fabuandras

Amikor a like-ok nem mentik meg a filmet
Hát... sajnos nem igazán jött be nekem. Az ötlet, hogy a közösségi média világát és a horror műfaját összekapcsolják, szerintem érdekes lehetett volna, de a megvalósítás gyenge lett. A történet kiszámítható, a karakterek sablonosak, és egy idő után már nem tudott lekötni. A film elején még azt hittem, hogy valami friss, modern slasher élményt kapok, de inkább tűnt egy tucat-horrorfilmnek, amit már ezerszer láttunk korábban. A látvány és a fények ugyan erősek, de ettől még nem lett félelmetesebb a film. A gyilkos figurája sem volt különösebben emlékezetes, és a feszültség is hiányzott. Az egész túl erőltetettnek érződött, mintha csak a trendekre próbált volna ráülni. Összességében a Bekövet a... több»

Egyik csata a másik után (2025)
Az Egyik csata a másik után (2025) egy érzelmileg erős és látványosan megvalósított dráma, ami a háború utáni sebeket sokkal személyesebb oldalról mutatja be. Engem leginkább az fogott meg benne, hogy nem csak a fizikai harcról szól, hanem a belső csatákról is, amelyeket az emberek magukkal vívnak, miután a fegyverek elhallgattak. Leonardo DiCaprio alakítása kimagasló – hitelesen hozza egy megtört, de kitartó ember szerepét, aki próbál értelmet találni egy értelmetlen világban. A film lassabb tempója eleinte szokatlan volt, de később rájöttem, hogy ez adja meg a történet mélységét. A látványvilág lenyűgöző, minden beállításban érződik Paul Thomas Anderson kézjegye: a képek szinte mesélnek, a... több»

A társadalom tükre másodszor is
A Platform 2. (2024) méltó folytatása lett az első résznek, bár számomra nem ütött akkorát, mint az elődje. Az alapötletet továbbviszi: ismét egy toronyszerű börtönben vagyunk, ahol az élelem elosztása és az emberi természet sötét oldala kerül fókuszba. Ami tetszett, hogy kicsit több háttérinformációt kaptunk arról, miért működik így a rendszer. A látványvilág és a hangulat most is nyomasztó, sötét, folyamatosan fenntartja a feszültséget. Ugyanakkor éreztem, hogy néhány jelenet ismétlődött az első részből, és a fordulatok már nem voltak annyira meglepőek, mégis izgalmas, elgondolkodtató és erős folytatás, ami bár nem tudta teljesen megugrani az első film szintjét, de továbbra is fontos társa... több»

Tükör a társadalomnak
A Platform (2019) egy nyomasztó, elgondolkodtató és erőteljes film. A történet egyszerű alaphelyzetből indul: egy toronyszerű börtönben az emberek szinteket kapnak, és a táplálék egy hatalmas mozgó platformon érkezik fentről lefelé. A koncepció zseniális, mert nagyon látványosan mutatja be a társadalmi különbségeket, az önzést és a túlélési ösztön sötét oldalát. Engem az fogott meg a legjobban, hogy a film nemcsak a horrorisztikus jeleneteivel hatott, hanem azzal is, hogy tükröt tart a valóság elé. A színészi játék hiteles, a hangulat végig feszült és nyomasztó. Ez az a fajta film, amit nem feltétlenül könnyű nézni, de mindenképpen érdemes, mert erős társadalmi üzenetet hordoz.

Életek a kezek között
Az Ügyeletes hősök (The Trauma Code: Heroes on Call) egy érzelmekkel teli, feszült és emberközeli történet, amely kifejezetten megfogott. A film középpontjában az orvosok állnak, akik nap mint nap emberéleteket mentenek, miközben maguk is komoly lelki terhet cipelnek. Tetszett, hogy nem csupán a műtétek és az izgalmas sürgősségi helyzetek kerültek a középpontba, hanem az is, hogy ezek az emberek mennyire sérülékenyek, mégis mindig helyt kell állniuk. A főszereplő karaktere különösen erős és karizmatikus, egyszerre mutatja meg a szakmai profizmust és az emberi oldalt. A film hangulata intenzív, néhol kifejezetten drámai, de pont ettől válik igazán hitelessé. Bár néhol kicsit túl sűrűnek érezt... több»

