Vaszary János (1899, Budapest – 1963, Madrid) felesége számára írta ennek a filmnek a forgatókönyvét, Bánky Viktor pedig 1943-ban meg is valósította. Már Shakespeare is írt azonos témában darabot, „Makrancos hölgy” a címe magyarul, de már előtte is feldolgozták, közvetlen elődje egy Erzsébet-kori dráma. Modern (az 1940-es évek) korban játszódó kevés szereplős film, az abszolút főszereplő természetes Muráti Lili. Az elkényeztetett hisztérikát az újdonsült férje megzabolázza. A színésznő kedvelői számára kötelező darab!
Nagyon olcsó poén, hogy a cím teljes egészében jelzi a film minőségét is, de ebben az esetben ez így igaz. A cselekmény minden perce elvesztegetett idő a nézők életéből. Ostoba, nevetségesnek szánt ötletek, amelyek képtelenek akár csak egyetlen mosoly féleséget előcsalogatni a szerencsétlen nevetésre vágyó közönségből. Papírmasé, közhelyekből összetákolt klisés figurák, unalmas párbeszédek tömegéből állt össze ez a vígjátéknak csúfolt fércmű.
Maurizio Nichetti első saját rendezésű filmje, amelynek ő a főszereplője is. Bemutatásakor, 1979-ben a velencei filmfesztiválon egy olasz újság az utóbbi címet adta a filmről szóló beszámolójának: „Azonnal álljunk sorba jegyért!” Valóságos ötletbomba ez a film, amelynek repeszei szinte minden pillanatban robbannak. A rendező pantomimművészi „előélete” hozzájárul a furcsa című alkotás hatásához. A burleszk gagyi gyűjteményének is tekinthető, kevés dialógussal, leginkább a látvány erejére és komikus szituációkra épül. A humor és a komikum árad a film minden jelenetéből, nekem különösen két mozzanata tetszett: a pohár vizes jelenetsor, illetve a főhős, Colombo mérnök által konstruált saját képé... több»
Meglehetősen erőltetett vígjátékszerűség, amolyan se füle se farka filmecske. Pozitívuma, hogy kiváló játéklehetőséget kínált Halász Juditnak, de főleg Kállai Ferencnek. Ugyan kisebb szerep, mint a „Tanú” Pelikán Józsefe, de azzal egyenrangú a játéka. Az amit a pohosodó iskolaigazgató szerepében nyújt az az átlényegülés csúcsa. Beszédmódja, mimikája maga a tökéletesség. Ezért az alakításért érdemes volt elkészíteni ezt a filmet.
Remek szatíra, a rendező szinte látnoki képességekkel rendelkezett, mert előre látta a kereskedelmi TV-ék megjelenése utáni helyzetet, másrészt pedig maró gúnnyal ábrázolta a hetvenes évek felülről érkező kézi irányítású rendszerét. Remek egyénített figurák egy-egy mentalitást képviselnek. Érdekes volt látni a korabeli értelmiségiek közül a gyakran szereplő Abody Bélát, Benedek Istvánt, de a „királyi” TV azóta eltűnt alakjait: mindenki Marikáját, vagy a riporterek doyenjét Vitray Tamást. Feltétlenül ki kell emelni a Gyula vitézt játszó Koncz Gábort, remekül alakította a kőbunkó, de ugyanakkor dörzsölt fickót. Kállai Ferenc és Őze Lajos is nagyon jó volt a hajbókoló nagyfőnök, illetve az alk... több»
Nem sok svéd-magyar koprodukciós film született, de egy biztos, a „Régi nyár” 1969-ből, Keleti Márton rendezésében az. Az eredeti operett szerzője, Lajtai Lajos (1899-1966) Svédországot választotta második hazájának, de gyakran visszajött szülőhazájába. Adódott tehát a két ország együttműködése. A filmre vitel parádés szereposztásban valósult meg. Még a legkisebb szerepet is nagyszerű színészekre osztották ki. A fülbemászó dalok segítségével a banális történet is élvezhetővé vált. Ruttkai Éva primadonnája és Latinovits Zoltán bonvivánja emlékezetes teljesítmény, közös szerepléseiknek egyik maradandó darabja.
