Nem tartozik a legjobb Hitchcock-filmek közé, még a 23 művét tartalmazó bőséges gyűjteményembe sem fér be! A címe a vasfüggönyre utal, illetve a megszerzett tudományos eredmény általi szakadásra. A hidegháború legforróbb idején készült kémfilm elsődleges hibája a hosszúsága. Nagy kár volt elnyújtani a játékidőt töltelék jelenetekkel. Nálunk és a kelet-európai filmrajongók jó két évtizeden át nélkülözni kényszerültek, tekintve, hogy "reakciós" alkotásnak ítélték. Tény, hogy a rendező erőteljesen kimutatja szovjetellenességét, illetve a kelet-német szocializmus iránti ellenszenvét. A filmbéli Kelet-Berlinben minden szürke és ebbe politikai állásfoglalás is belemagyarázható. Paul Newman hangjak... több»
Milyen jó, hogy a film megnézése előtt elolvastam a könyvet! Ismerete nélkül sokkal nehezebb lett volna értelmezni. Az idősíkok gyakori váltása eléggé megnehezíti a befogadást, a könyvben az írónő azonban „mankót” nyújt az olvasóknak, amikor a fejezetek élén közli a helyszínt és az időpontot. Elég ritka dolog, hogy egy irodalmi műből készült adaptáció majdnem minden értékét megjeleníti az írásnak. Ebben az esetben ez történt, véleményem szerint a film közel teljes mértékben egyenrangú a könyvvel. A XX. század történelmi kataklizmáival terhes Észtországában játszódó történet egy család sorsát mutatja be, de általános érvényű tanulságokkal jár. Mindkét női főhőse, Aliide Truu, és Zara pokoli ... több»
A külföldi írónők közül Patricia Highsmith a legnagyobb kedvencem. Amikor megtudtam, hogy Delon már 1960-ban eljátszotta Tom Ripley szerepét, valóságos hajszát indítottam a film után. Nagy nehézségek árán sikerült megszereznem, a "zsákmányt" azonnal megnéztem. Nagyon tetszett. Aztán majdnem négy évtized múlva elkészítette Minghella a maga változatát, és hiába Delon a legkedvesebb francia színészem, be kell látni, hogy Matt Damon Ripley-ként lekörözte. Egyébként is az újabb változat szereplőgárdája fényévekkel jobb. Vegyük csak az egyik mellékszereplőt, Freddie alakját. A 2014 óta sajnos már halott Philip Seymour Hoffman ebben a viszonylag kis szerepben is a maximumot nyújtotta. Az értékelése... több»
A film cselekménye is nagyon élvezetes, de a főhős által meghódított bájos színésznők szereplése (Jane Birkin, Romy Schneider, Florinda Bolkan) adják - szerintem - a mozi sava-borsát.
Előre is elnézést kérek azoktól, akiknek ez a film tetszett. Ilyen gagyi történet ritkán látható! Afrikai Halálvirág! Botanikai különlegesség, amelynek érintése halált okoz, sőt, aki „megfertőződött” az még kezet sem foghat, mert érintéssel terjed a halálos betegség. Ugyanakkor miért volt szükség a titkolózásra? Rögtön az elején be kellett volna vallani az igazságot, igaz akkor nem lett volna film. Ahogy egyre gyakrabban tapasztalom a ’45 előtti magyar „komoly” témájú filmek – egy-két, a kivételt erősítő szabályként – a rossz kategóriához tartoznak. Igazán élvezhető filmek csak a vígjáték kategóriában születtek, ezek nagy része is Kabos Gyula és Latabár Kálmán szereplésének köszönhető. Nagys... több»
A ’90-es évek elején készített akciófilm a meglepően fiatal kinézetű, de akkor már 37 éves Denzel Washington a főszereplő, illetve a „főgonosz” szerepében John Lithgow. Egyediségre törekedtek, de a korszak rengeteg hasonló filmje közül nem sikerült kiemelkedni, pedig a szereplőgárdát Ice-T személyével is színesítették. Az egyik első moziszerepe volt. Van néhány erősen eltúlzott jelenete, de egy akciófilmtől nem várható el a rögvalósághoz történő ragaszkodás.
