Dominus Daemonium

Diane Lane - imádom!
Diane Lane. Korunk egyik legnagyobb, legtehetségesebb, legbájosabb és legkarakteresebb színésznője, rengeteg jobbnál jobb film sztárja és főszereplője is egyben. Átható tekintet, hamiskás mosoly és gyönyörű szemek... Na igen, nem semmi jelenség Diane... Hirtelen eszembe jutottak a filmjei, amikben már láttam, mint például a Ha eljönnek a bomberek, ahol egy csodálatos és fiatal énekesnőt alakít, a Gyilkosság lólépésben, Dredd bíró, ahol jó a rucija, a Viharzóna, ott pedig egy átlagos háziasszonyt alakít. De jó volt a Rejtélyek háza című filmben és a Napsütötte Toszkána című romantikus moziban is. Nem is szeretném sorolni a többit, ahol zseniálisan hozta a rá kiszabott karaktert. De hát nem á... több»

Ez már így marad! És ebből nem engedek!
Mostanság a visszatérő pandémiában (miben?) elgondolkoztam, hogy hová tűnt az emberi értelem? Lassan, de biztosan elkopott és eltűnt. Ma szinte már csak zombiszerű és értelmű lények mozognak szerte a világban. Igaz, tisztelet a kivételeknek. És itt van a Mafab. Egy jó kis csapat, lelkesek és ügyesek, többfajta nézettel és gondolatvilággal. De... Sajnálatos módon feltűntek a "másolók"! Formális, bürokratikus emberek, akik azt élvezik, hogy ellopják és terjesztik mások gondolatait sajátjukként. Persze, rá lehet jönni a stílusra egy stílustalan emberke esetében, mivel átlátszóak, mint az üveg. Idegen tollakkal ékeskednek, és ráadásul élvezik is a "kétperces hírnevet"! És most nagyon kihúzom mag... több»

R.I.P. Mr.Roger Michell
Az idén lett 22 éves az alkotás, ami szerintem mindenkinek belelopta a szívébe egy kicsit magát, mint ahogy nekem is. Roger Michell, a film rendezője idén szeptemberben hunyt el, pedig még lehetett volna egy-két jó filmje. Az Ütközéspont, az Ébredj velünk, és többek között a Szótlan szív rendezője tragikus hirtelenséggel távozott közülünk. Egy igazi klasszikus, békebeli fazon volt, aki rengeteg sztárral dolgozott, és mind kedvelte a mindig mosolygós fickót. Igazi sztárokat hozott össze a filmben. Julia Roberts (Anna Scott), aki az Egyenesen át, Egy ágyban az ellenséggel, Pelikán ügyirat, a Közelebb és az Összeesküvés elmélet (és rengeteg más film) sztárja volt, bár manapság már kissé leáldoz... több»

Csak egy vélemény, ami az enyém, és nekem csak ez számít!
Egy apró megjegyzés az aktuális kritikám elejére. Teszem ezt mindazért, hogy megkíméljek mindenkit attól, hogy beskatulyázzon valahová. Igaz, abszolúte nem érdekel, és kifejezetten hidegen hagy. Az életem, én saját magam formáltam (élményeim, tapasztalatom, az engem körülvevők) ilyenné, lettem ilyen karakter. Mindenki egy egyéniség (tehát úgymond valaki), egy külön személyiség, és mindenkiből csak egy van a világon (remélem), és ezt tiszteletben tartom. Nem vagyok like-vadász, nem vágyom mások elismerésére, de önálló, szabad és senkitől sem függő (sem munkahely, sem személy) emberke lennék. A kritikákat inkább saját szórakozásomra csinálom, mert van szabadidőm (most) és élvezem. Az sem érde... több»

A nyílpuska sem tette izgalmasabbá
Szingapúri és indonéz kooprodukcióban készült slasher horror, erős ázsiai szín- és képi világgal megfűszerezve. A film rendezője Timo Tjahjanto és Kimo Stamboel volt, és a forgatókönyvet is ugyanezek az urak írták, tehát a film kizárólagos előállítói ők ketten voltak. Ismertebb nevükön a Mo Brothers. Mint tudjuk, az ázsiai filmesek nem szívbajosak, ha egy kis testhorrorról van szó, mint jelen filmünkben is. A sztori maga nem túl bonyolult. Egy fiatalokból álló csoport a zuhogó esőben észrevesz egy ott ácsorgó nőt. Az összefagyott, ázott asszony elmondja nekik, hogy kirabolták, és egy fillérje sem maradt, haza sem tud menni, minden pénzét elvették. Persze e kis csoport felajánlja, hogy nagyo... több»

