penci

Kissé lassú tempójú darab, de pont ez az, ami értékessé teszi. Nem siet semmivel, hagyja, hogy Johanne érzései kibontakozzanak, hogy lüktessen benned a bizonytalanság, a vágy és a moralitás kérdése. Az “ez megengedett?” érzés végig ott van.

A formátum már elég elcsépelt: új hanganyagokat nyúlnak le, közben újra bemutatják a sztorit. Ettől függetlenül Berkowitz néha kínzóan őszinte, és van pár vágás, ami finoman borzongató. Csak ne azt várd, hogy mindent újfent feltár.

A dialógusok néha megejtőek és mélyek, tényleg rezonálnak. A metacinema részek – amikor a rendező belebújik a sztoriba – nagyon frissek és art‑ház fílinget adnak. Olyan, mintha Ozpetek direkt játszana a film határaival.

Őszintén szólva, kicsit vontatottnak éreztem. A sztori alapja izgalmas, de a cselekmény lassan halad, és néha elvesztettem az érdeklődésemet. A karakterek motivációi nem mindig voltak világosak, és a végkifejlet sem hozott igazi katarzist.

Nagyon mély, ugynakkor szórakoztató film, ami nem nyomasztó módon adja át azt a mondandót, amit szeretne. Ezt éreztem és szerettem.!

Hozzászoktam, hogy az animék világa gyakran meglep és máshogy alakulnak a történetek, mint számítottam rá. Ez a film ennek az ellentétje és éppen ezért kissé sztereotipikusnak tűnt, semmi újat nem hozott.

Nagyon tetszett, nem az a szokványos, unalmas romantikus film. Kedves, elbűvölő és az alapötlet is érdekes. Bárcsak több ilyen jellegű film lenne hasonló.

Szerintem ez egy korrekt film, amit egyszer megnéz az ember, és bár szerintem bőven nem felejthető, de valahogy nem érintett meg.

Nem vicces, kaotikus és teljesen felesleges a létezése.

Helyenként különbözik a filmtől, de mindezt ugyanazzal a humorral és stílussal, amit már akkor is imádtam. Remek sorozat, kicsit más, mint amit mostanában kapunk és ez rendkívül frissítő.

Ez egy igazán remek első epizód volt, ami talán felróható, hogy az alakítások néha uncsik voltak és a sztori túl könnyen kikövetkeztethető volt, de ezen kívül egy korrekt rész.

A jó színészgárda ellenére elég pocsék, felejthető film. A rendezés rettenetes, végig csak feszengtem olyan kínos volt néha. Gondolom kellett a pénz...

Elhiszem, hogy ezt a filmet jóhiszeműen készítették és meg kell mondjam, vannak jó jelentei, viszont összességében furcsa, hogy a fekete polgárjogi mozgalmakat két gazdag fehér szemszögéből láthatjuk. Ráadásul az a szegény kutya. Tehet arról, mekkora marhaságra képezték ki?

Érdekes megközelítése a szerelem, párkapcsolat és házasság témáinak, nekem tetszett. Ha valaki szereti a koreai sorozatokat, annak tudom ajánlani.

Én egyszerűen imádtam ezt a filmet, annyira aranyos és kedves. Teljesen felüdültem tőle.

Nem voltak nagy elvárásaim és kellőképpen szórakoztató volt. Nem mondom, hogy jó film, de nem akartam kiszúrni a szemeimet és nem is unatkoztam.

Nagyon hihető a színészek alakítása, amit könnyű követni, és ahogy a film előrehalad, egyre inkább elkezdesz kötődni a szereplőkhöz.

Nagyon Stranger things koppintásként kezdődött, de aztán gyorsan feljavul néhány rész alatt.

Bár az alapgondolat felkeltette a kíváncsiságomat, túl sok sebből vérzett az egész ahhoz, hogy élvezni tudjam - az alakítások erőltetettek, a forgatókönyv nem túl hihető, egyszerűen végig szinte csak szívtam a fogam, hogy lehet ennyire kínos az egész.

Izgalmasan indult, azt meg kell adni neki, hogy van benne fantázia, de azért vannak fenntartásaim, és bármennyire is ígéretes a sztori, de aztán nagyon váratlanul lassul be az egész, és most azon agyalok, hogy nézzem-e egyáltalán tovább. Talán maradok, mert bízok benne, hogy visszajön az a kezdeti nagy lendület, amire csak elismerően tudtam bólogatni. Ha javít a sorozat, visszajövök, és jobb értékelést adok.