Berto49

!!!SPOILER!!! Egy francia hátizsákos világutazó/krimiszerző (Caryl Ferey) regénye alapján készült, Dél-Afrikában játszódó erősen ponyvaízű film. Két detektív (Forest Whitaker és Orlando Bloom) nyomoz egy gyilkossági ügyben, de a szálak egy sokkal jelentősebb drogkészítő maffia nyomába vezetnek. Mindkét nyomozónak magánéleti problémái is vannak, F. W.-nek, aki a zulu, vagyis a bantu etnikai népcsoporthoz tartozik, még a gyerekkorában egy kutya lehetetlenné tette a későbbi szexuális életét, a jelenben pedig megölték idős édesanyját. O. B. pedig, ahogy ő is jellemzi magát egy „szarkupac”, bár jó nyomozó. Felesége egy jól menő fogorvos miatt otthagyta, de a végén kiderül, hogy ez a kapcsolat nem... több»

1980-as Louis Malle filmje, Susan Sarandon még szinte hamvas fiatal lány benne. Burt Lancaster pedig idős korában sokkal jobban nézett ki, mint fiatalon. Eléggé közepes film, de azért egyszer meg lehetett nézni. A sok Oscar-jelölés erős túlzás, szerencsére díj nem lett belőle. Nagyon érdekes viszont az a mobil parkoló, amelyik egy óriáskerékre hasonlít, ilyet még nem is láttam.

Érdekes film, nagy ritkán a TV műsorán is szerepel megnézésre érdemes film. A főhős egy pakisztáni fiatal, aki megvalósítja az „amerikai álmot”, mégis visszamegy szülőhazájába. Egy Indiában született, de Amerikában élő nő (Mira Nair) rendezte, nagyon ügyesen. A 2 óra 10 perces film végig lekötött, nem tartottam hosszúnak.

Eddig sem volt Kathryn Bigelow a kedvenc rendezőm, ezután pláne nem lesz, csak Jamie Lee Curtis miatt nem értékelem nézhetetlenre. Teljességgel valószerűtlen történet egy kezdő rendőrnőről és egy pszichopata sorozatgyilkosról...

Meryl Streep és Clint Eastwood szerelmi románca nálam a kevés romantikus kedvenc között a "number one"! Hozzá kell tenni, hogy a rendezői székben is - virtuálisan - Eastwood ült, erre a csodálatos teljesítményre csak olyan zsenik képesek, mint ő. A magyar szinkron (Ráckevei Anna és Reviczky Gábor) érzésem szerint nagyon sokat hozzátett ehhez az emlékezetes mozihoz.

Amellett, hogy a történet is kiváló, ami nem véletlen, hiszen Németh László regénye alapján készült, valóságos színészmúzeum ez a film (Latinovits, Páger, Kiss Manyi, Bulla, Sulyok kis szerepekben). A két főszereplő: Drahota Andrea és Kállai Ferenc egyszerűen csodálatos! Biztos, hogy a film után újra el fogom olvasni az eredeti írást.

Eléggé jó biopic Darwinról. Több érdekessége is van a filmnek; egyrészt Randal Keynes, Darwin ükunokája Human Evolution (2001) című könyve alapján készült a film, másrészt Paul Bettany miatt, akire ebben a filmben figyeltem fel, hogy milyen jó színész és Jennifer Connelly régi szép kedvencem. Gyakoriak az időbeli ugrások, de ebben az esetben ez nem volt zavaró. Darwin a fiatalkori többévi utazása során szedett össze valamilyen betegséget, láthatjuk az ő kínlódását is, ugyanakkor az unokatestvér házasságból született kedvenc legidősebb Annie nevű lányának korai halála is erősen meggyötörte. A „Fajok eredete” szöges ellentétben áll a Biblia tanításával, ami súlyos lelkiismereti válságot is oko... több»

Bizonyos körökben divat az Aki Kaurismäki-filmeket zseniálisra értékelni, állítani róluk, hogy az európai filmművészet csúcsait ostromolják. Nekem azonban teljesen más a véleményem. A rendezőre jellemző módon abszurd film, a szereplők mintha élőhalottak lennének. Néha-néha egy kis humor felcsillan, de gyorsan el is foszlik. Számomra nagyon könnyen felejthető.

Csalódtam ebben a Jude Law-s remake-ben, az eredetiben, (aminek a magyar címe "Szívtelen szívtipró" volt) Alfie figuráját Michael Caine játszotta, ezért biztos, hogy meg sem nézném, annak ellenére, hogy nagyon jó színésznek tartom. A film mondanivalója; ki kell kötni egy nő mellett, mert az egyedüllét a legrosszabb dolog a világon. Idegesített az állandó kifelé történő narráció, a szituációt a filmnek kell megmutatni, nem a folytonos narrációval kell a nézőnek megmagyarázni. A fiatal „Dzsúdló” egyébként jól nézett ki, a sármos mosolya emlékezetes.