Volt honnan meríteni a sematizmusnak, a szoc-reál filmek többségét jellemző irányzatnak. Úgy gondolom, hogy ez a film joggal pályázhatna a '45 előtti legrosszabb darabok cseppet sem rövid listájához. Hiába játszik jól benne Páger Antal, az ideológiai lóláb nagyon kilóg! Pedig az irodalmi nyersanyag, Hunyady Sándor "Hozomány" című elbeszélése még csak nyomokban sem tartalmaz ilyen erőltetetten didaktikus mondanivalót, csak a rendező, Bánky Viktor és a Felvidék egy részének visszacsatolása miatti örömmámor hatására alakították ilyen szörnyűségesen egyoldalúvá a filmet.
A bűnözőkről szóló hosszú, de minden percében izgalmas darab prototípusa a bűnfilmeknek. Mint Melville filmjeiben a cselekmény központjában az árulás a centrális téma. A főhős akkor veszíti el a tartását, amikor Blot felügyelő (Paul Meurisse, akit az „Ördöngösök-ben láttam először) csapdájában a társai árulónak vélik. Egy vonatrablásért börtönbe került bűnöző, Gu(stav) Lino Ventura alakításában sikeres szökést hajt végre. Új életet szeretne kezdeni szülőhazájában, Olaszországban, de „induló tőkére” van szüksége, ezért részvételt vállal egy jövedelmezőnek tűnő rablásban. Platinaszállítmány megszerzése a cél, de közben két rendőrt is megölnek. Bosszút állva az árulókon ő sem kerülheti el a vég... több»
Hajdufy Miklós 1987-es TV-játéka (akkor még csináltak TV-játékokat, igazi színészekkel, nem úgy, mint most!). Utánanéztem a szerzőnek, többször is megfilmesítették az USA-ban, de jelentős anyagi sikert nem hozott neki, mert lenyúlták tőle. Ezt a feldolgozást jó nézni az ismert színészekkel (Bodrogi, Kern, Benedek, Szacsvay, Pap. et. al.) Kár, hogy csak 75 perces. A legjobban Benedek Miklós és Rudolf Péter alakítása tetszett. Kern helyett másra bíztam volna a főszerepet, na meg Pap Vera sem tartozik a kedvenceim közé.
Nagyon érzelgős, szokványos és semmitmondó biopic Amelia Earhart-ról, a sok mindenben első pilótanőről. A film legnagyobb érdeme a csodálatos légi felvételek. Hilary Swank nem tudta utolérni a Fiúk nem sírnak-ban nyújtott teljesítményét. Ewan McGregor jó volt, Richard Gere pedig hozta a megszokott formáját.
Neil Simon színdarabja alapján, egy Ohio-ból állásinterjúra érkező házaspár viszontagságai az Almában. Jack Lemmon és Sandy Dennis a két főszereplő, újabb szinkron lehet, mert nem Zenthe Ferenc Jack Lemmon hangja, hanem Csankó Zoltán, ami nagyon szokatlan, de mit lehet tenni a halál ellen?! Valaki bennfentes árulja el nekem, hogy miért készítenek újra meg újra más szinkronokat, amikor már anno készült egy, valószínűleg sokkal jobb, mint az új változat.
Többségében bárokban és kihalt raktárakban, vagy omladozó patkánylyukakban forgatott 155 perces színes noir remake (micsoda ellentmondás!), amelyben elég kevés az akció, de ami van az igazán véres. Leginkább a dialógusok dominálnak benne, egyik-másik szellemes is. A börtönből megszökött régi „erkölcsű” bűnözőt (Daniel Auteuil) a nyomozó be akarja „mártani”, hogy köpött a társairól. Ez annyira felháborítja, hogy leszámol mindenkivel, tudva, hogy az ő sorsa is csak a halál lehet. Szerelmét a világszép Monica Bellucci játszotta, de nem volt sok színészi lehetősége a tehetsége bemutatására.