Elég nyögvenyelős két csillag!
Az első rész hullámait gyorsan lovagoljuk meg... Könyörgöm, de miért? Ha pedig igen, miért így? Ezt a második részt is öten rendezték, Simon Barrett, John Davies, Jason Eisener, Gareth Evans, és Jamie Nash. Sajnos senkit nem tudok kiemelni az antológiából, pedig vannak itt zombik, beépített kameraszem, amivel látjuk a szellemeket. Ráadásul, hogyha besokallunk, akkor hölgypartnerünk egyből szexre bíztat( ez még mindig a film). Majd ellátogatunk egy kifejezetten gusztustalan szekta lakhelyére, ahol vigyáznunk kell, a reggelink vissza ne jöjjön. Ó, aztán végre megint itt vannak nekünk a jó öreg földönkívüliek, akiket egy kutyusra (ez már majdnem vicc) szerelt kamerán keresztül nézhetünk kényel... több»

Szemek a képernyőre, légy résen!
David Bruckner, Glenn McQuaid, Radio Silence, Joe Swanberg, Ti West, és Adam Wingard, ők a rendezők, és említsük meg tiszteletünk jeléül az operatőröket is, akik Michael J. Wilson, Victoria K. Warren, Andrew Droz Palermo és Eric Branco. Ők az elkövetői ennek a kiváló found footage horrorfilmnek, aminek a sztorija kifejezetten újszerű. Megbíznak egy bűnöző bandát, hogy törjenek be egy házba, ahonnan ki kell hozniuk egy videókazettát a megbízónak (csak ennyi?). Hoppá... A székben egy hulla feszít, aki a mákos képernyőjű televízió előtt van kinyúlva. Hőseink keresik a kazettát bőszen, de eközben az ott heverő videómagnóba - ha tudjátok még, mi az - beletuszkol egy kazit. Na azért itt áljunk cs... több»

Egy igazán ütős found footage
Körülbelül 10-12 éve feledkeztem bele jobban a "found footage" műfajába. Rengeteg filmet néztem már meg ebben a műfajban, és láttam már jobbnál jobb amatőr és profi produkciókat, és ebbe a mintába ez az amatőr alkotás tökéletesen belepasszol. A sztori itt nem túl lényeges, és nem számít. Egy figyelmeztetés a mai, fiatal generációknak az internet veszélyeire. Igen, hiszen egy ügyes, erre szakosodott emberke, szinte bármelyik elektronikus kütyünket is fel tudja törni... Vagy éppen a korrupt kormányok, ami már be is bizonyosodott... A filmet Zachary Donohue rendezte, és egyben ő jegyzi a forgatókönyvet is, de ott Lauren Thompsonnal együtt dolgoztak. A téma, amiről beszélni illik, és kell, itt a... több»

Egy újabb botcsinálta szemét!
Nia DaCosta...Egy rasszista csaj, aki a feketéket tolja előre a filmjeiben. Ó, abban a háromban, amit összeklampácsolt. Ide jutottunk... A Top Boy, a Little Woods, hát egyik sem lett sikerfilm, illetve az első egy sorozat. Ezek után jön a Candyman, aminek azért története van, és nem erre a hölgyre kellett volna bízni az elkészítését. A forgatókönyv Jordan Peele és Win Rosenfeld műve, és nekem ez már eleve kérdéseket vet fel. Az amerikai fekete terrort próbálja meg hűen kiszolgálni Hollywood is? A válasz igen... Csak a vakok nem veszik észre, ennek itt már semmi köze az eredeti Candyman trilógiához! Az 1992-es filmben a nyers erőszak és félelem, ráadásul Virginia Madsen tökéletes teste brutá... több»

Na, így már sok lett...
A filmet egy Turi Meyer nevű fickó rendezte, abszolúte ötlettelenül és koncepció nélkül. Szóval tényleg nem is értem, hogy mit is akart a rendező nekünk megmutatni. Clive Barker is mellényúlt a forgatókönyvvel, és ezzel abszolúte nem öregbítette a filmes hírnevét. Adok rá három csillagot, de egyet csak tiszteletből. Természetesen Tony Todd miatt, aki ikonikus alakjával talán az egész film nézhető szegmense volt. Lapos történet, tele horrorfilmes sablonokkal, és klisés képsorokkal, ami kiszámíthatóvá teszi a mozit. A történet maga is kissé röhejes... Candyman (Tony Todd) és Caroline McKeever (Donna D'Errico) a bájos eyecandy és kebel királynő (ex-Baywatch), aki mára már kiöregedett, és sajnos... több»