Szórakoztató, de felejthető akció
A Szervezet (The Union) egy könnyed akció-vígjáték, ami nálam nagyjából működött is. A film egyik erőssége, hogy két karizmatikus színészt állít a középpontba: Mark Wahlberg és Halle Berry között érezhető a kémia, ami sokszor feldobta a jeleneteket. A sztori alapja egyszerű, de ígéretes: egy hétköznapi fickó belecsöppen egy titkos küldetésbe, és ezzel együtt régi szerelme is visszatér az életébe. Az akciójelenetek látványosak, a humor többnyire működik, és van benne néhány szórakoztató beszólás is. Ugyanakkor a történet kiszámítható volt, és nem igazán adott semmi újat a műfajhoz. Sok klisét használt, és néhol túl hosszúnak éreztem a köztes jeleneteket, amelyek inkább lelassították a cselekm... több»

Politikai játszma fogságban
A Nyomás alatt egy feszült, politikai hangulatú minisorozat. Nagyon erős volt az alapszituáció: egy vezető, befolyásos személy fogságba esik, és ezzel rögtön elindul egy láncreakció, ami politikai és emberi szinten is komoly következményekkel jár. A légkör végig nyomasztó és feszült, ezt kifejezetten élveztem, mert sokszor nem lehetett tudni, hogy ki kinek az oldalán áll, és meddig lehet bírni a nyomást. A színészi játék kiemelkedően jó volt, különösen a főszereplő alakítása, aki nagyon hitelesen adta át az erőt és a sebezhetőséget egyszerre. Ugyanakkor a történet néha kissé vontatottnak tűnt, és voltak részek, ahol azt éreztem, hogy túl sok időt húznak el a feszültségkeltéssel ahelyett, hog... több»

Sok pénz, kevés maradandó élmény
Számomra egy érdekes, de kissé felemás élményt nyújtott. Az alapötlet kifejezetten izgalmas: fiatalok egyik pillanatról a másikra rengeteg pénzhez jutnak, és hirtelen szembesülniük kell azzal, hogy a gazdagság nemcsak szabadságot, hanem problémákat és kísértéseket is hoz. Voltak benne részek, amelyek teljesen lekötöttek, főleg amikor a karakterek reakcióit és döntéseit mutatták, viszont néhol túl klisésnek és kiszámíthatónak éreztem a történetet. A pozitív oldala mindenképp a hangulat. A színek, a zenék és a fiatalos lendület sokszor elkapta azt a vibe-ot, amitől szórakoztatóvá vált a film. A színészek közül többen is nagyon természetesen játszottak, és sikerült átadniuk azt az érzést, hogy ... több»

Látványos akció, kisebb hibákkal
A Fekete öves ügynök egy kifejezetten lendületes és szórakoztató akciófilm, ami nekem összességében tetszett. Már az elején megfogott a főszereplő karaktere, mert van benne egyfajta laza vagányság, ami miatt könnyű vele együtt érezni, még akkor is, amikor hibázik. Az akciójelenetek látványosak és jól megkoreografáltak, látszik, hogy nagy hangsúlyt fektettek a harcművészeti elemekre, ami külön ízt adott a filmnek. A humor is sokszor betalált, és kellemes egyensúlyt teremtett a komolyabb, feszült részek mellett. Viszont azt is éreztem, hogy néhol a történet túl egyszerű és kiszámítható volt. Voltak fordulatok, de nem mindig sikerült igazán meglepniük, és néha inkább csak arra vártam, hogy jöjj... több»

Tizenegy évadnyi káosz és zsenialitás, ami 100%-ban megérte
A Szégyentelenek (Shameless) számomra az egyik legjobb sorozat, amit valaha láttam, és bátran mondhatom, hogy mind a 11 évad 100%-ban tetszett. Nem sok olyan széria van, ami ennyi évadon keresztül meg tudja tartani a figyelmet, de a Szégyenteleneknek sikerült, ráadásul úgy, hogy közben folyamatosan képes volt fejlődni, változni és meglepni. A Gallagher család története elsőre talán csak egy botrányos, polgárpukkasztó vígjátéknak tűnik, de valójában sokkal mélyebb és emberibb annál. A sorozat zsenialitása abban rejlik, hogy egyszerre képes elképesztően vicces és szívszorító lenni. Egyik pillanatban még hangosan nevettem Frank valami abszurd húzásán vagy Lip és Ian civódásán, a következő pilla... több»

