Berto49

Már megint a film győzött, pedig határozott szándékom volt, hogy előbb elolvasom, de hiába. A Bulgakov írásból néhány oldalt azért elolvastam, aztán jött a film. Jó orosz adaptáció, visszaadja a később elolvasott eredeti írás gondolatait. Szegény leforrázott, aztán megváltoztatott kutyát eb formájában nagyon kedveltem, de aztán… Remek szatíra, mélységesen igaz gondolatokkal. Tökéletesen megértem, hogy Bulgakov miért nem volt a korabeli rendszer kedvelt írója. Aztán milyen sokáig megpróbálták kiradírozni az irodalomtörténetből, de szerencsére nem sikerült.

Az állandó anyagi gondokkal küzdő csellóművész és agglegény, Frantisek Louka éppen egy krematórium zenekarában játszik. Meggondolatlanul egy sírásó kolléga javaslatára, a pénz miatt érdekházasságot köt egy orosz nővel, aki így megkaphatja a csehszlovák állampolgárságot. Homokszem kerül a gépezetbe, mert az újdonsült „feleség” az NSZK-ba utazik a vőlegényéhez, ötéves kisfia, Kolja viszont a nagymamánál marad, aki meghal. A kisfiút a legközelebbi hozzátartozó főhősünk, Louka kénytelen magához venni. Aranyos film, elsősorban a címszereplő Andrej Chalimon szereplése miatt,

Egyszerűen nem tudtam végignézni, mert hányinger kerülgetett. Az embernél butább, befolyásolhatóbb, hülyíthetőbb teremtmény nincs a világon! Ez a megállapítás az egész emberiségre érvényes és ez volt a helyzet 1934-ben, meg természetesen ma is. Nem kell messzire menni... Homo sapiens? Ezt az elnevezést nem érdemeljük meg! Készakarva nem értékeltem (sajnos muszáj volt!) mert az Eszme, amelyet dicsőít - a sztálinizmussal együtt - az emberi nem örök szégyene.

J. Moore az egyik főszereplője, a másik pedig ez egyik legfelkapottabb fiatal üdvöske, Ellen Page, meglepően jó benne. A „Philadephia” sikere lebeghetett az igaz (dokumentumfilmben már feldolgozott!) történet készítői előtt, nagyon látszott, hogy „gyúrtak” az Oscarra. Egy haldokló rendőrnő és a 120 cm-es (erős túlzás, de elhangzik a filmben!) női autószerelő(!) szerelmének harca a nyugdíj örökölhetőségéért. (Olyan jelentős összeg lenne ami csak a házastársnak igen, az élettársnak nem jár, hogy érdemes érte harcolni? Rögtön feleségül veszek egy halni készülő rendőrnőt!) A lényeg, hogy túlságosan amerikai volt, erős nyomást gyakorolt az érzékenyebb nézők könnyzacskóira, de egynek azért elment.... több»

Egy évvel Palotai Boris regényének megjelenése után Révész György már meg is filmesítette az írást. Egy filmben ennyi nagyszerű színész szerepeltetése valóságos kuriózum. A stáblista elején a legtöbbször előforduló jelző: „Kossuth-díjas”, mintha a díjazottak teljes arzenálját akarták volna bemutatni. Igaz, hogy a főhős is egy frissiben kitüntetett mérnök, és a bonyodalom is a díjjal járó pénz elosztása körül bonyolódik. Érdekesség, hogy a korszakban kötelezően előírt eszmei mondanivaló, a célzatos tanulság az időszak többi vonalas filmjéhez képest csak elég burkolt formában jelenik meg. Természetes, hogy a szocialista eszmeiség győzedelmeskedik, de nélküle meg sem születhetett volna a film. ... több»

’96-os elég harmatosra sikeredett film. Aki igazán nem tetszett, az Reese Witherspoon, nem tudom, hogy sokan mit esznek rajta?! Olyan mint egy porcelán baba a szőkés cáfertás hajával és a kék szemeivel, a színészi játék meg ismeretlen előtte. A sok filmszerep következtében kissé kikupálódott, például a "Vadon" című filmben elég jól játszott.

Azon kevés filmek egyike amelynek az újraforgatott változata egyenértékű az eredetivel. Természetes, hogy a közel azonos történeten túl az is kellett, hogy a remake szereplői hozzák az eredeti hősök játékának színvonalát. Gregory Peck ugyan teljesen más kategória, mint Nick Nolte, de Bowden szerepében azért elfogadható. Robert Mitchum viszont ugyanolyan parádésan játszik, mint Robert De Niro. Kettőjük alakítása közé nyugodt szívvel egyenlőségjel tehető. Érdemes volt elkészíteni az új változatot, mert a régi többször látott verzió ismeretében az új is remek élményt nyújtott.

