Végignevettem A Zootropolis 2. nekem olyan volt, mint amikor az ember újra találkozik egy régi jó baráttal, és már az első öt perc után érzi, hogy semmi sem változott, csak még jobb lett minden. Judy és Nick párosa továbbra is zseniális, mintha direkt azért léteznének, hogy az ember hangulatát feldobják. A film végig olyan lendületes, hogy még akkor is mosolyogtam, amikor tudtam, hogy valami baj fog történni. A legjobban az tetszett, hogy a folytatás nem próbálja túltolni a komolykodást, mégis van mondanivalója. Tele van vicces beszólásokkal, apró állatos poénokkal és olyan helyzetekkel, amikre azt mondod, hogy ez 100%, hogy Zootropolis. Judy továbbra is az örök optimista, aki nem tud és nem is akar megál... több»
Izgalmas és érdekes folytatás lett, mert lehetőséget adott arra, hogy a karakterek története mélyebben kibontakozzon. Az első rész már bemutatta a két főszereplő, Elphaba és Glinda konfliktusát, barátságát és ellentéteit, de ebben a második részben érzésem szerint sokkal inkább az életük következő fejezeteire koncentráltak, ami lehetővé teszi az érzelmi és pszichológiai rétegek alaposabb feltárását. Különösen érdekes, hogy Elphaba száműzetésben él, miközben próbál kiállni az igazság mellett és a szabadságért harcol, miközben Glinda a Smaragdvárosban a vezető szerepét tölti be, ami újfajta felelősséget és kihívást jelent számára. Ez a kontraszt lehetőséget ad arra, hogy a néző jobban megértse... több»
Az elszigeteltség ára Az Éden számomra egy olyan filmélmény volt, amely egyszerre nyűgözött le és hagyott bennem furcsa ürességet. Ron Howard rendezése technikailag hibátlan, a szigetvilág nyers szépsége majdnem önálló szereplővé válik, és mindvégig ott vibrál benne az a feszült, bizonytalan atmoszféra, amitől úgy érzi az ember, mintha ő maga is egy elszigetelt közösség része lenne. Mégis, a film legnagyobb ereje nem a látványban, hanem az emberi kapcsolatok bomlásának ábrázolásában rejlik. A szereplők közötti kezdeti idealizmus nagyon gyorsan széthullik, és ahogy a karakterekben feszülő ellentétek felszínre törnek, egyre nyilvánvalóbbá válik,az igazi veszély nem a természet, hanem az emberi ego, a féltékenység é... több»
Az Elrontott életek egy érzelmileg erős, mégis finoman megrajzolt családi dráma, ami az anya-lánya kapcsolat törékeny, de mély kötelékét mutatja be. A film középpontjában Morgan és Clara áll, akiknek élete egy váratlan tragédia után teljesen felborul. Ami addig megszokott, biztonságos és kiszámítható volt, hirtelen tele lesz fájdalommal, titkokkal és kimondatlan érzésekkel. A történet szépen vezeti végig, ahogy két generáció próbál megbirkózni a gyásszal és azzal, hogy mennyire másképp élik meg ugyanazt a veszteséget. A filmben nincs túljátszott dráma, inkább csendes, őszinte pillanatok viszik előre a történetet: apró tekintetek, félbehagyott mondatok, egy-egy visszaemlékezés. Az alakítások ... több»
Amikor a ragadozó is érez Nekem vegyes élmény volt. Tetszett, hogy próbáltak új irányt adni a sorozatnak, és nem csak az állandó vérengzésről szólt, hanem volt benne érzelem is. A fiatal predátor és az android lány kapcsolata érdekes ötlet, de néha kicsit mesterkéltnek éreztem. Elle Fanning jó volt, viszont a történet néhol túl lassú, és nem mindig tudott lekötni. A látvány és a hangulat viszont elképesztően jól sikerült, a bolygó ridegsége és a harcok feszültsége igazi mozis élményt ad. A film szerintem azoknak fog igazán tetszeni, akik szeretik, ha egy akciófilmnek van lelke is, de akik inkább a régi, vad Predátor-hangulatot várják, lehet, hogy hiányolni fogják a brutalitást. Összességében egy szép próbálkozás a me... több»
Amikor az angyal is hibázik A Jó szerencse egy üdítően furcsa film, ami pont annyira akar tanítani, mint amennyire szórakoztatni. Aziz Ansari rendezése nem próbálja megváltani a világot, inkább egy könnyed, de szívből jövő történetet mesél el arról, hogy mit jelent jó embernek lenni egy zavaros, önző világban. Keanu Reeves angyalként egyszerre fura és imádnivaló; ritkán látjuk őt ennyire játékos, ironikus szerepben, és kifejezetten jól áll neki ez a spirituális bohóckodás. Seth Rogen hozza a szokásos laza figurát, de most valamivel több mélységgel, mint amit tőle megszoktunk. A film legnagyobb ereje a hangulatában rejlik. Van benne valami meleg, emberi energia, ami miatt nem lehet haragudni rá, még akkor sem, ha néha ... több»
