Szabó István új filmje sebészi pontossággal kimért korrajz a mai Magyarországról és általában az emberről. Miközben a filmvilág attól volt hangos, hogy az ügynökmúltja miatt ért támadások után nem vette át a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíját, a mozikban vetíteni kezdték Zárójelentését. Szabó nyolc éve nem jelentkezett új alkotással, a 2012-es Az ajtó című, Szabó Magda regényéből készült filmdráma után azonban most saját forgatókönyvét vitte vászonra, melyhez Koltai Lajost kérte fel operatőrnek. több»
Victor Hugo regényklasszikusa, A nyomorultak egy szociális problémákat vizsgáló történelmi melodráma, amelyben az író azt mutatta be, a társadalmi egyenlőtlenségek hogyan indítanak el a legártatlanabbak szenvedését eredményező láncreakciót. Ladj Ly Oscar-díjra is jelölt első nagyjátékfilmje, a Nyomorultak ugyanerről szól, ám nem adaptáció, hanem nagyon is aktuális és jelen idejű történet. több»
A gengszterfilmek legfőbb kérdése, hogy mit válasszon a nagyra törő bűnöző krízishelyzetben: a „családot” vagy valódi szeretteit? Mert akármelyik mellett is dönt, mindenképp elárul valakit, aki bízott benne. Többek között ezt a dilemmát járja körül Marco Bellocchio legújabb filmdrámája, Az első áruló. több»
Az önkéntes otthonmaradás ideje alatt nincs is szórakoztatóbb, mint olyan filmeket nézni, amelyekben rabok egy szűkös, vertikális börtönben sínylődnek, az élelmiszerellátás pedig erősen korlátozott. A platform pontosan egy ilyen alaphelyzetből indul ki. Az elsősorban a fogyasztói társadalmat kritizáló, nyers, sokszor gyomorforgató látványvilágú klausztrofób szociohorror ugyan nem mentes a propagandisztikus áthallásoktól, de szerencsére éppen eléggé absztrakt és nyitott a személyesebb interpretációkhoz is. több»
A koronavírus okozta globális krízishelyzet miatt számos kulturális esemény maradt el vagy költözött át az online térbe. Ez utóbbiak közé tartozik Hajdu Szabolcs új filmjének premierje is. A Békeidő a mozik helyett a Vimeo videómegosztó oldalon debütált. Egy átlagos művészmozis jegyárért cserébe nem kell kompromisszumokat kötnünk: kényelmes az ülőhely, fesztelenül fészkelődhetünk, dress code pedig nincs. több»
Mennyire lehet átmosni egy ember agyát, átgyúrni személyiségét a vallás eszközeivel? Hol vannak a közösség és a szuverenitás határai? Meg tudunk-e kérdőjelezni olyan dolgokat, amelyeket nem áll módunkban összehasonlítani valami mással? Ezeket a témákat boncolgatja Małgorzata Szumowska A másik bárány című filmje. több»
George Clooney új filmjével az utóbbi évek legkelendőbb science fiction hullámának fősodrát célozta meg, de végül csak egy csalódást keltő produkciót sikerült összehoznia. Az éjféli égbolt alapanyagában megvolt a lehetőség, hogy filmre adaptálva könnyedén felvegye a versenyt az olyan érzelemközpontú sci-fikkel, mint a Csillagok között vagy az Érkezés, de helyette a feledés ködébe vezető utat választotta. több»
Ha egy hazájában elismert rendező először forgat angolul, annak általában valamiféle bérmunka a vége. A Pieces of a Woman azonban ízig-vérig Mundruczó-film, a szerző életművében megszokotthoz képest erősebb színészi alakításokkal, de sajnos kevésbé koherens végeredménnyel. több»
A 20. század arab-izraeli konfliktusai elrettentő példái a vallási és etnikai okokból kirobbant háborúknak. Persze minden háború eleve értelmetlen és emberellenes – szerencsére a Könnyek völgye című sorozat alkotói is ezt hangsúlyozzák, bár olykor az elfogultság csapdájába esnek. több»
David France amerikai dokumentumfilmes legújabb rendezése a csecsen LMBTQ-közösség tagjainak kegyetlen üldöztetését és az áldozatokon segíteni próbáló aktivisták emberfeletti erőfeszítéseit mutatja be. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy amit látunk, távoli és elszigetelt eset. több»
69 Zárójelentés (2020)