Nagyon homályos ügy, aminek az egyik lehetséges(?) fikciója látható ebben a filmben. Az biztos, hogy az eredetileg barna Norma Jean (a későbbi MM) nem tett szüzességi fogadalmat, meg az is tény, hogy a Kennedy dinasztia tagjainak sok esetben volt viszonya filmsztárokkal, kezdve Joseph Kennedyvel (JFK apja), akinek évekig szeretője volt Gloria Swanson. Az sem mellékes, hogy az egész történet kitalálója Norman Mailer, ő volt az, aki bizton állította, hogy mindkét Kennedyvel volt Monroe-nak viszonya. Szegények alaposan megjárták, hiszen az elnököt máig sem lehet tudni, hogy kinek a megbízásából lőtték le. A Robert elleni merényletnek is számos sötét foltja van, például 4 másodperc alatt hogyan ... több»

Amerika sem fenékig tejfel, sőt! A bankok okozta kétes ingatlanüzletek miatt családok sokasága került kilakoltatásra a 21 század első évtizedében. Megrendítő képsorok mutatják be az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek fájdalmát. A film egyik főhőse, Dennis Nash (Andrew Garfield, alias Pókember) is erre a sorsra jut, édesanyjának, és fiának is el kell hagyni az otthonukat. Menteni akarva a menthetőt elszegődik egy ingatlanoshoz (Michael Shannon megszokottan zseniális alakítása). Pusztán a már a két említett főszereplő játéka miatt is érdemes megnézni a filmet, de a téma drámaisága is nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy lehetőség szerint megtekintsük ezt a nagyon megrázó darabot.

Elsősorban a két főszereplő Krencsey Marianne és Béres Ilona szépsége és alakítása tetszett, no meg Latinovits Kristyán Tódor szerepében. Csorba András jelenléte a koprodukció miatt érthető, bár igazából nem nagy teljesítmény. Ennek ellenére ez a film is szerintem top 10-es!

A nosztalgia mozizás következő darabja gyermekkorom egyik nagy filmélménye. Krencsey szépsége és csodálatos ruhái, a romantikus történet, Fatia Negra valódi kiléte a film első megnézése után is nehezen felejthető maradt. Most is nagyon élveztem, örülök, hogy bármikor újra megnézhetem.

Az akkoriban még f.h. Mécs Károly (2013 óta Kossuth-díjas) snájdig alakítása ebben a ragyogó Mikszáth-adaptációban. Nem véletlen, hogy ilyen jól sikerült, hiszen a forgatókönyv írója, Thurzó Gábor, akit szerzőként is kedvelek. Mindegyik szereplő remekül játszik, korhű hangulat, élvezetes párbeszédek, a filmes eszközök sikeresen próbálják visszaadni a regény hangulatát (hálóját szövögető pók, rókakölykök, stb.) Most is nagy élmény volt.

Sárdy János éneke az igazi főszereplője ennek a báró(!) Podmaniczky-filmnek, bár a „Latyi” is szerepel benne, van jó pár komikus jelenete. Most találkoztam először Zsilley Margit (1920-1966, Toronto) alakításával, meglepett, hogy milyen tisztán és szépen beszélt. A külseje sem volt utolsó, érthető, hogy 1941-42 között hét filmben is szerepelt. A szóban forgó filmről: semmi különös, nem a legsikerültebb darabja a negyvenes évek első felének. A címadó fülbemászó dalt a fiatal Fényes Szabolcs komponálta.

Három szerencsétlen lány története. Rose, a lányanya, Bernadette, az árvaházban nevelt, és Margaret, a megerőszakolt lány a három főhős. Amennyiben valóban ilyen körülmények voltak a Magdolna-házakban, az az ír, de az egész katolikus egyház szégyene! Ingyen munkaerő, hajnaltól késő estig nehéz fizikai munkát végeztettek velük, embertelen bánásmóddal körítve. Felháborító és szégyenteljes.

Végre egy olyan film, amit szinte fenntartás nélkül lehet szeretni. Az első rész börtönjelenetei ugyan már a könyökömön jöttek ki, de aztán a mozdonyok száguldása a fenséges alaszkai télben, meg a színészek (Jon Voight, Eric Roberts, Rebecca De Mornay) fantasztikus játéka, a drámai, feszültség teljes percek kárpótoltak. Ezt a Koncsalovszkij-filmet moziban, széles vásznon kellett volna megnézni, de hol is játszanák ezt a ’85-ös moviet?!

!!!SPOILER!!! Ezt a „duplafenekű” filmet egyszer meg lehet nézni, bár nem túlságosan érdemes. A feléig olyan mintha egy családi TV-sorozat lenne, egy amerikai minta famíliáról, az anyuci fiatalabbnak néz ki, mint a 20 éves lánya, aki pincérnőként főiskolára gyűjt, az apuci csak inni tud, a nagyobbik fiú meghalt az afganisztáni háborúban, a kisebbiket állandóan zrikálják a high schoolban. Egy napon beállít a házba egy David nevű fickó azt állítva, hogy együtt szolgált a meghalt fiúkkal. Rövid időn belül a család minden tagjával megkedvelteti magát. Ezután jön a fordulat, ez a második film, kiderül, hogy a vendég egy elrontott lélektani kísérlet és valóságos gyilkológép. Hiába érkezik kommandó... több»

Ilyen bűn rossz filmet ritkán lehet látni! Pedig ugyanilyen sztorival készítettek jó filmeket is, hogy csak kettőt említsek: Crank, A lé meg a Lola. Ez viszont kimondott hulladék, bárgyú dialógusok, őrült száguldozások után mintha körbe-körbe haladtak volna mindig ugyanazok a szereplők tűnnek fel és folytatják a dedós párbeszédeket. A vége pedig… Igazából nem is találok rá megfelelő pejoratív jelzőt. Kár, hogy nem lehet negatív tartományban értékelni, mert tőlem mínusz öt csillagot kapna. Akad olyan TV-csatorna, amelyik képes levetíteni!? Megnézését mazochista hajlamú nézőknek ajánlom, nekik biztos élvezetet fog nyújtani.