Nagyon aranyos kis mese a már megszokott környezetben. Jó volt újra látni a szereplőket. Ötletes a kezdés, hogy a kisfiú Christopher Robin eredeti szobájában vagyunk és ahogy a kis plüss állatkákat bemutatják. A történet kedves és szívmelengető, kalandos és sok minden történik benne, fő téma a barátság és az összetartozás. Jó ötlet volt, hogy Nyuszi, Tigris és Bagoly is dalra fakadt. A dalok fülbemászóak és dallamosak.
Nem volt olyan rész amibe bele ne bóbiskoltam volna. Ez a sztárgárda nem valami erős. Alig volt szimpatikus ember a csapatban. A séfek poénkodásai kicsit dobtak a műsoron, a kedvencem a panna cottával történő ping-pongozás volt.
Az alapötlet nem rossz mert néha bárki szívesen megállítaná az időt, de akadnak páran akik inkább siettetnék. Sajnos ez az inkább ifjúsági film kategóriába sorolandó film elég gyengére sikeredett, mert nem hozták ki belőle amit lehetett volna. Kevés a cselekmény és túl egyértelmű a sztori, szinte mindent előre kitalálhat a néző, ezenkívül semmi izgalom és semmi meglepetés.
Tipikus kosztümös film, kissé vontatott lassan bontakozó cselekmény, semmitmondó romantika, amit már az elején tudni véli a jó szemű néző. Azért akadnak benne jó karakterek és részek pl. a férfiak fürdőzése kicsit bizarr, de életszagú.
Nem egy rendhagyó zaklatós film, de semmi értelme az egésznek, mivel elképzelhetetlen a felállás, hogy ki kit zaklat, de erről nem írhatok többet, mivel nem akarom a történetet és az eseményeket elmesélni. A verekedős rész is elég gyengére és esetlenre sikeredett.
Az előzetes alapján tudjuk mire számíthatunk és nem is ér meglepetés senkit. Hatásvadász és a valóságtól oly távol álló film, de hát ha már romantikus a téma pont ez várható.
Örülök, hogy ilyen témában is készült sorozat. Egy autista élete nem egyszerű, nem ebből a sorozatból fogjuk megismerni őket, de talán egy picit elfogadóbbak leszünk.
Nekem olyan érzésem volt, mintha már láttam volna. Talán ez annak tudható be hogy több filmből lett összegyúrva a története. Sok izgalom nincs benne, helyenként zavaróan hangos.
Egyszerű, könnyen követhető történet, mindent készen kapunk, semmi izgalom és azaz érzésünk nem csak a film helyszíne jeges és hófödte, de mintha a néző is fagyos hangulatba kerülne a végére.
Ha jót akarnék mondani akkor úgy jellemezném egy építkező film. Az első félóra unalmas és ha tovább nézzük egy realitásoktól mentes, ellentétekkel túltolt katasztrófa és ha még ekkor sem kapcsoltuk ki néha még mosolyra is húzzuk a szánkat és igazán az utolsó tíz perc a film értéke, még ha kicsit is túl sok a happy end.
Mit lehet mondani erről a filmről, hát olyan Woody Allenes. Vannak jó beköpések, de alapvetően egy paródia az egész a filmes világról. Túl egyszerű és túl együgyű. Nekem nem jött be.
Ez az a film amit ha minden előzetes ismeret nélkül kezdjük nézni csalódunk, mert nem tudjuk mi is történik. Napjaink valósága, a pénz, a megvesztegethetőség és ott csoda, amit kételkedve fogadunk aztán inkább kihasználjuk és a végén elhisszük hogy létezik. A ma realisztikuma, amit nehéz befogadni és elfogadni. Nekem nem sikerült ráhangolódnom, így egyáltalán nem tetszett, de vannak értékei és elgondolkodtatott.
Szerintem még sosem láttam korábban koreai filmet. Az elején szokni kellett a nyelvet. A története nagyon erős, van benne egy kis humor, de inkább a drámaiság kerül előtérbe. A hangulata eléggé nyomasztó.
Földes Esztertől és Kovács Patríciától feláll a hátamon szőr, de a férfi színészek sokat kompenzálnak és a kis szőke "anyátlan" kisfiú is nagyon cuki. A történet picit egyszerű, bár van benne pár ütős poén.
64 Winnie the Pooh: A Valentine for You (1999)