Kicsit olyan, mintha egy fiatal pár életébe véletlenül másfél órára beleshetnénk. Nincsenek nagy filmes trükkök, mégis működik, mert a karakterek esendők, szerethetők és időnként borzasztóan idegesítőek. Ettől lesz az egész nagyon emberi.
Őszintén, nekem ez az egyik legjobb „vakáció gone wrong” mozi amit mostanában láttam. Az eleje idilli, a dél-francia villás nyár tökéletesen átjön, aztán amikor elkezd robbanni a helyzet, az a feszültség meg a szociális feszültség olyan valóságosan hatott, hogy marha letaglózó volt. Szeretem, hogy nem símít el semmit: keményebb, mint egy átlagos vígjáték.
Sajnálom, de nekem nem tetszett. A viccek egy része újrahasznosított fos volt. Azok, amiket pedig nem loptak az előző filmből, nem voltak viccesek. Így nem lehet vígjátékot csinálni.
Ez a film olyan, mintha valami poszt-apokaliptikus thai MMA-meccsre engednének be zombikkal fűszerezve. Jól megkoreografált bunyók, egy egész rakás szörny, kaotikus minden és mégis imádtam. Az egyetlen gond: kicsit elhúzták a második felét, viszont a bónusz jelenet... az valami brutál!
78 Helló, Haifa! (2024)