Két illuzionista életre-halára szóló harca a múlt századi Londonban, két nagyszerű színész főszereplésével. Hugh Jackman és Christian Bale teljesítménye méltó a legnagyobb elismerésre. Annak ellenére, hogy majdnem minden jelenetét stúdióban vették fel, valódi korhűséget áraszt. A rendező, Christopher Nolan jellegzetes filmkészítési módszere az időrend totális összekeverése, ami folyamatos koncentrációt és többszörös megtekintést kíván a nézőtől. A látványos bűvész trükkök sorozata mellett a két bűvész alakításán túl, a mellékszereplők játéka is említést érdemel. Szórakoztató, de ugyanakkor a szürke agysejteket példásan munkára serkentő alkotás.
Hidegen hagyott Egy egekbe dicsérő kritika alapján sokkal jobbat vártam. Megtörtént eset alapján, sőt az ügy főszereplője erősen beleszólt a forgatásba, például ő határozta meg, hogy a filmbéli mása Jessica Chastain legyen. Az ábrázolt világ olyan távol áll tőlem – hat számjegyű tétekben folyó pókerjátszmák -, hogy nem tudtam izgulni a hősnőért, számomra teljesen mindegy volt, hogy lecsukják-e, vagy sem. Azt viszont tudtam, hogy még élő személyről van szó, tehát nem volt tétje a dolognak. Igazán sajnálatos a fiatal korában sízőként ért balesete volt, nem banánhéjon, hanem egy fenyőgally miatt ért véget a sportolói karrierje. Annyi együttérzés azért szorult belém, hogy az apja (Kevin Costner) ténylegesen bos... több»
Kívül a második császárság cirádás, túldíszített, a klasszikus építészetet talmi módon utánzó stílusban épült bérpalota, belül pedig pénzéhség, képmutatás, erkölcsi romlottság. A fiatal, vidékről a fővárosba utazó és ott karriert remélő Octave Mourat vonzó külsejét kihasználva női szíveken keresztül gázolva éri el a célját. Émile Zola a a Rougon-Macquart-ciklus 10. kötetében a párizsi középosztály farizeus életviteléről írt tűpontos látleletet. Természetesen a sokszereplős, nagyívű regény nem minden részletét tudta Duvivier a filmvászonra vinni, de így is maradandó élmény. Gérard Philipe Octave szerepében alakoskodóbb, gunyorosabb mint a regényben, magában jól szórakozik a kegyeit elnyerő as... több»
Szerintem "szerencsém" volt a 2017-ben bemutatott filmek legrosszabb, összegányolt, a humort leginkább nélkülöző darabját megnéznem. Rosszul tette a rendezője, hogy otthagyta a SNL stábját, mert azt nálunk - szerencsére - még egyetlen TV csatorna sem vette át. A "nézhetetlen" a legtalálóbb értékelés!
Egy szándékosan gyanúba kevert és halálba hajszolt férfi tragédiája. A párizsi külváros lakóinak viselkedése engem kísértetiesen emlékeztetett Lang „Téboly” című filmjében reálisan ábrázolt tömegmorál képeire, bár az Amerikában játszódott, és tíz év különbség van a két film készítése között. A tömeghisztéria, a birkaszellem nem ismer földrajzi határokat, az emberek mindenhol egyformák! Maigret felügyelő termékeny „szülőatyjának” számos regénye nem pusztán bűnügyi történet, hanem pontos látleletet nyújt a korabeli társadalmi viszonyokról. Georges Simenon eredetileg 1933-ban megjelent regénye (Les Fiançailles de M. Hire=Monsieur Hire jegyessége) alapján készített filmben a film-noir és a franc... több»
Az egymás hozzátartozóit megölni kívánó szituáció kitalálója, P. Highsmith és megfilmesítője, A. Hitchcock körhintaként foroghat a sírjában, hogy ilyen bornírt, bárgyú vígjátéknak csúfolt filmben használták fel logikus ötletüket. Amennyiben nincs indíték a gyilkosságra, az elkövető személye sokáig ismeretlen maradhat. A film másik nagy hibája a főszereplők (Danny DeVito, Billy Crystal) kiválasztásából adódik. DeVito alakja – számomra – tökéletesen kizárja a szórakozás lehetőségét (felvetődik a kérdés: akkor minek is néztem meg?! Talán rejtett mazochizmus rejlik bennem?). Egyedüli humorforrás a szánni való megjelenése, esetében szóba sem jöhet a színészi eszköztár. B. Crystal sem kimondottan ... több»
William Friedkin szerintem két utolérhetetlen filmet rendezett; a kultfilmmé vált Ördögűző-t, a klasszikus horrorfilmek sokszor lekoppintott mintáját, és a legjobb krimik közé tartozó Francia kapcsolat-ot. A most megnézett munkája is méltó a hírnevéhez. A paranoia kialakulásának és elhatalmasodásának a mozija, fantasztikus színészi játékkal. Ashley Judd teljes értékű partnere Michael Shannon-nak, aki szinte az ilyen figurák megtestesítésére szakosodott, mert ezek a beteges, őrült, mégis valahol intelligens alakok megformálásában zseniális (Take Shelter, Mit tettél, fiam?, Éjszakai ragadozók). Megértem azokat a nézőket akiknek nem tetszett a film, mert valóban megterhelő az őrület végső pontj... több»
Úgy gondolom, hogy kevés ’45 előtti magyar filmben jelent meg az alvilág. Ebben is csak az elején, egy festőművész kirablása erejéig (a közhiedelemben - néhány ritka kivételtől eltekintve -, egy festőművészre nem igazán a gazdagság a jellemző, sőt…), de a hatóság közbelép. Muráti kezdetben mintha egy francia apache-filmből lépett volna elő, szájában az elmaradhatatlan cigaretta, kezében tangóharmonika. Aztán minden megváltozik, mert a híres ideggyógyász professzor (Ajtay Andor) elfelejteti vele a múltját, azt, hogy azelőtt Kócos Bözsi volt a neve.