Meddig bírnám? Ez a film nem csak egy film volt, hanem egy fojtogató élmény, ami szinte végig ott ült a mellkasomon. A történet egyszerűnek tűnik: fiúk gyalogolnak, és aki nem bírja, kiesik, de a valóságban minden lépés egy újabb kérdést vet fel arról, mit jelent élni, kitartani vagy feladni. Az volt a legfurcsább, hogy nézőként sokszor nem az akciót vártam, hanem azt, hogy miként reagálnak a szereplők a lassan kibontakozó kilátástalanságra. A film jól mutatja meg, hogy a fizikai erőnél sokkal többet számít a lélek teherbírása, és hogy az emberi kapcsolatok mennyit adhatnak akkor is, ha tudjuk, végül szinte mindenki elbukik. A monoton gyaloglás képei nyomasztóan lassúak, mégis pont ettől hatásosak, mert a ... több»
Szerelem logikával A Többesélyes szerelem számomra egy olyan film, ami nem akar mindenáron romantikus lenni, és épp ettől válik érdekesebbé. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy csak egy újabb "két pasi, egy nő, vajon melyiket választja?" típusú történetről van szó, de ennél árnyaltabb kérdéseket vet fel. Leginkább azt, hogy tényleg tudjuk-e, mi alapján választunk társat magunknak? A főszereplő, Lucy, profi házasságközvetítőként másoknak ad tanácsokat, miközben ő maga sem tud eligazodni a saját érzései között. Ez a kettősség nagyon emberivé teszi, nem hibátlan hősnő, hanem egy esendő, kissé elveszett figura, aki próbál kapaszkodót találni a szerelemben, de közben folyton önmagába botlik. A film egyik legerősebb p... több»
Régi recept, friss hülyeség. Őszintén szólva, amikor meghallottam, hogy újraélesztik a Csupasz pisztolyt, egyszerre lettem kíváncsi és szkeptikus. Az eredeti filmnek megvolt az a nagyon sajátos, elborult humora, amit nehéz ma újraalkotni úgy, hogy ne tűnjön erőltetettnek. A 2025-ös változat viszont meglepően jól lavírozik a régi stílus és a mai igények között. A poénok továbbra is agyamentek, rengeteg vizuális geggel, szóviccel és abszurd helyzettel. Volt, hogy tényleg hangosan felnevettem, főleg azokon a jeleneteken, amikor szinte teljesen váratlanul csaptak át őrületbe. Maga a sztori persze most sem túl mély, de nem is kell annak lennie egy ilyen filmnek. A lényeg a poénokon van, és ebből még mindig bőven kapunk. ... több»
Visszatértek és még jobbak, mint voltak. Őszintén szólva meglepett, mennyire élveztem ezt a folytatást. Az első rész után nem gondoltam volna, hogy van még ennyi craft a karakterekben, de a Rosszfiúk 2. bizonyította , hogy ezek az állati bűnözők nemcsak egyszeri poénnak jók, hanem van bennük tartalék.
Olyan, mintha az első rész inkább a bevezető lett volna ,ez meg a valódi kaland.
Igazán jó , hogy a film nem akar felnőttes lenni , de nem is kezelik teljesen hülyének a nézőt, a poénok pont elég vagányak, a film látványos és pörgős, de nem zsibbasztó és végre kaptunk ütős ellenfelet , a rossz csajokat, akik nem csak dísznek vannak ott, hanem tényleg érdekes színt visznek a sztoriba.
Nagyon szórakoztató kaland és nekem jobbra siker... több»
Nem csak gyerekeknek hupikék élmény Meg kell mondanom, ez az új Hupikék Törpikék film csak úgy kékben úszott :)
Úgy ültem be a moziba, mint egy törp, aki épp most lépett ki a gombaházából és nagyon kíváncsi, kicsit izgatott, de főleg reménykedve, hogy ez nem csak valami újratörpölt unalom lesz.
És végül egész törpjó volt!
Hókuszpók persze megint kavarta a varázslevest, a törpök meg nyakig belecsöppentek valami nagy bajba.
Most is csak úgy özönlöttek az apró kalandok, viharok, meg persze az a nagy szív, ami mindig összehozza a törpöket.
Törpilla vagányabb, mint valaha. Törpapa hozza a nyugodt, bölcs vagyok és még jól is nézek ki fehér szakállal figurát.