A giallók Argento melletti másik nagy mestere Lucio Fulci rendezte ezt a filmet 1977-ben, amikor már nem igazán volt divat ilyen jellegű darabokat készíteni. Egy Virginia nevű hölgy (a megejtően gyönyörű, modellként is gyakran szereplő Jennifer O'Neill alakítása) boldog házasságban él férjével, csak van egy olyan tulajdonsága, amely zavarólag hat lelkivilágára; látomásai vannak. Az első ilyen élménye kislány korában volt, látta a több ezer kilométer távolságban lévő édesanyja öngyilkosságát. A történet jelen idejében újabb látomásai támadnak, törött tükör, parázsló sárga papírhüvelyű cigaretta a hamutartóban, vörös lámpabura. Elutazva férje elhagyatottan álló nyaralójába megdöbbentő látványb... több»
Egyszer nézhető fekete komédia. Valószínűleg kis költségvetésű film, néha meglepően morbid felhangokkal. A mai világban csak bérgyilkosságok elvállalásával lehet megélni? Bízom benne, hogy nem így van, bár a 20 meg a 40 rongyok főleg €-ban elég csábító.
A megfilmesített King írásokból idén valóságos dömping van/volt. Ezt a könyvét már másodszor vitték filmvászonra. Egyedüli értelme az alkotók számára volt: a nagy érdeklődés mellett rengeteg bevételt eredményezett. Sok horror jelenet, jó gyerekszereplők, de nem tartozik a legjobb adaptációk közé. Maga a könyv is a hét gyerekszereplővel számomra meglehetősen érdektelen volt (egy-egy jól kidolgozott gyerek figurája – például Danny a Ragyogásból, vagy Carrie az azonos című regényből – emelheti az írás/film színvonalát), de hét nem eléggé körvonalazott szereplő nekem már sok. Ugyanez volt a bajom az Állj mellém! című darabbal is. Azt viszont bátran lehet állítani, hogy Derry igazán egy elátkozo... több»
Kevés híresség, főleg sportoló éli azt meg, hogy filmet készítsenek róla. Ezt viszont elmondhatja magáról Billie Jean King, az összesen 39 (12 egyéni, 16 női páros, 11 vegyes páros) Grand Slam-győzelmet arató teniszezőnő, harcos feminista. 1973-ban nyerte meg a médiában „Nemek csatája” címen reklámozott versenyt, amiben az 55 éves exbajnok Bobby Riggs ellen győzött. A film szerintem túlságosan hosszú, a bevezetést sokkal rövidebben is meg lehetett volna csinálni, vagy a két főszereplő „előéleté”-ről, versenyzői karrierjéről több információt közölni. A cselekmény megoldásai érzelgősek, hemzsegnek a kliséktől. A végső csata külsőségei nem sporteseményhez, hanem inkább cirkuszi játékokhoz ille... több»
Nem számítottam különösebben értékes darabra, de mint már annyi film esetében a szereplők miatt néztem végig. Az öt, illetve hat (a Darvas Iván által játszott régi kapcsolat a hatodik) férfi közül már sajnos öt halott, közülük egyedül Koncz Gábor él, és remélhetőleg jó egészségnek örvend. Szomorkás történet az anyai szeretet bilincsétől megszabadulást a férjhez menéstől remélő könyvtárosnőről. Drahota Andrea nagyon hitelesen játszotta el a szerepét. Szerintem jó befejezés lett volna, ha a Kozák András alakította Imrét választja, hiszen a való életben is ő volt a férje. A TV-játék megnézése után azon tűnődtem el, hogy hány hihetetlenül tehetséges színészünktől kellett megválnunk, de legalább ... több»
Ezt a filmet nemcsak a szereplőgárda miatt volt érdemes végignézni, hanem a cselekménye is eléggé érdekes, leköti a néző figyelmét. Persze banális félreértésekről van szó, egy ellopott nagyon értékes brossról, amelyet a végén egy úrnői gesztussal Tőkés Anna elajándékoz. A Jászai Marihoz hasonlított drámai tehetséget nem halmozták el filmszerepekkel, erre más naivák tolongtak, de neki nem is állt nagyon jól ez a szerepkör. Ő királynő volt, Gertrud a Hamletből, Stuart Mária Schiller drámájából, Melindát is, Gertrudist is eljátszotta a Bánk bánból. A film további színészei még a legkisebb szerepben is nagyszerű alakítást nyújtottak, én Dajka Margitot és Makláry Zoltánt emelném ki.