Valóságos csoda, hogy az átélt szörnyűségek ellenére Királyhegyi Pál meg tudta őrizni sziporkázó humorral teli életbölcsességét. Az önéletrajzi ihletésű könyve alapján készült film viszonylag keveset adott vissza humorából, viszont az utolsó harmada, rendhagyó módon, de félelmetesen ábrázolta a zsidó deportáltak iszonyatos szenvedéseit. Képsorai sokáig emlékezetesek maradnak. Remek megoldás volt a szürreálisra hangszerelt befejezés. Bezerédi Zoltán megmutathatta kiváló színészi képességeit, igaz nem hasonlított fizikai valójában a kis termetű íróra, de tökéletesen visszaadta lelki habitusát.
A botrányosnak tartott házassága miatt Hollywood megbocsátott és újra „befogadta” Ingrid Bergmant és rögtön Oscar-díjjal „jutalmazta”. A „Gázláng” után ez már a második szobra volt a szépségét és tehetségét az évek múlásával is megőrző színésznőnek. Egy romantikus legendát filmesítettek meg, miszerint II. Miklós cár legkisebb lánya, Anasztázia főhercegnő csodás módon megmenekült az egész cári családot kivégző bolsevista osztag golyóitól. A rá váró Londonba menekített hatalmas örökség sokaknak csábító lehetőség volt arra, hogy Anasztáziának adják ki magukat. Ez a szituáció került filmvászonra, Bergman partnere a szándékos kopaszságát védjegyként használó orosz származású Yul Brynner volt. Az ... több»
A film egy „BUtterfield 8” címen, 1935-ben megjelent John O'Hara-regény adaptációja. Alapjául egy valós haláleset szolgált még 1931-ből: egy 25 éves New York-i kétes erkölcsű nő, név szerint Starr Faithfull holttestét találták meg Long Beach tengerpartján. Faithfull halála országos és nemzetközi hírverést keltett, mivel nem lehetett kideríteni, hogy gyilkosság, öngyilkosság vagy baleset történt. A film eredeti címe azonos a könyvével, amely egy üzenetközvetítő szolgálat hívószáma. A film betartva az 1960-ban még javában érvényes Hays-kódex előírásait csak szőrmentén utal Gloria (Elizabeth Taylor) „foglalkozásá”-ra, inkább túlságosan is a „lángoló” szerelmet hangsúlyozza. A szerelmespár férfi... több»
Delon-filmre még nem adtam ilyen gyenge értékelést, de az eltelt 45 év, és a rengeteg azóta látott maffia- és gengszterfilm igencsak elhalványította ezt a bosszúállós filmet. Pedig milyen nehezen akadtam rá! Filmes oldalak tucatját kerestem fel, ennek ellenére akkor nem találtam meg. Annál nagyobb volt a csalódásom. Delon alakítására a Szamuráj-ból ismert rezzenéstelen, kifejezéstelen mimika a legjellemzőbb, de abban funkciója van, itt pedig csak manír!
Béla, a főhős stiklikkel, csalásokkal, megvesztegetésekkel hatalmas sikereket ért el a vendéglátás területén. A TV nézés mellett legfontosabb tevékenysége a mohó és csillapíthatatlan pénz utáni hajsza. Karrierje magasba ívelt, sikerült a szocializmus végnapjait élő időszakban beférkőznie a 200 leggazdagabb magyar „rangos” társaságába. Leleplező TV-játék a pénzcsinálás szabálytalan módszereiről, amely a hiánygazdálkodás béklyójában csak törvénytelen úton volt lehetséges.
Fantasztikus, nagyívű történelmi tabló a vadkapitalizmus éveiből. Nem véletlen, hogy 2015-ben a legjobb lengyel játékfilmnek választották. A története a játékidő hosszúsága ellenére is magával ragadja a nézőt, a három férfi főszereplő játéka ragyogó, az operatőri munka kiváló. Igazán korhű körülmények között forgatták, mert Wajda egy riportfilmben elmondta, hogy Łódz városát nem érintette a második világháború, működés közben filmezhették le az eredeti gépsorokat. Remekmű, amely most is, Magyarországon is aktuális.
Nívóját tekintve valamivel jobb, mint a mostani francia vígjátékok, bár ez nem nagy teljesítmény, mert a látott filmeket nem nehéz túlszárnyalni. Egy „ökonomikus gondolkozású”, magyarán durván takarékos főhős (Dany Boon), aki egy minta érték nélküli óvszer miatt kényszerült a nem kívánt apa szerepébe. Spórolására jellemző, hogy akivel történt az eset, azzal azért szakított, mert a születésnapja lévén így kerülhette el a megajándékozását. Lejárt szavatosságú, leértékelt élelmiszerekkel táplálkozik, de csak az adagok felét eszi meg, a másik felét elteszi a következő étkezési alkalomra. François egy zenekar első hegedűse, a film legjobb poénja, hogy Vivaldi „Négy évszak” című művét 12 perc alat... több»
A Dogma ’95 tíz pontban megfogalmazott szabályai alapján készített első film. A mindent elfedő gazdag felszín alatt egy rothadó lelkű, saját gyermekeit meggyalázó családfő rejtőzik. Mindezt az ünneplésére rendezett 60. születésnapi vacsorán az ikerpár életben maradt tagja, Christian „köszöntőjé”-ben mondja el. Megdöbbentő erejű alkotás, mély tartalma mellett a formai újításai miatt is korszakalkotó darab.
91 A tökéletes trükk (2006)