Őszintén? Jó kis film.
Nem akarja megváltani a világot, de jól szórakozol... több»
Felvilágosítás extrákkal A sztori lényegében egy animált utazás, ahol egy csapat spermium próbál eljutni a célhoz, a petesejthez egy nagy élet-halál versenyben, de ez nemcsak egy biológiai folyamat, hanem egy totál őrült kaland tele akcióval, poénokkal és meglepően sok emberi érzéssel. Igen, egy ondósejt is lehet érző lény, legalábbis itt.
A film tele van szójátékokkal, obszcén utalásokkal, de valahogy mégsem teljesen alpári. Az egész úgy működik, mint egy felnőtteknek szóló mesefilm, ami egyszerre tanít, szórakoztat, és néha meglepően bölcs dolgokat mond az életről és a fogantatásról. A Spermageddon nem fog Oscart nyerni, de simán lehet, hogy ez lesz a legérdekesebb szexuális felvilágosítás, amit valaha láttál. V... több»
Gázpedál a szívre! Már az első jelenetnél éreztem, hogy itt valami más történik, itt nem csak néztem a filmet, hanem éreztem is. Igazi motorhang, a kamera nem csak azt mutatja meg, hogy mit is látsz egy futamon, hanem azt is, mit érzel belül, amikor több mint háromszázzal mész, és minden döntésednek súlya van. Brad Pitt végig tökéletesen játszik. A film hangzása lenyűgöző, ilyet moziban ritkán hall az ember. Az F1 nem tökéletes film, de hangulatban, látványban, szenvedélyben tökéletesen teljesít. Ez az a film, amiről kijössz, és azonnal egy gokartpályát akarsz keresni, és átérezni szenvedéllyel, hogy mit jelent vezetni.
Mesebeli férfifa Nagyon vártam ezt a filmet, de mégsem jött át az az igazi robbanás számomra, mert más forgatókönyvet képzeltem volna el. Szépen jeleníti meg a filmben Mark Darcy emlékét, de annyira előrehaladott volt a sztori, hogy már két gyermeke van Bridgetnek, viszont egy pillanatképet sem láttunk abból, hogy Mark Darcy milyen apa is lehetett, egy kis élettörténetet velük kapcsolatosan, hogy a második gyermekkel való terhességet vagy bármit. Hiányoltam, hogy ilyen nagy űrt hagyott maga után, és ez nekem nem tetszett. Maga a film nagyon vicces és szórakoztató volt, nagyon sokat nevettünk, extra mennyiségű jó poén volt benne. Ennek ellenére próbáltak egy kis komolyságot is beletenni, valós élet problémáka... több»
Hát ez uncsi lett Ma úgy éreztem, van elég időm :), úgyhogy belevágtam a film megnézésébe.
Tudtam, hogy hosszú lesz, de reméltem, le fog annyira kötni, hogy pikk-pakk eltelik az idő, meg egyébként is szeretem a hosszú filmeket.
A sok jelölést utólag nem annyira értem, annyira vontatott és lassú volt sajnos.
Érdekes Összességében a film teljes izgalmat hoz el a néző számára, tartja a feszültséget, hogy na ebből mi lesz. A végére kissé Hamupipőke-feeling, csak nem happy end a végén.
Nekem a szexuális jelenetek nem voltak szexisek, mert egy úgymond kislánytestet és kisfiútestet nézve inkább kellemetlen volt, mint szexi, ezt leszámítva jó kis film.
Inkább drámai, mint horrorisztikus Nem nagyon tartottam félelmetesnek a filmet, illetve sokkal inkább szólt egy családi problémáról, családon belüli erőszakról, mint valami félelmetes átváltozós farkasemberről. Elég nehezen bontakozik ki a cselekmény, az eleje elég lassú, kissé unalmas. Én többet vártam a filmtől: nagyobb izgalmat, nagyobb félelmet.
89 Zootropolis 2 (2025)
A Zootropolis 2. nekem olyan volt, mint amikor az ember újra találkozik egy régi jó baráttal, és már az első öt perc után érzi, hogy semmi sem változott, csak még jobb lett minden. Judy és Nick párosa továbbra is zseniális, mintha direkt azért léteznének, hogy az ember hangulatát feldobják. A film végig olyan lendületes, hogy még akkor is mosolyogtam, amikor tudtam, hogy valami baj fog történni. A legjobban az tetszett, hogy a folytatás nem próbálja túltolni a komolykodást, mégis van mondanivalója. Tele van vicces beszólásokkal, apró állatos poénokkal és olyan helyzetekkel, amikre azt mondod, hogy ez 100%, hogy Zootropolis. Judy továbbra is az örök optimista, aki nem tud és nem is akar megál... több»