Jeges pokol: Bosszú - Egy egyszer nézős akció
A Jeges pokol: Bosszú (2025) egy tipikus akciófilm, amiben minden megvan, amit az ember elvár: kemény főhős, látványos összecsapások, zord környezet és rengeteg feszült pillanat. Nekem azonban felemás élményt adott, nagyjából 50%-ban tetszett, 50%-ban pedig hiányérzetet hagyott bennem. A film erőssége mindenképp a főszereplő karaktere – hozza a megszokott kemény, kitartó figurát, akiben egyszerre van düh, fájdalom és eltökéltség. Az akciójelenetek pörgősek és látványosak, a havas, jeges tájak pedig nagyon jól megteremtik a rideg, könyörtelen hangulatot. Ugyanakkor a történet sajnos nem tudott igazán újat mutatni. Sokszor éreztem azt, hogy ugyanazokat a sablonokat látom, amiket már rengeteg b... több»

Hívatlanok – Második fejezet: szép, de nem hozta a várt borzongást
A Hívatlanok – Második fejezet számomra kicsit csalódás volt. Nagyon vártam a filmet, mert az előzetesek és az első rész nyomasztó hangulata alapján valami igazán emlékezetes élményre készültem. Azt reméltem, hogy még erősebb, feszesebb és fordulatosabb történetet kapok, ehelyett viszont inkább azt éreztem, hogy a film nem tudott igazán újat mutatni. Bár a hangulatot sikerült visszahozni, a történet több ponton kiszámíthatóvá vált, és nem mindig tudta fenntartani a feszültséget úgy, ahogy szerettem volna. A film látványvilága és az operatőri munka tényleg szép és profi, de mintha néha túlzottan is ezekre támaszkodott volna, miközben a történet kissé lelassult. A sötét tónusok, az árnyékokból... több»

Szívhez szóló kaland
A Lili és a kenguru (2025) egy olyan film, amelyet elsőre talán csak egy aranyos családi történetnek gondolnánk, de valójában sokkal több annál. Engem nagyon megérintett, mert nemcsak egy gyerek és egy állat barátságát mutatja be, hanem azt is, hogyan lehet erőt meríteni a legnehezebb helyzetekből. Lili karaktere hihetetlenül szerethető: egyszerre ártatlan és kiváncsi, de közben bátor is, és a film szépen ábrázolja, ahogy a kislány megtanulja, mit jelent a felelősség. A kenguruval való kapcsolata pedig nemcsak látványos kalandok sorozata, hanem érzelmileg is mély, mert olyan kapcsot jelképez, ami túlmutat a szavakon. A film számomra legnagyobb erőssége az volt, hogy képes volt egyensúlyt ter... több»

Ahol a bosszú és a megváltás határai összemosódnak
A Két sír egy olyan minisorozat, ami már az első percektől kezdve beszippantja a nézőt a nyomasztó, feszült hangulatával. Engem leginkább az fogott meg benne, hogy nem csupán egy egyszerű krimiként működik, hanem sokkal inkább egy mély emberi drámaként, ahol a szereplők múltja, titkai és döntései folyamatosan árnyalják a történetet. A cselekmény középpontjában a bosszú és a megváltás kettőssége áll, és ahogy haladunk előre az epizódokban, egyre inkább világossá válik, hogy itt nincsenek egyértelműen jók vagy rosszak, mindenki cipel valami sötét terhet. A sorozat erőssége a karakterek felépítésében rejlik. A főszereplők nagyon emberiek, hibáikkal együtt is átélhetőek, és a színészek játéka er... több»

