik. több»
1994-ben már készült egy No Escape című kalandfilm - amelyben szintén egy viszonylagos mikrokörnyezetből igyekezett a főhős kitörni és elmenekülni, Menekülés Absolomból, címmel. Az a film az anti-utópia kalandfilmek sorát gyarapította, ez meg inkább a drámai akciófilmekét. A rendező, Dowdle eddig inkább horrorfilmekben mutatta meg tehetségét - ő rendezte a számomra nagy kedvenc és talán egyik utolsó mozis élményemet, az Ördög - Devil (2010) című filmet is. több»
Ed Wood neve úgy híresült el, mind szakmai, mind fogyasztói körökben, mint a világ legrosszabb rendezője. Ez annyiban igaz is, hogy rendezéseinek végeredményei sokkal inkább személyes performansz kísérletek (Annak ellenére, hogy ez a művészeti irányzat a hatvanas évek végén kezdett életre kelni), mint egybefüggő és élvezetes celluloid kalandok. Ez legyen a legnagyobb baj, nem igaz? több»
45 Final Girl (2015)
több»