Nem irigylem azokat a színházi nézőket akik anno megnézték Barabás Pál színdarabját. Merem remélni, hogy a darabban és a filmben megmutatkozó ósdi mondanivaló már csak nevetséges emlék csupán. Egy magányos nőt az elcsábítására vágyó férfiak úgy döngik körül, mint a méhek a virágba borult fákat. Jellemző, hogy a korabeli magyar filmgyártást mennyire nem foglalkoztatta az aktuális háborús időszak (már ötödik éve folyt a 2. világháború!), egy ilyen színvonaltalan darabot vittek a filmvászonra. Két szereplő miatt néztem végig; egyrészt a mai szemmel is szép Simor Erzsi miatt, aki több mint ötven filmben nyújtott kisebb-nagyobb szerepben emlékezetes alakítást, másrészt az erdélyi születésű Nagy I... több»
Nem rajongok az operett műfajáért, nem is értem, hogy miért fogtam a film megnézéséhez, de kellemesen csalódtam. Ugyan nem leszek a film hatására a művészeti ágazat kimondott kedvelője, de egyszer meg lehetett nézni. Természetes, hogy az életrajzi filmek összes sablonja fellelhető volt, de néhány színészi alakítás feledtette velem a sokszor látott fordulatokat. Eszenyi Enikő Vera alakítójaként remek volt. Meglepetésként ért Ernyey Béla szereplése a Csárdáskirálynő Bóni grófjaként meglepően jól énekelt és táncolt. A film énekesei hitelesen adták elő a Kálmán melódiákat, a táncjelenetek pedig látványosak voltak. Legszívesebben 3/4-re értékelném, de mivel nem lehet, maradjon három csillag.
Két nagyszerű színésznő remek alakítása, és lebilincselő történet jellemzi ezt az olasz filmet. Kerülve az igazságot klinikának, finomabban a Biondi villának nevezik a valójában pszichiátriai intézetet, ahol már régebbi lakó Beatrice a kóros hazudozó. Egy semmirekellő szélhámosba szeretett bele, aki anyagilag és szellemileg is a vesztét okozta. Új lakóként (ápoltként) Beatricét, a volt bártáncosnőt hozzák be. Ő mély depressziójában kisgyermekével együtt kísérelt meg öngyilkosságot. A két nő kihasználva az alkalmat megszökik és road movie-ba illő kalandokon megy keresztül. Megrendítő és mulatságos jelenetek követik egymást, A film 120 perce hol együttérzésre, hol nevetésre készteti a nézőt.
A főhős, Makra Ferenc nem volt képes saját magát vállalni, pedig ő más és több volt, mint a körülötte lévő emberek. Ez a tulajdonsága vezette arra az útra, ahonnan már nincs visszatérés. Mintha Juhász Jácintra gondolt volna Kertész Ákos a film alapjául szolgáló regény megírásakor, mert annyira tökéletesen azonosult a színész Makrával. Nem mellesleg pontos látlelet az ötvenes, hatvanas évek magyar valóságából, élő, hús-vér emberek jelennek meg a filmvásznon. A főhős életében jelentős szerepet játszó három nő egy-egy típust képvisel, a meggyőződéses marxista forradalmárnő, az unalmas feleség és a mindenkivel kikezdő élveteg asszony. Az említett szereplők színészi megjelenítése remek, csak dics... több»
„Békebeli” amerikai túlcukrozott vígjáték, amelyben már az első tíz percben lehet tudni, hogy mi lesz a vége, de ennek ellenére szerethető. Hat Oscar-díjra jelölték, és végül a legjobb rendezés díját meg is nyerte. Irene Dunne és Cary Grant feleséget és férjet alakít New York felső tízezeréből. Egy félreértés miatt elválnak, de Mr. Smith (egy aranyos, jól idomított, bújócskázni szerető foxi, még a szemét is eltakarja a játék közben) láthatása ürügyén a férj időnként betoppan. A válás 90 nap eltelte után lesz hatályos, de addig sok minden történik… Irene Dunne alakítása a férje húgaként igazán emlékezetes.
Delon amerikai korszakában, 1965-ben készült film, ha a film elkészültének idejét veszem figyelembe akkor jár a négy 4 csillag, hiszen fordulatos és unalmasnak sem mondható. Viszont a cselekmény alakulása 2017-ben már meglehetősen elcsépelt, sokszor látott fordulatok. A fiatal Alain Delon kedvelői számára ajánlott, mert jó volt benne 30 évesen. Ámbár sokkal jobb filmjei is vannak, ezért nem őrzöm meg a gyűjteményemben.
67 Házassággal kezdődik (1943)