Nem ismerek magamra, hogy ilyen filmeket végig tudok nézni! Történelmi képeskönyv, amely ki tudja milyen hűen ábrázolja a megtörtént eseményeket. Szinte Sissy2. Talán csak azért volt számomra érdekes, mert Strachey V.-ről szóló életrajzával párhuzamosan néztem, illetve olvastam. A film aztán megelőzte az olvasmányt, amelynek egyes részeit illusztrálta. A második rész túlságosan émelygősre sikeredett, de ez a műfaj sajátossága. Mondanom sem kell, hogy a könyv fényévekkel jobb, mint a film.

Nem is tudom, hogy miért, de régóta halogattam, és csak most néztem végig, Éppen csak valamivel jobb az „oké elmegy” kategóriánál. Egyrészt lehet a szerelem apoteózisának felfogni, ahol a szexualitás viszi a prímet, másrészt egy 15 és fél éves francia, félig-meddig bakfislány kalandja egy 32 éves kínai férfivel. (Annyi homoszexuális szerelmet bemutató történet után egy férfi-nő kapcsolat, igaz itt meg a pedofília kandikál be a történetbe!) Nem kaptam kedvet a Duras-regény elolvasásához, a látottak alapján számomra túl "lila" lenne.

Joggal pályázhatna a világ legunalmasabb filmje címre ez a Duras-adaptáció. Cselekmény nulla, minden perce kb. tíz percnek tűnik. Hiába Jeanne Moreau (tudom, hogy idén meghalt, sajnálom is, mert van néhány remek filmje, például az Éjszaka 1961-ből, vagy a Jules és Jim 1962-ből) és Bebel, valamint a kis Alexandre alakítója a „Különleges barátság”-ból, egyszeri megnézése is kínszenvedés volt, újranézése pedig teljességgel kizárt. Duras már a Szerető-vel is eléggé távolra került tőlem, ez a „mérsékelten énekelve” pedig betette a kaput nálam. Még egy lehetőség van: teljes és gyógyíthatatlan vakságom a művészfilmekhez.

George Tabori (Tábori György, 1914-2007) könyve alapján és szereplésével készült film. A holocaust komoly témáját néha börleszk elemek „színesítik”. Furcsa darab, nem a megszokott sínen sikló cselekmény, igazából nem derült ki számomra, hogy miért „úszta meg” a mama a deportálást. A cím egyértelmű utalás Brechtre, a szerző sokat foglalkozott Brecht műveinek a színpadra állításával.

Ennél őrültebb filmet nem lehet kitalálni! Anna Kendrick, a női főszereplő számomra nagyon ellenszenves, bár már láttam néhány filmben, de azokban nem figyeltem fel rá. Ebben igen, csak negatív értelemben. Lehetőség szerint kerülni azt a filmet, amelyben ő a főszereplő. A férfi Sam Rockwell, benne mindig a „Halálsoron” Vad Billy-jét látom. Ottani figurája itt is visszaköszönt. Tim Roth a „zongorista” Tornatore filmjéből emlékezetes, de amúgy ő sem a kedvencem. Az értékelésem nagyon vajszívű, de nézhetetlent csak a végig nem nézett filmekre adok, ezt meg végig kínlódtam.

Ida Lupino (1918-1995), aki inkább színésznőként ismert a rendezője ennek a viszonylag elég akciószegény noirnak. Mexikó határvidéke akkor is, mostanában is (lásd "Nem vénnek való vidék") nem igazán virágzó országrésze az USA-nak. A film tőről metszett menekülős thriller William Talman félelmetes és sokáig emlékezetes gyilkos alakításával. Tanulság: ha horgászni megyek, ne vegyek fel stoppost!

Nagy csalódás volt a valószínűleg először 1971-ben látott Oscar-díjas! film újranézése. Annak idején még a könyvet is elolvastam, sőt az is tetszett. Most eléggé untam, még a szenzációsnak kikiáltott „Csend hangjai”,meg a „Mrs. Robinson” is annyira elcsépelt, ezerszer hallott, hogy szinte idegesített. (Elnézést kérek Simon&Garfunkel kedvelőitől, tudom sokan vannak!) Az üzenetet, hogy a pénz nem boldogít hamisnak tartom, mert az embereken múlik, hogy pénzzel is teljes életet tudjanak élni. A történet vége teljességgel hiteltelen, bár a végén az elfancsalodás sejtet valamit. Nem értettem, hogy miért ellenezték annyira Robinsonék a házasságot, talán Ben apja volt, aki a Fordban ügyködött? A sze... több»