Na azért nem lesz kedvenc
Tony Todd miatt eladható a fim, sőt ki merem jelenteni, hogy nélküle nem is lett volna ennyire ismert a Kampókéz 1-2-3, ami azért valljuk be, részről-részre lejjebb csúszik színvonalában. Clive Barker tollából és Mark Kruger, na meg Rand Ravich átiratából Bill Condon készített egy erősen közepes alkotást. (Bezzeg, ha ma csinálnák, zseniális lenne.) Kicsit már akkor elszomorodtam, mikor a filmben a legendás gyilkost vagy szellemet vagy démont (ami tetszik) Mézembernek hívják. Na ne már... Reméltem, hogy nem kezdik el Mézikének becézni. A történet nem olyan sommás és tartalmas, az első részt próbálja meglovagolni csak úgy szőrmentén. Persze itt is vannak újdonságok, de a sablonok élnek, és be... több»

A lábamban a bugi, jó sz*r film a boogi
Stephen T. Kay megálmodott valamit. De valahogy azt érzem, álom közben felriadt, és elfelejtette, mit is akart csinálni a jóember. Szerintem nem ezt a szörnyűséget, amit lerakott elénk. A forgatókönyvet Eric Kripke vetette papírra, és szerintem ott jobban festett, mint a filmvászonra felvitel után. Bobby Bukowski hiába próbált meg mindent, valahogy sehogy nem áll össze az egész.Nekem káoszosan és katyvaszosan festett a végtermék. Viszont ami tetszett, az a zene, és ezért nagy respect Joseph LoDuca-nak. Ennyit a film stábjának részletezéséről, lássuk hát a filmet magát, elemezzük egy kicsit! Tim (Barry Watson) boldogan él a szüleivel otthonukban, édesapja minden este elmond neki egy mesét, de... több»

Mire (nem) jó a hideg?
Szeretném leszögezni itt és most, hogy imádom az északi filmeket, legyen az dán, finn, norvég, svéd vagy akár izlandi mozi. Valahogy specifikusan más a hangulatuk, amit sugároznak felém, és engem egyből beszippantanak ezek a mozik. Egy flashback, amivel a rendező (Anders Banke) indít, és egyből visszaugrunk a II. világháború idejére, amikor is egy német csapatrész menekülés közben betér egy ukrán részen lévő, elhagyatottnak látszó kunyhóba, de aztán senki nem jön ki élve onnan. Máris vissza a jelenbe, ahol egy anya és kamasz lánya éppen költözés után vannak. Míg az anya, Annika (Petra Nielsen) a helyi kórházban helyezkedik el, addig Sagát (Grete Havnesköld) már az ottlétük első napján buliz... több»

Ha ezt Bem apó látná, forogna a sírjában
Erős utánérzés... A lengyel kliséhalmaz tele van filmes "lopásokkal", na jó, utánérzésekkel. Kicsit Péntek 13, kicsit Wrong Tour. Mintha néha a Kristály-tónál lennék, és a film kezdése is már mintha ismerős lenne. De azért nézhető, és nem is a legrosszabb mozifilmek közé tartozik. Bartosz M. Kowalski fejébe persze nem láthatok bele, de nem hiszem, hogy nagyon mellélőnék, ha azt mondanám, rendezőnk tutira látta ezeket a horrormozikat (ami kifejezetten pozitívum). Lássuk csak, mit is ad nekünk ez a misztikus horrorfilm! Tombol a nyár, és indul a turistaszezon. Nyitnak a strandok, és kitárják kapuikat a táborok. Esetünkben is erről van szó, technofüggő-tábort indítanak azzal a céllal, hogy a ki... több»

Annyira gagyi és rossz, hogy már nézhető
Miért is néz az ember ilyen filmeket? Talán mazochista? Vagy komplett bolond? Netalán mindkettő? A film annyira béna és gagyi, hogy színvonalról nem is érdemes beszélni. Mintha visszaugranánk a jó öreg ötvenes évek Amerikájába, ahol minden (is) természetes és megszokott. Cheesy monster movie a javából, ahogyan a szakértők mondanák. Én jómagam nem tudom behatárolni műfajilag, talán úgy, hogy agyzsibbasztó mozi. Neal McLaughlin a rendező és a forgatókönyvíró is egyben, ez aztán kis töprengésre ad okot. Mit akart ez a jóember be- és megmutatni nekünk? Nekem halvány lila gőzöm sincs, de szerintem nem is érdekes. Hogyan is lehetne lefordítani ezt a valamit? Tinédzser vérgörény voltam. Hát nagyjá... több»