Méltó búcsú egy korszak történetétől - Downton Abbey: A nagy finálé
Amikor beültem a moziba a Downton Abbey: A nagy finálé vetítésére, már az elején tudtam, hogy ez különleges élmény lesz. Az egész filmben érződött az a sajátos hangulat, ami a sorozatot és az előző filmeket is jellemezte, ugyanakkor végig ott lebegett a búcsú gondolata. A kastély, a gyönyörű jelmezek és a korhű részletek most is magával ragadtak, és már az első percektől kezdve éreztem, hogy méltó lezárása lesz ennek a hosszú történetnek. A cselekmény szépen összegezte a korábbi szálakat, és minden fontos szereplőnek adott valamiféle befejezést. Tetszett, hogy nem siették el a történéseket: volt idő elmélyülni az érzelmes pillanatokban, miközben a megszokott könnyed humor is jelen volt. Bár ... több»

Apáca a városban (2025)
Az Apáca a városban egy könnyed, szórakoztató vígjáték, ami egyszerre próbálja megnevettetni a nézőt és elgondolkodtatni a hit, az önismeret és a közösség erejéről. Nekem kifejezetten tetszett, hogy a film nem veszi magát túl komolyan, mégis képes olyan helyzeteket felvázolni, amelyekben magunkra ismerhetünk. A karakterek szerethetőek, különösen a főszereplő apáca, aki ügyetlenkedései és jóindulatú botladozásai révén rengeteg humort visz a történetbe. A városi környezet és a kolostori világ ütköztetése érdekes kontrasztot ad, sok poén forrása ebből fakad. Bár néhol kicsit kiszámítható a cselekmény, összességében jó hangulatú, vidám film, ami kikapcsolódásra tökéletes.

Egy átlagosnak hitt férfi, aki mindenkiben nyomot hagy
A Senki (mostmár mondhatni első része) egy kifejezetten meglepő és élvezetes akciófilm volt számomra. Eleinte azt hittem, egy átlagos, unalmas fickóról szóló történetet látok majd, de nagyon gyorsan kiderült, hogy sokkal több rejlik a főszereplőben. Az tetszett a legjobban, hogy a film nem csak a véres és látványos akciókra épített, hanem bemutatta azt is, milyen frusztráló tud lenni, amikor valakit folyamatosan alábecsülnek. A főhős átalakulása hiteles és felszabadító, és jó érzés volt látni, ahogy a csendes, szürke életéből kitör. A harcjelenetek rendkívül látványosak és kreatívak, és bár néha túlzónak tűnnek, pont ettől szórakoztatóak. Összességében szerintem a Senki nemcsak akcióban erős... több»

A Többesélyes szerelem számomra igazán kellemes meglepetés volt. A történet nem egyszerűen egy romantikus film kliséivel játszik, hanem ügyesen mutatja be, mennyire kiszámíthatatlan az élet, és mennyi irányba mehetnek a döntéseink. Nagyon tetszett, ahogy a főhős előtt több lehetőség is megnyílik, és mindegyik másféle következményt hoz – ez kicsit olyan érzést adott, mintha én magam is ott állnék a válaszutaknál. A színészek jól hozzák a karakterek bizonytalanságát és lelkesedését, a film hangulata pedig egyszerre könnyed és elgondolkodtató. Nem túl nehéz, de mégis van benne mélység, ami miatt a végén nem csak mosolyogtam, hanem egy kicsit magamba is néztem. Összességében egy szívmelengető él... több»

Nászkáosz (2025)
A Nászkáosz igazi meglepetés volt. Arra számítottam, hogy egy egyszerű, kiszámítható romantikus vígjáték lesz, de már az első félórában kiderült, hogy sokkal több annál. A sztori, ahol egy gyerekmentesnek szánt esküvő teljes káoszba fordul, tele van őrült helyzetekkel, mégis van benne valami nagyon emberi. A szereplők szerethetőek, a humor sokszor frappáns, és a káosz mögött ott a barátságról és a kompromisszumokról szóló üzenet. Könnyed, mégis elgondolkodtató film. Összességében egy szórakoztató, mégis tanulságos élmény, amit érdemes megnézni.

Nekem nem lett az év filmje, de azért nem bántam meg, hogy megnéztem. Voltak benne jó poénok és pár kedves pillanat, de néha kicsit lassúnak éreztem a történetet. A szereplők rendben voltak, bár nem mindenkinek fogott meg a játéka. Összességében egy átlagos film, ami egyszeri kikapcsolódásnak teljesen jó, de nem hiszem, hogy újra elővenném. 7/10