Pryor és Wilder páros második közös filmje. Most is a fülembe cseng, ahogy a sok éve halott Édesanyám olvasva a kritikát, azt mondta, hogy nagyon dicsérik, nézzük meg. Érdemes volt! A vak és a süket párosa frenetikus nevetési hullámokat gerjeszt minden ismételt megnézés alkalmával. Ki tudja, hogy hányszor láttam? A jól bevált szinkronhangok (Pryor=Márton András, Helyei László=Wilder) ebben a filmben is jótékonyan fokozzák a film hatását. Most újra kedvet kaptam hozzá!
Nagyon tetszett ez a svéd film! Bár egész más témájú filmek, mégis eszembe jutott az Amelie... és a Lé meg a Lola, ugyanis a rendezés ugyanolyan friss, meglepő és sziporkázó. Tematikailag némileg hasonlít az Esőemberhez.
Fábri Zoltán fantasztikus filmje, nálam a legjobb három Fábri-mű között van. A film ma is döbbenetesen időszerű, gondoljunk csak bizonyos szervezetekre, mozgalmakra. Szabó Ernő Nyúl Béla alakjában csodálatos. Greguss Zoltán szerintem túlságosan harsány volt, bár lehet, hogy voltak olyan képviselők.
Szerintem a legjobb Statham-film! A megszokottnál kevesebbet verekszik, viszont jól játszik benne, és nagyon sok aktuális problémáról szól. Egyetlen momentum nem tetszett a filmben: Cristina nővér nem igazán viselkedett apáca módra, bár a bakfiskori események hozzájárultak a mostani tettéhez. Statham jólöltözötten igazán vonzó férfi, nem csoda, hogy modellként kezdte a pályáját.
Végig lekötött, de aztán végiggondolva rájöttem, hogy egy kivételével mindegyik szereplő jellemhibás. Sam, a főszereplő ugyanolyan link, mint a meghalt apja, akinek a temetésére – direkt késve – megérkezik a szülői házba. A féltestvére Frances, Frankie, vagy ahogy az égetnivaló 11 éves fia, Josh hívja, Carol szintén nem áll az erkölcs magaslatán, iszik, narkózik, mindenkivel válogatás nélkül lefekszik, még azt sem tudja ki a fia apja. Lillian, Sam anyja (M. Pfeiffer jócskán megöregedve) kényszerítette a férjét Frances és anyjának az elhagyására. Ezt a csúfos tettet igyekszik 150.000, - $ örökséggel jóvátenni, de a fia először nem akarja átadni az összeget, de aztán… A szereplők Sam (Chris Pi... több»
Egy cselekményben gazdag, fordulatos francia krimi. Egy fiatal tanárt és gitároktatót felkér egy jómódú család lányuk tanítására, aki el is vállalja azt. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor a lány anyja viszonyt kezd a David nevű oktatóval. Számos különös esemény történik, amelyben szerepet játszik a szomszéd ház érdekes, frissen beköltözött hölgy lakója is. Sokáig nem lehet tudni, hogy a férj féltékenysége, vagy egy bérgyilkost megbízó ismeretlen mozgatja-e szálakat. A történet végső, meglepetést okozó csavarja sem marad el.
Nagyon lagymatag vígjátékszerűség, valahogy éreztem, hogy nem fog tetszeni, húztam, halogattam a megnézését, teljesen bejött a megérzésem. Csak a szépséges Ornella Muti és Ugo Tognazzi miatt nem nézhetetlen a értékelésem. Lehet, hogy vannak előttem rejtett értékei, de ezúttal nem éreztem rá. Ez a Risi-film nagy csalódás volt.
83 Szakadt függöny (1966)