A profivá válás útján
Az élet szép. De... Nehéz, és tele van buktatókkal is egyben. Ahogyan cseperedünk és kilépünk szüleink árnyékából, hamar rájövünk erre. Igaz ez mindenre az életünk minden szegmensében. Jelen esetben filmünk hősei sztárok akarnak lenni, és semmi nem állhat az útjukba. Ja, és persze senki, ezt még tegyük hozzá! Matthew John Lawrence, a rendező második egész estés filmje, és én mondom nektek, valamire rátapintott. Magyarul elkapta a fonalat. Aki szereti Sam Raimi munkásságát, és persze Bruce Campbell játékát, annak kötelező darab. Nagyon hiányzott már egy ilyen film a palettáról, vagyis pontosítanék, nagyon vártam már, hogy újra feltűnjön egy hasonló darab. Egy kőkeményen vicces, de mégis brut... több»

Már megint ez a hideg félelem
Fabien Delage belevágott a found footage műfajba, és lerakott elénk egy izmos(nak induló) mozit. Persze nem akarom bántani a produkciót, de végtelenül dicsérni sem szeretném, mert nem érdemli meg. A szubzsáner rettenetesen megosztó az emberek közt, vagy imádják, vagy el sem tudják viselni. Itt nincs középút. A film képi világa nagyon tetszetős, amatőrnek tűnő (a szuper szűrők miatt), mintha Super 8-as kamerával vették volna fel. Sajnos, legnagyobb szomorúságomra, a műfajt is megpróbálják megújítani, hiszen a zsáneren belül felütötte a fejét az úgymond "desktop film", ami nem rossz, de mégis eltér a gyökerektől. A műfaj (mármint a desktop) szerintem legjobbja a Host vagy a Searching. De vissz... több»

Nincs már messze Ausztrália
Jó húsz, huszonöt évvel ezelőtt még nem (kifejezetten) néztünk ausztrál, japán, koreai filmeket. Vagy csak ritkán, és akkor sem értékeltük kifejezetten annyira, mint manapság. Most egy ausszi filmet találtam, amit kb. 3 napja volt szerencsém látni egy barátom ajánlására, és azt kell, hogy mondjam, nagy-nagy szerencsémre. A rendező, Natalie Erika James kifejezetten ügyesen hozta tető alá a mozit. Ehhez a filmhez már kell egy bizonyos intelligencia, bölcsesség és sok-sok élettapasztalat, hogy minden kockáját tudjuk értelmezni. A képek fantasztikusak, köszönhetően az operatőrnek, Charlie Sarroffnak, aki tényleg odatette magát rendesen. Ugorjunk egy fejest a demencia, az öregedés, az elmúló idő... több»

Semmi újdonság, csak a szokásos CGI moslék
Megnéztem a sorozatot szép nyugodtan, napi két részre felbontva. Ha valamire kíváncsi voltam, kissé visszatekertem (tekertem?), és újra megnéztem, mivel is vette le a lábáról az embereket a sorozat. Ami 21 millió dollárból 900 millió dolláros profitot termelt. Eddig. Ami egyből szúrta a szemem, az a színek harsánysága, erőteljes dominanciája és a színészek beszéde (már persze, ha eredeti nyelven nézzük). Aki még "Ázsia" vagy "Dél-Korea" szűz, annak a párbeszédek és gesztikulációk erősnek, és néha idegesítőnek hangozhatnak. Nekem már megszokott, és kifejezetten élvezem a hangugo és a csoszonmai nyelv európai nézőkre gyakorolt hatását. Dong-hyuk Hwang évekig tervezte, finomította, csiszolgat... több»

A lejtmenet kezdete
John Wyndham 1957-ben írt egy zseniális regényt, a Szemünk fénye címűt, amiből 1960-ban egy színművet és egy televíziós filmet, és 1995-ben egy mozifilmet készítettek, igen vegyes fogadtatással. A Village Of The Damned története már nem a legerősebb, de a film készítői, és a benne szereplő színészek azok. A rendezői székbe maga John Carpenter ült bele, miután a forgatókönyvet megírta David Himmelstein közreműködésével. Az operatőri munkákra Gary B. Kibbe felügyelt, aki dolgozott a Vámpírokban, a Menekülés L. A.-ből, és többek között az Ők élnek című filmekben is. Jó kis ütős csapat. Mi is a film története? Midwitch a történetünk helyszíne, egy álmos, unalmas amerikai kisváros, ahol soha semm... több»